Klasszikus

A kövérség dicsérete

2004.05.11. 00:00
Ajánlom
Van egy hivatalosan is jó hír: Bécsben a Falstaffban nagy szerepet, Nannettát énekelt Keszei Borbála, vagyis, úgy tűnik, most már hivatalosan is Bori, és többnyire nem lóg ki az előadás női szereplői közül. Nem annyira hivatalosan azt is tudni kell, hogy nem a nők viszik el ezt a Falstaffot, Keszei Bori pedig tartja magát, amíg lehet, ám a harmadik felvonásban az ária necces, a magas, tartott hangok mozognak és elhalkulnak, az éneklésnek egy kicsit ciripelésjellege lesz, de ez tényleg sokkal kevesebbet számít, mint hogy az előadás végén őt is várják a művészbejárónál. Fotózzák, az aláírását kérik, szeretik, és ez egyelőre igen kevés magyar énekesnek adatik meg.

A bécsi Falstaff azonban nem annyira egyszerű, hogy csak úgy vállvonogatva legyen egész jó vagy á, ezek sem tudnak sokkal többet nálunk. Az egész közepén, a címszerepben Bryn Terfel furcsa, de lényeges kérdéseket tesz föl az operaéneklésről általában. Tudjuk, ki ő: walesi bariton, talán inkább basszbariton, második helyezett volt Cardiffban az énekversenyen, aztán egyszerre megindult a pályán, korszakos jelentőségű Leporello és Figaro, hallgattuk a lemezeit, és csóváltuk a fejünket. Ez a fiú mindent túl gyorsan csinál, és közben észrevehető az is, hogy a hangja már hanyatlik, már nem olyan jók a magasságai, mint öt évvel ezelőtt.

Aki látta őt színpadon, az tudja, hogy mindez marhaság. Igaz, de nem fontos. Bryn Terfel elementáris színházi élmény, puszta megjelenése a színpadon olyan szeretethullámot indít el, ami magával sodorja a nézőt. A szerepet természetes módon, erőlködés nélkül formálja át önmaga képére, Verdi Falstaffjából lényegében eltűnik minden borongósság, minden polgárellenes él és a tűnő nagyság fölötti búsongás. Nem tűnik a nagyság, hiszen ott van a színpadon, és úgy néz ki, mintha örökre ott maradna. Nem kell könnyeken áttörő mosolyokkal nézni az öreg, hájas lovag erőlködését, mert a darab Terfel szerint vígopera. Nevetni kell rajta, és lehet is, a közönség szorgalmasan veszi le a poénokat Terfel alakításából, és a nagy műélvezetet folyton megtöri a nézőtéri nevetéshullám. Miközben mégsem csúszunk át humorkodásba, a játék és a mű méltósága sértetlen.

Ami a lemezekről nem derül ki: Terfel nagy hang, egészségesen, nagyot szól, erőlködés és talán szándékosság nélkül énekli le maga mellől a Fordot játszó, különben nagyszerű Carlos Alvarezt. De nem a hangerő a fő különbség kettejük között, hanem a viszonyulás a hanghoz, az operához. Alvarez is nagy énekes, szép, vaskos, kerek hangú, klasszikus bariton, de mégiscsak egy operaénekes. Terfel több ennél. Nem azzal, hogy „énekes-színész” mert Alvarez is az, nem is azzal, hogy micsoda színpadi tehetség és jelenség, hanem ahogy énekel, ott nem a hang számít, nem a kétséges magasságok, mert a hang csak úgy van. Nem azért, hogy szóljon, hanem hogy elmondjon valamit. És ez a valami túlmegy szerepen, művön, vagy akár Verdin is, mert arra való, hogy közösséggé formálja a sokfelől odakerülő, sokféle öltözékű és érdeklődésű közönséget, akik az előadás végén mind azt mondják: láttam Terfelt a Falstaffban.

Terfel után az ember mást gondol az operaéneklésről, mert érzi, hogy a hang csak hang, mást gondol, mert jobban tetszik neki a természetes nyerseség, mint a kiművelt, zöld, bársony orgánum. Sőt, jobban meg lehet érteni a régebbi idők nagy, de nem kifejezetten szép hangúnak számító énekeseit, egy Dietrich Fischer-Dieskaut vagy egy Tito Gobbit. Bryn Terfel után az ember magáról is mást gondol. Előtte azt érzi, hogy egy szerencsétlen, szürke, magányos kis pojáca, beledobva az ellenséges világba. Utána rájön, hogy van neki egy barátja, aki helyette és a nevében is megmutatja, és nincs többé egyedül, és nem is lesz, mert azok közé tartozik, akik látták Bryn Terfelt a Falstaffban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Tudod, mit énekel latinul a kórus a Mr. Bean-sorozat főcímében?

Az eredeti Mr. Bean-sorozat főcímében elhangzik egy latin nyelvű kórus, amelynek a szövegére senki sem figyelt. Pedig mély mondanivalót hordoz!
Zenés színház

Az Operett új vezetése bemutatta új évadát

A 2019/20-as évad legfontosabb bemutatója a Csárdáskirálynő lesz, de Mohács tragédiája is megjelenik egy új rockmusicalben.
Színház

“Kasszasiker” az Átriumban!

Új bemutatóra készül az Átrium, a Kasszasiker című vígjátékát június 17-én mutatja be színház.
Vizuál

Hosszú taps fogadta az Egy férfi és egy nő újabb folytatását Cannes-ban

Hatalmas sikerrel vetítette Claude Lelouch több mint fél évszázados Oscar-díjas filmjének újabb folytatását a Cannes-i filmfesztivál. Az Egy élet legszebb évei című film főszereplői ezúttal is Jean-Louis Trintignant és Anouk Aimée. 
Tánc

A kiégett szerelemmel szembesít az izraeliek könyörtelen táncelőadása

Sharon Eyal legújabb koreográfiájában, a Love Chapter 2-ban azt az élményt foglalja táncba, amikor a szerelem már csak egy „utóbetegség, miután már minden elveszett”. Az előadás három alkalommal látható a Trafóban május 24. és 26. között.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus bonn

700 apró Beethoven-szoborral ünnepel Bonn városa az évfordulón

Hétszáz mosolygó Beethoven-szobrot tervezett Ottmar Hörl a zeneszerző születésének 250. évfordulójára.
Klasszikus interjú

Koltai Katalin feltalált egy új eszközt a gitárhoz, hogy el tudja játszani Bartók műveit is

De nemcsak Bartók, hanem a 20-21. századi zene egészen új repertoárja tárul fel Koltai Katalin új találmányának, az egyhúros kapodaszternek köszönhetően.
Klasszikus tévé

Tudod, mit énekel latinul a kórus a Mr. Bean-sorozat főcímében?

Az eredeti Mr. Bean-sorozat főcímében elhangzik egy latin nyelvű kórus, amelynek a szövegére senki sem figyelt. Pedig mély mondanivalót hordoz!
Klasszikus gyerek

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.
Klasszikus ajánló

Válogatás az Óbudai Társaskör programjaiból

Felolvasószínház, Seress Rezső-est, filmzenei és születésnapi koncertek –  az évad végén is műfaji sokszínűség várja a vendégeket az Óbudai Társaskörben.