Klasszikus

„A közös élményre összpontosítok, amiért ők is zenészek lettek” – Beszélgetés Káli Gábor karmesterrel

2022.01.03. 16:30
Ajánlom
Káli Gábor fiatal kora ellenére ragyogó eredményekkel büszkélkedhet, több karmesterverseny győztese, fellépett a Salzburgi Ünnepi Játékokon és a Bajor Állami Operában is. Januári, itthoni koncertjei kapcsán beszélgettünk vele.

Nagyon változatos repertoárt vezényel, sok operát és koncertet is, különböző stílust képviselő szerzőktől. Mennyire kell manapság egy karmesternek sokoldalúnak lennie, vagy éppen specializálódnia?

Egy bizonyos pontig mind a kettő szükséges. Mivel a főiskola után belekerültem az opera világába, nagyon szorossá vált a kapcsolatom a műfajjal, már nehezen tudom elképzelni nélküle a pályámat. Tehát az én döntésem volt, hogy mindkettővel akarok foglalkozni. Ha megnézzük a világtendenciákat, láthatjuk, hogy általában a legnagyobb karmesterek is igen sokszínű repertoárt dirigálnak. Ezen belül viszont fontos, hogy az ember megtalálja azokat a zeneszerzőket, akik igazán közel állnak hozzá. A legfontosabb kérdés, hogy az adott dirigens miben tudja magát a leginkább kiteljesíteni.

Ezek szerint ha ki kellene emelnie az ön számára fontos szerzőket, az opera területéről választana?

Nem feltétlenül. Nem a műfaj a meghatározó, a színházi munkám során nagyon sok mindenbe belekóstoltam, vezényeltem musicalt, operettet, balettzenét is. Inkább az a fontos, hogy ki a szerző. Vannak néhányan, akikkel azonosulni tudok – lehet, hogy személyiségbeli hasonlóság miatt, bár ezt nehéz megfejteni, hiszen a legtöbb szerző már nem él. Dvořák, Schubert, Haydn, Britten ilyen a számomra, mindig is úgy éreztem, mintha nyitott könyvek lennének, ha előveszem a kottát, automatikusan érzem, mi a zenéjük lényege.

190719-gaborkali01-162_YAYwV0XZ-095354.jpg

Káli Gábor (Fotó/Forrás: Johanna Link)

Ezek szerint a korszak sem olyan fontos, hiszen nagyon különböző stílushoz kötődő szerzőket mondott.

Tulajdonképpen nem, de hozzá kell tenni: ahhoz, hogy egy barokk vagy klasszikus korszakhoz tartozó szerző megnyíljon, rendelkezni kell egy bizonyos tudással. Sokat vezényelek Haydnt és Mozartot (tőle operát és szimfonikus műveket is, ami különleges helyzet, hiszen a két világ értelmezi egymást),

ha ránézek a kottára, és nem tudom, mi az, ami nem szerepel benne leírva, sose fogom mélyen megérteni ezeket a szerzőket.

Ismerni kell a stílust, például hogy valahova nem írtak be egy diminuendót, mert akkor teljesen természetes volt a zenészeknek, hogy így kell játszani. A romantikában könnyebb az érzelmek, a spontaneitás felől megközelíteni a szerzőket.

Nemcsak sokféle szerzőt, de nagyon sok együttest is vezényelt az utóbbi időben. Milyennek kell lennie egy zenekarnak, hogy jól lehessen vele együtt dolgozni?

Nyilván minél jobb egy zenekar, minél jobb játékosok ülnek benne, és minél nagyobb összhang van a játékosok között, annál jobban örül egy dirigens. Az is sokat számít, mennyire tud összehangolódni a karmester és az együttes. Attól még, hogy zenei értelemben mindketten jók, nem feltétlenül működik a kapcsolat. Ezt sok tényező határozhatja meg:

hozzáállás, nyitottság, zenei elképzelés, szimpátia, kémia…

Nagyon fontos, hogy a kommunikáció jól működjön, hogy félszavakból, sőt leginkább szavak nélkül is megértsük egymást.

Mit kell ehhez hozzátennie a karmesternek?

Nagyon nehéz erre válaszolni, mert bonyolult kérdés, hogy pontosan miért működnek ezek a folyamatok. Néha egy emberi megnyilvánulás, máskor egy zenei instrukció számít. Szerintem nálam általában azért működik a közös munka, mert az egészet a zene szeretetére építem. Ebből pedig a zenekar is motivációt nyer. Arra a közös élményre összpontosítok, amiért ők is zenészek lettek, hogy újra átéljék: „igen, ezt a dallamot szeretném eljátszani”. Onnantól már csak az számít, mit képvisel az ember zeneileg, és hogyan tudja átadni. Nem vagyok az a típus, aki mindent keményen leszögez. Például sokszor adok szabadságot a fúvós szólistának, ahol a kotta megengedi. Számítok rá mint zenészre,

felszabadítóan akarok rá hatni, hogy kreatív módon tudja hozzátenni a magáét a muzsika teljességéhez.

És sokszor előfordul, hogy az illető aztán hangról hangra úgy játssza el a szólót, ahogy én elképzeltem.

190719-gaborkali04-034_lqT34Xn7-095354.jpg

Káli Gábor (Fotó/Forrás: Johanna Link)

Nyilatkozta, hogy nagyon tudatosan készül a munkáira, ugyanakkor nyilván fontosak az érzelmek és az ösztönösség is. Hogyan illeszthető össze mindez?

Nagyon pontosan meg kell határoznom magamnak, mit szeretnék kezdeni a darabbal, mi a mély mondanivalója. Kell lennie egy kitűzött célnak, ami a szemem előtt lebeg. Mikor az ember még az iskolában tanulja a vezénylést, úgy képzeli, hogy majd mindent kitalál otthon, és azt kell megvalósítani a próbán. Nálam ez teljesen megváltozott, mert sok minden az adott helyzettől függ: hogyan szól a zenekar, milyen a terem, a hangzás, az oboista karaktere… Ez befolyásolja a tempókat és rengeteg más megoldást is.

Mindig úgy értelmezem a darabot, mintha élő organizmus lenne, aminek le lehet írni ugyan a működését, de hagyni kell élni.

Ehhez szükséges kiépíteni a spontaneitás helyét is.

Térjünk rá a januári koncertekre is! Január 11-én a Szent István Filharmonikusokkal a Zeneakadémián, 25-én pedig a Rádiózenekarral lép fel a Müpában. Mekkora szerepe volt a műsorok kialakításában?

Ennél a két koncertnél volt beleszólásom a műsorba, de ezt zenekara válogatja. A január 11-i hangversenyen elhangzó Német requiem a szívügyem. Németországban folyamatosan játsszák, Magyarországon viszont ritkábban, mint kellene, ezért amikor lehetőségem van rá, itthon is műsorra tűzöm. Ez a mű

közvetlenül, nyitottan beszél a halálról és főleg a halál utáni életről, mindenfajta oratorikus merevség nélkül.

Teljesen más módon szól erről a témáról, mint ahogy ismerjük, és ez az üzenet annyira erős, hogy mindenkit meg tud érinteni. Elé raktam egy Bach-prelúdiumot Sztravinszkij átiratában, mert szeretem, ha a programtervezés nem sematikus; inkább rejtett összefüggéseket próbálok megmutatni, mély gondolatiságot vinni a műsorba. Ami Bach és Brahms kapcsolatát illeti, elég megnézni, Brahms bécsi koncertjein mennyi Bachot játszottak, mennyire fontos volt számára a zeneszerző, és a zenéjére is hatott Bach polifóniája, pont ennek a művének az esetében. Ha az ember először Bachot hallgatja meg, utána más füllel hallja majd a Német requiemet is. Nem is tartunk szünetet a két darab között, pont az a lényeg, hogy a Prelúdiumban már elindul egyfajta mozgás, ami előrevetíti a Brahms-művet.

190719-gaborkali02-454_xRtGDBax-095354.jpg

Káli Gábor (Fotó/Forrás: Johanna Link)

A Rádiózenekar műsorában mi a rejtett összefüggés?

Ott közösen alakítottuk ki a programot, a Chopin-zongoraversenyt ők javasolták, Várjon Dénes fog benne játszani. Nekem pedig különösen fontos a cseh zene, így került bele Smetanától a Moldva, és elhangzik még Rahmanyinovtól a Szimfonikus táncok. Ez egy szabadabb program, bár egy szláv folyam végigmegy az egészen (Chopinen is, a lengyel származása miatt), de színesen közelíti meg a témát: különböző szláv népek zenéjét vonultatja fel, aztán a hallgatóságon múlik, felfedez-e közös pontokat.

A Német requiemben együtt lépnek fel a feleségével, Csővári Csilla énekművésszel. Magától értetődő, hogy két zenész magánéleti kapcsolata közös munkához is vezet?

Csilla is Németországban diplomázott, mint én, és sok nemzetközi tapasztalatot szerzett. Mindketten a kinti közegben, német tanároktól tanultuk meg a német zenét, és szinte anyanyelvi szinten sajátítottuk el. Olyan nagy tudásra tett ő ott szert, ami predesztinálja arra, hogy ezt a zenét előadja. Szerencse, hogy emellett a feleségem is. Ha két ember között nagyon erős a kapcsolat – hiszen ez az oka, hogy együtt vannak, egy csapatot alkotnak –, elképesztően erős összhang alakul ki.

Igazából minden karmester így szeretne együttműködni a szólistával. Az ember minden rezdülésével érzi, a másik mit és hogyan szeretne.

Ilyenkor a zenélés mentes minden görcstől, és sokkal teljesebb kifejezésre ad lehetőséget. Egy ilyen hosszú múltra visszatekintő egymásra hangolódás, mint amilyen a miénk is, fantasztikus eredményeket hozhat.

A január 11-i koncert műsora az interjú készítése óta megváltozott:

A Szent István Filharmonikusok koncertje
Zeneakadémia, január 11. 19:30

Mendelssohn: Hebridák – nyitány, op. 26
Mozart: Lucio Silla – nyitány
Mozart: „Ruhe sanft, mein holdes Leben” – Zaide áriája a Zaide című daljáték első felvonásából
Mozart: Schon lacht der holde Frühling – koncertária, K. 580

Liszt: Prométheusz – szimfonikus költemény
Dohnányi: Szimfonikus percek, op. 36

Vezényel: Káli Gábor
Km.: Csővári Csilla

Fejléckép: Káli Gábor (fotó: Johanna Link)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Egy hallgató azt írta, ha nem lett volna a Notturno, végzett volna magával” – Interjú Némethy Attilával

Némethy Attila zongoraművésszel, a Zeneakadémia tanárával a Bartók Rádiónál vezetett műsorairól, a közönség érdeklődéséről és a hagyományok átadásáról beszélgettünk.
Vizuál

Túl a barátságon – kritika A sziget szellemeiről

Martin McDonagh új filmje a tisztességről szól. Arról, hogy bárhogy is viseljük a ránk mért sorsot, egymással szemben nem szabad kegyetlennek lennünk. A sziget szellemei joggal érdemelte ki a kilenc Oscar-jelölést.
Zenés színház

„Minden színésznő álma egy igazi nadrágszerep” – interjú Lévai Enikővel a Mária főhadnagy bemutatója kapcsán

Lévai Enikő századik születésnapját ünneplő színháza centenáriumi gálaestjén lép színpadra február közepén, egy hónappal később pedig a Mária főhadnagy címszerepében mutatkozik be.
Vizuál

Kern András előtt tiszteleg a FILMIO

A Nemzeti Filmintézet streaming platformján négy napig ingyenesen láthatunk három, Kern András főszereplésével készült magyar filmet.
Klasszikus

A 82 éves Kobajasi Kenicsiró vezényelte a Nemzeti Filharmonikusokat Japánban

Beethoven, Bruch, Dvořák és Csajkovszkij műveit adta elő a magyar együttes tizenkét napos turnéja során. A japán közönség szívélyesen fogadta a zenekart, valamennyi koncert teltház előtt zajlott.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Improvizáció, ütősök és ősbemutatók az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál zárókoncertjein

Végéhez közeledik az év elejének izgalmas kortárs zenei programsorozata, az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál, ám február elején még a tőlük megszokottan sokszínű koncertekkel várják a közönséget.
Klasszikus ajánló

Korcsolán Orsolya modern és kortárs műveket játszik a Zeneakadémián

A ragyogó külföldi sikereket elérő hegedűművész Eötvös Péter, Richard Strauss és Kurt Weill műveiből ad hangversenyt, amely egyben doktori képzésének zárókoncertje is lesz.
Klasszikus ajánló

Egész napos zenepedagógiai programmal emlékeznek Lukácsházi Győzőre a Magyar Zene Házában

Fél évvel ezelőtt hatalmas veszteség érte a hazai életet, a tavaly elhunyt Lukácsházi Győzőre most koncerttel és szakmai programokkal emlékezik a Magyar Zene Háza február 4-én.
Klasszikus interjú

„Egy hallgató azt írta, ha nem lett volna a Notturno, végzett volna magával” – Interjú Némethy Attilával

Némethy Attila zongoraművésszel, a Zeneakadémia tanárával a Bartók Rádiónál vezetett műsorairól, a közönség érdeklődéséről és a hagyományok átadásáról beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Schubert-sorozattal indítja az évet a Concerto Budapest

A Hallgassunk Schubertet! tematikus nap január 28-án a schuberti életmű változatos műfaji kínálatával és sztárvendégekkel várja közönségét három koncertre a Zeneakadémiára.