Klasszikus

A kortárs zene is lehet mindenkié

2017.02.14. 15:10
Ajánlom
A hasonlóan gondolkodó zeneszerzők csoportosulása nem ismeretlen fogalom a zenetörténetben. Elég, ha csak az orosz Ötökre vagy a francia Hatokra gondolunk. Idén pedig öt fiatal magyar komponista mutatkozik be a közönségnek Studio 5 néven.

Magyarországon a hetvenes években tűnt fel az Új Zenei Stúdió (Dukay Barnabás, Eötvös Péter, Jeney Zoltán, Kocsis Zoltán, Sáry László, Vidovszky László), a nyolcvanas években pedig a legújabb amerikai (főleg minimalista) irányzatokat hazánkban elterjesztő 180-as Csoport munkáját kell megemlítenünk, akik előadókként és zeneszerzőkként egyaránt új utakat kerestek.

Február 19-én, vasárnap – történetesen Kurtág György 91. születésnapján – a Zeneakadémia Solti termében egy újabb zeneszerző csoport, a Studio 5 mutatkozik be, amelyet öt fiatal magyar komponista (Bella Máté, Kutrik Bence, Mátyássy Szabolcs, Solti Árpád, Virágh András Gábor) hívott életre azzal a céllal, hogy az európai zenei tradícióból kiindulva olyan új hangversenyeket hozzanak létre, melyek magas művészi színvonalon képeznek hidat tradíció és innováció, patina és progresszió között.

Studio 5 (balról jobbra): Mátyássy Szabolcs, Bella Máté, Kutrik Bence, Solti Árpád és Virágh András Gábor

Studio 5 (balról jobbra): Mátyássy Szabolcs, Bella Máté, Kutrik Bence, Solti Árpád és Virágh András Gábor (Fotó/Forrás: Valuska Gábor)

A Studio 5 számára tehát fontosak a hagyományok, hiszen amint ők maguk is mondják, a mai magyar zeneszerzők Y és Z generációja annak a Ligeti György és Kurtág György nevével fémjelzett zenei tradíciónak az örököse, mely Bartók Béla, Kodály Zoltán és Dohnányi Ernő után nemzetközi szintre emelte a kortárs magyar zenét.

Az alapító tagok gondolkodásmódja azonos idiómákra épül, ugyanakkor mindegyik szerző a saját zenei nyelvén alkot. A szellemi közösséget az is erősíti, hogy bár az alkotók szinte kivétel nélkül külföldön is végeztek zenei tanulmányokat (Kanadában, Lengyelországban, Belgiumban, Ausztriában és Svédországban), mindannyian a Zeneakadémiát tartják alma materüknek.

„Szeretnénk újrafogalmazni zenei szerepünket a jelenkorban és közelebb hozni a kortárs zenét a fiatalabb közönséghez” – vallják egyöntetűen a csoportosulás tagjai, akik szerint szemléletmódjukkal a nagyközönség számára ismét befogadhatóvá válhat a mai zene. „Bár nem zárkózunk el semmilyen experimentális kísérlet, happening vagy performansz elől, számunkra az »innováció« és »integritás« kifejezések megférnek olyan fogalmakkal, mint »tradíció« vagy »hagyomány«. Nem tagadjuk a régebbi korok zenei idiómáit, mivel szerintünk időtálló és adott esetben újszerű alkotás is egy folyamat következményeképpen valósulhat meg. Ugyanakkor zenei elképzeléseink fókuszában olyan új koncertdarabok létrehozása áll, amelyek formailag és tartalmilag egyaránt követhetőek, és integrálják az utóbbi néhány évtized zenei eredményeit.”

De vajon hogyan is kell elképzelnünk egy ilyesfajta zeneszerzői műhelyt, hogyan folyik a közös munka? A Studio 5 számára „olyan alkotói közösség létrehozása volt a cél, melynek tagjai bár különbözően gondolkodnak a világról, mégis a köztük létrejövő párbeszéd következtében próbálnak válaszokat találni olyan egyre égetőbb kérdésekre, mint hogy mi is az új zene a XXI. században? Ki a közönségünk? Van-e a létjogosultságunk? A Studio 5 közössége tehát mentes a stiláris előítéletektől, mindenféle hatást szívesen használ és integrál, szándéka szerint pedig ezt a lehető legmagasabb színvonalú megvalósítás keretében teszi. Mindenki kíváncsi a másik véleményére, konstruktív és építőjellegű kritikákat fogalmazunk meg egymásnak.”

Az öt zeneszerző elengedhetetlennek tartja, hogy reflektáljon a mai, változó világ rezdüléseire, úgy gondolják, hogy a zeneszerzőnek is fontos társadalmi szerepvállalása van, és bár szuverén, kortárs alkotókról van szó, odafigyelnek a közönség véleményére is, hogy abból táplálkozni tudjanak és leszűrhessék a számukra fontos kritikákat.

Az egyre kevesebb klasszikus, és még kevesebb kortárs zenét hallgató fiatalok megszólítását kiemelt feladatuknak tekintik, mondván, hogy „ők azok, akik leginkább nyitottak az új dolgokra és egyúttal ők a legkönyörtelenebbek hallgatóság is. Hozzá vannak szokva az azonnali véleményformáláshoz, ha akárcsak egyetlen pillanatra is engedjük, hogy lankadjon a figyelmük, nehéz őket újra megszólítani.” De természetesen a Studio 5 tagjai mindenkit szeretettel várnak a koncertjeikre, aki úgy gondolja hogy a kortárs zene is lehet mindenkié.

A Studio 5 bemutatkozó koncertje előtt 18 órától a Solti teremmel szemközti I-es számú előadóteremben az öt zeneszerzőt és Dobszay Péter karmestert Tóth Endre zenetörténész kérdezi célkitűzéseikről, valamint a koncerten elhangzó darabokról, erre a programra is szeretettel várnak minden érdeklődőt. A koncerten elhangzó öt kompozíció pedig egyetlen univerzumba tartozó öt külön galaxis: a csillagászati metafora annál is inkább találó, mert Bella Mátét éppen a galaxisok struktúrája ihlette Laniakea című műve megírására (a hawaii eredetű szó mérhetetlen égboltot jelent). Virágh András Gábor egy ókeresztény imádságot dolgozott fel Tres Orationes, azaz Három könyörgés című darabjában, Solti Árpád ugyanakkor gyerekdalokat és mondókákat emelt be az új zene közegébe (Kindergartenliedchen). Mátyássy Szabolcs kompozíciója, a Bipolar Etudes két tételével a zenei bipolaritásra kínál példát, míg Kutrik Bence Trembling című cimbalomversenye a Fibonacci-számsor használatával éri el a mű címében jelzett „remegő” hatást.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Egyik húzza a másikat – Almási Miklós bejegyzése

Valami titkos versenyfélének tűnhet az a csoporthatás, ahogy a klasszikus zene korszakos alakjai egymás mellett és által jutottak el a csúcsig. Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró vendégcikke.
Plusz

Szabó T. Anna: „Elkötelezem magam az irodalommal. Mindörökké.”

Egy 1988-ból származó naplórészletet osztott meg néhány nappal ezelőtt közösségi oldalán Szabó T. Anna költő.
Plusz

Hátborzongatóan szép történet áll Bereményi Géza legnépszerűbb dalszövege mögött

A Kossuth-díjas művészt egy rádióműsorban kérdezték halhatatlanságról és a Nagy utazás című számáról, válaszul azonban az egyik legkedveltebb Cseh Tamás-dal, a Csönded vagyok keletkezésének történetét osztotta meg, amelynek versszakaiban valójában párbeszédet folytat egy elhunyt fiúval.
Plusz

Cate Blanchett Virág Emesétől tanult zongorázni a Tár című filmhez

A színésznő egy fiktív női karmestert alakít a Todd Field által rendezett életrajzi filmben. A figura életre keltéséhez karmesteri és zongoratanulmányokat is folytatott, ez utóbbit Virág Emese segítségével.
Zenés színház

Nézze vissza Mundruczó Kornél müncheni Lohengrin-rendezését!

December 3-án mutatta be a Bajor Állami Opera Wagner Lohengrinjét Mundruczó Kornél rendezésében. Az előadást a színház saját streamingfelülete és a BR-Klassik is közvetítette, ahol vissza is nézhető a produkció.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Az intuíció vezet” – Beszélgetés Tabajdi Ádám orgonaművésszel

Tabajdi Ádám az orgonistavilág sokoldalú alakja. Kívül-belül ismeri a hangszert és irodalmát, gyakornok volt a párizsi Notre-Dame-ban, számos rangos, nemzetközi versenyen szerepelt már sikerrel és előkészületben van egy átiratának kottás kiadása. Az MVM Zrt. jóvoltából Junior Prima Díjjal kitüntetett művész azt is elárulta, mit gondol a versenyekről, és milyen orgonát választana magának.
Klasszikus videó

Három nyelven csendül fel a Csendes éj a Danubia Zenekar és a Máltai Szimfónia videójában

Hátrányos helyzetű gyerekekkel rögzítették a Csendes éj című klasszikus karácsonyi dalt, amely lovári, angol és magyar nyelven csendül fel Lakatos Mónika, Nótár Mary és Takács Nikolas, valamint a Szent Efrém Férfikar közreműködésével.
Klasszikus hír

Elmarad Nina Stemme áriaestje a Müpában

Az intézmény tájékoztatása alapján a világhírű svéd szoprán lemondta december 7-re tervezett Wagner-estjét, így a koncertre szóló jegyeket az intézmény visszaváltja.
Klasszikus ajánló

Kállai Ernő lesz az Anima Musicae vendége

December 9-én egy újabb zseniális művész, Kállai Ernő foglalja el az Anima Musicae kamarazenekar koncertmesteri székét a Nádor Teremben, ahol szólójátékával is megajándékozza a közönséget.
Klasszikus magazin

Egyik húzza a másikat – Almási Miklós bejegyzése

Valami titkos versenyfélének tűnhet az a csoporthatás, ahogy a klasszikus zene korszakos alakjai egymás mellett és által jutottak el a csúcsig. Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró vendégcikke.