Klasszikus

A kortárs zene is lehet mindenkié

2017.02.14. 15:10
Ajánlom
A hasonlóan gondolkodó zeneszerzők csoportosulása nem ismeretlen fogalom a zenetörténetben. Elég, ha csak az orosz Ötökre vagy a francia Hatokra gondolunk. Idén pedig öt fiatal magyar komponista mutatkozik be a közönségnek Studio 5 néven.

Magyarországon a hetvenes években tűnt fel az Új Zenei Stúdió (Dukay Barnabás, Eötvös Péter, Jeney Zoltán, Kocsis Zoltán, Sáry László, Vidovszky László), a nyolcvanas években pedig a legújabb amerikai (főleg minimalista) irányzatokat hazánkban elterjesztő 180-as Csoport munkáját kell megemlítenünk, akik előadókként és zeneszerzőkként egyaránt új utakat kerestek.

Február 19-én, vasárnap – történetesen Kurtág György 91. születésnapján – a Zeneakadémia Solti termében egy újabb zeneszerző csoport, a Studio 5 mutatkozik be, amelyet öt fiatal magyar komponista (Bella Máté, Kutrik Bence, Mátyássy Szabolcs, Solti Árpád, Virágh András Gábor) hívott életre azzal a céllal, hogy az európai zenei tradícióból kiindulva olyan új hangversenyeket hozzanak létre, melyek magas művészi színvonalon képeznek hidat tradíció és innováció, patina és progresszió között.

Studio 5 (balról jobbra): Mátyássy Szabolcs, Bella Máté, Kutrik Bence, Solti Árpád és Virágh András Gábor

Studio 5 (balról jobbra): Mátyássy Szabolcs, Bella Máté, Kutrik Bence, Solti Árpád és Virágh András Gábor (Fotó/Forrás: Valuska Gábor)

A Studio 5 számára tehát fontosak a hagyományok, hiszen amint ők maguk is mondják, a mai magyar zeneszerzők Y és Z generációja annak a Ligeti György és Kurtág György nevével fémjelzett zenei tradíciónak az örököse, mely Bartók Béla, Kodály Zoltán és Dohnányi Ernő után nemzetközi szintre emelte a kortárs magyar zenét.

Az alapító tagok gondolkodásmódja azonos idiómákra épül, ugyanakkor mindegyik szerző a saját zenei nyelvén alkot. A szellemi közösséget az is erősíti, hogy bár az alkotók szinte kivétel nélkül külföldön is végeztek zenei tanulmányokat (Kanadában, Lengyelországban, Belgiumban, Ausztriában és Svédországban), mindannyian a Zeneakadémiát tartják alma materüknek.

„Szeretnénk újrafogalmazni zenei szerepünket a jelenkorban és közelebb hozni a kortárs zenét a fiatalabb közönséghez” – vallják egyöntetűen a csoportosulás tagjai, akik szerint szemléletmódjukkal a nagyközönség számára ismét befogadhatóvá válhat a mai zene. „Bár nem zárkózunk el semmilyen experimentális kísérlet, happening vagy performansz elől, számunkra az »innováció« és »integritás« kifejezések megférnek olyan fogalmakkal, mint »tradíció« vagy »hagyomány«. Nem tagadjuk a régebbi korok zenei idiómáit, mivel szerintünk időtálló és adott esetben újszerű alkotás is egy folyamat következményeképpen valósulhat meg. Ugyanakkor zenei elképzeléseink fókuszában olyan új koncertdarabok létrehozása áll, amelyek formailag és tartalmilag egyaránt követhetőek, és integrálják az utóbbi néhány évtized zenei eredményeit.”

De vajon hogyan is kell elképzelnünk egy ilyesfajta zeneszerzői műhelyt, hogyan folyik a közös munka? A Studio 5 számára „olyan alkotói közösség létrehozása volt a cél, melynek tagjai bár különbözően gondolkodnak a világról, mégis a köztük létrejövő párbeszéd következtében próbálnak válaszokat találni olyan egyre égetőbb kérdésekre, mint hogy mi is az új zene a XXI. században? Ki a közönségünk? Van-e a létjogosultságunk? A Studio 5 közössége tehát mentes a stiláris előítéletektől, mindenféle hatást szívesen használ és integrál, szándéka szerint pedig ezt a lehető legmagasabb színvonalú megvalósítás keretében teszi. Mindenki kíváncsi a másik véleményére, konstruktív és építőjellegű kritikákat fogalmazunk meg egymásnak.”

Az öt zeneszerző elengedhetetlennek tartja, hogy reflektáljon a mai, változó világ rezdüléseire, úgy gondolják, hogy a zeneszerzőnek is fontos társadalmi szerepvállalása van, és bár szuverén, kortárs alkotókról van szó, odafigyelnek a közönség véleményére is, hogy abból táplálkozni tudjanak és leszűrhessék a számukra fontos kritikákat.

Az egyre kevesebb klasszikus, és még kevesebb kortárs zenét hallgató fiatalok megszólítását kiemelt feladatuknak tekintik, mondván, hogy „ők azok, akik leginkább nyitottak az új dolgokra és egyúttal ők a legkönyörtelenebbek hallgatóság is. Hozzá vannak szokva az azonnali véleményformáláshoz, ha akárcsak egyetlen pillanatra is engedjük, hogy lankadjon a figyelmük, nehéz őket újra megszólítani.” De természetesen a Studio 5 tagjai mindenkit szeretettel várnak a koncertjeikre, aki úgy gondolja hogy a kortárs zene is lehet mindenkié.

A Studio 5 bemutatkozó koncertje előtt 18 órától a Solti teremmel szemközti I-es számú előadóteremben az öt zeneszerzőt és Dobszay Péter karmestert Tóth Endre zenetörténész kérdezi célkitűzéseikről, valamint a koncerten elhangzó darabokról, erre a programra is szeretettel várnak minden érdeklődőt. A koncerten elhangzó öt kompozíció pedig egyetlen univerzumba tartozó öt külön galaxis: a csillagászati metafora annál is inkább találó, mert Bella Mátét éppen a galaxisok struktúrája ihlette Laniakea című műve megírására (a hawaii eredetű szó mérhetetlen égboltot jelent). Virágh András Gábor egy ókeresztény imádságot dolgozott fel Tres Orationes, azaz Három könyörgés című darabjában, Solti Árpád ugyanakkor gyerekdalokat és mondókákat emelt be az új zene közegébe (Kindergartenliedchen). Mátyássy Szabolcs kompozíciója, a Bipolar Etudes két tételével a zenei bipolaritásra kínál példát, míg Kutrik Bence Trembling című cimbalomversenye a Fibonacci-számsor használatával éri el a mű címében jelzett „remegő” hatást.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Zseni volt” – Végső nyugalomra helyezték Kocsár Miklóst

Családja, tisztelői, barátai és pályatársai végső búcsút vettek pénteken Kocsár Miklós Kossuth-díjas zeneszerzőtől a budapesti Farkasréti temetőben.
Vizuál

„A komolyzene nem társadalomformáló tényező” – Szilágyi Zsófia és Balogh Máté a Kult50-ben

A Kult50 legújabb videójában Szilágyi Zsófia, az Egy nap című film rendezője, és Balogh Máté kortárs zeneszerző, a film komponistája ült le egymással beszélgetni az Egy nap című filmről, a hétköznapokról és a művészet társadalomformáló erejéről.
Vizuál

Rekordot dönthet Banksy a képviselőket majomként ábrázoló festménnyel

A híres-hírhedt street artist Devolved Parliament című képét, amelyet a Sotheby’s aukciósházban árvereznek el, 2-2,5 millió dollárra becsülik.
Plusz

Ez a 9 éves autista kisfiú fél a hangos zajoktól, de gyönyörűen énekli a Hallelujah-t

A 9 éves Justin Kiely-May videóját azután kapta fel az internet, hogy tökéletesen tisztán elénekelte Leonard Cohen ‘Hallelujah’ című dalát.
Vizuál

Viselnéd ezeket az ékszereket?

Idén szeptemberben ötödik alkalommal rendezik meg a kortárs ékszereket bemutató programsorozat, az Ékszerek Éjszakája, ahol hazai és külföldi ékszertervezők alkotásaival is találkozhatnak az érdeklődők.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus temetés

„Zseni volt” – Végső nyugalomra helyezték Kocsár Miklóst

Családja, tisztelői, barátai és pályatársai végső búcsút vettek pénteken Kocsár Miklós Kossuth-díjas zeneszerzőtől a budapesti Farkasréti temetőben.
Klasszikus hír

Kortárs klasszikus zenei lemezkiadót indít a Radiohead gitárosa

A Jonny Greenwood alapította kiadó első kiadványai között lesz egy saját szerzői lemez, illetve egy Bach-szólóalbum.
Klasszikus állás

Zenészeket keres az Európai Unió Ifjúsági Zenekara

Az Európai Unió Ifjúsági Zenekarában 2003 óta játszanak magyar muzsikusok. Idén újra tagfelvételt hirdetnek – mutatjuk a részleteket!
Klasszikus óbudai társaskör

Októberi kínálat az Óbudai Társaskörben

Az Óbudai Társaskör az Anima Musicae Kamarazenekar új sorozatával nyitja meg a 2019/2020-as évadát a zene világnapján, október 1-jén.
Klasszikus ajánló

Ránki Dezső szólóestet ad a Müpában

Beethoven és Schumann műveit adja el szólóestjén Ránki Dezső, az MVM Koncertek - A Zongora című koncertsorozat évadnyitó koncertjén.