Lehet-e egységes irányzatokról, stiláris találkozásokról beszélni korunk zenéjében, mikor egymással párhuzamosan oly sok komponista oly sokféle zenei nyelvet beszél? Áthidalhatók-e a nyelvi, kulturális és lokális különbségek a zene segítségével? S milyen nyelven szól az egyik legfiatalabb hangszer, a szaxofon, ha kortárs szerzők írnak rá műveket? Ezeket a kérdéseket járja körül az UMZE Kamaraegyüttes december 8-án BABE(urope)L című estjén. A koncerten két mű foglalkozik a különböző stílusok párhuzamos együtt létezésével, három pedig gyakorlatilag szaxofonversenyként is értelmezhető.

A koncert címadó darabja – BABE(urope)L – Hommage à P. Breughel – Balogh Máté szerzeménye, amelyet eredetileg 2014-ben írt az Ensemble Mozaik számára. A művet a zeneszerző később teljesen átírta: eredetileg csak hangszeres szólamok szerepeltek a partitúrában, mindegyik egy-egy nyelv deklamációját képviselve, az új változatban azonban – amely ősbemutatójára most kerül majd sor – már szerepel egy szöveges szólam is, amelyet Balogh Máté fog előadni a koncerten. Az egyes tételek különböző nyelveken – héber, ógörög, latin, német, magyar és angol – mondják el a Bábel tornyának építéséről szóló történetet. A darab ugyanarra a bibliai momentumra reflektál, amelyre id. Peter Breughel németalföldi festő híres Bábel tornya című munkája is, amikor

Kedves Csanád Next Step című művének szintén egy felújított változata fog elhangzani a BMC Koncerttermében. Ez a kompozíció a repetitív minimalizmus jegyében született, és bár az említett műfaji jegyek valamennyi megközelítési módja fellelhető benne, a „kedvescsanádos” mátrix mégis újszerű ízvilágát mutatja be eme zenei gondolkodásmódnak. „És hogy melyik ismétlődő, teljesen más, vagy nyomaiban hasonló pattern (minta) következik érzékeinket megkérdőjelezhetetlenül frissen tartó természetességgel az előzőből? Az kiderül a Következő Lépésből.. :)” – nyilatkozta a zeneszerző.

Tornyai Péter (Fotó/Forrás: Kurcsák István / UMZE)

A három szaxofonra írt mű közül Tornyai Péter új, MAX SIX SAX MIX című darabja, amely szintén ősbemutató lesz, az UMZE felkérésére, Nicolas Arsenijevic és az együttes számára született. A cím a „MAXimum of SIX concertos for SAXophone & ensemble (but MIXed)” rövidítése, ami arra utal, hogy nem lineáris folyamatról, hanem öt párhuzamosan futó zene illúziójáról van szó. A rétegek közötti váltásokat, vágásokat egy perkusszív gesztus szimbolizálja, létrehozva a hatodik, közös idősíkot. A darab a versenymű-jelleg, a szólista-zenekar viszony és a mű határainak újragondolására is kísérletet tesz.

A francia Bruno Mantovani Troisième Round című szaxofonra és kamaraegyüttesre írt művét csakúgy, mint a svájci Michael Jarrell Résurgences című alkotását Nicolas Arsenijevic szaxofonművész hozta magával, így neki lesz köszönhető e két nemzetközileg nagy elismertségnek örvendő zeneszerző darabjának magyarországi bemutatója.

Maga is tagja több kortárszenei formációnak, és közreműködéseivel elkötelezetten igyekszik növelni hangszerének irodalmát. Az UMZE-val közös hangverseny műsora is tükrözi e törekvését, így vendégfellépésével nemcsak a hazai zeneszerzők új művei szólalhatnak meg, de itthon talán kevésbé ismert külföldi zeneszerzők munkásságát is bemutatja a magyar közönségnek.

Fejléckép: Vajda Gergely (forrás: Danubia Zenekar / UMZE)