Hol? Nos, az iskolák némelyike még őrzi a tradíciót, épít és újraépít énekkarokat. A felnőtt kórusmozgalom megkopott, de azért nincs veszve minden, mert a megszállottak úgy tesznek, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. A rendszer foghíjas, de még működik. Életben tartotta például az Énekel az ország elnevezésű projekt, amelynek fő eseménye, a nagy koncert 2006 óta az Interkultur Hungária szervezésében, a Művészetek Palotájában valósul meg. Az ország bármely tájáról érkező énekesek és énekkarok lehetőséget kaptak-kapnak arra, hogy - februártól tartó próbák és egy háromnapos, közös kórustábort követően - a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem pódiumán mutassák be a zeneirodalom kiemelkedő oratóriumainak egyikét. 2006-ban természetesen Verdi Requiemjével kezdtek, majd olyan, hivatásos előadók számára is jelentős erőpróbának minősülő alkotások is sorra kerültek, mint Brahms Német requiemje, vagy Beethoven Missa solemnise, Dvořák Stabat Matere.

Kitüntetett határkőhöz érkezett a vállalkozás, amely idén magasabb osztályba lép: a tíz éves Müpa első alkalommal ad helyet többnapos, nemzetközi kórusfesztiválnak. A Budapesti Nemzetközi Kórusünnep ötletét és alapját az idén harmincadik évfordulóját ünneplő Énekel az ország kórusprojekt hagyománya szinte magától értődően kínálta fel. A koncerteket a palota különféle tereiben keretprogramok egészítik ki, minden műfaj és minden zenetörténeti korszak legjelentősebb, legérdekesebb alkotásaival találkozik a közönség. 

Éneklő Ifjúság

Kodály az 1930-as évektől vezető szerepet játszott az Éneklő Ifjúság mozgalomban, amelyet az Énekszó című orgánum és kiadója, a Magyar Kórus tett országossá. Az évtized második felében a tanítványok, Bárdos Lajos, Kerényi György, Vásárhelyi Zoltán és Kertész Gyula munkájának köszönhetően az aktivitás igen erős volt. Kodály számos vidéki kórushangversenyen megjelent, de budapesti iskolákat is rendszeresen felkeresett.  1937 nyarán a mozgalom nagyszabású koncertet rendezett a Margitszigeten. Kodály cikket írt a kezdeményezés folyóiratába, 1938-ban megjelentette egyetemes zenei nevelési rendszerének alapját, a Bicinia Hungarica első füzetét, amelyet később további három követett. Az azonos nevű - Éneklő Ifjúság - című folyóiratban egyebek között azt írta: "Mélyebb zenei műveltség mindig csak ott fejlődött, ahol ének volt az alapja. (...) Az emberi hang, a mindenkinek hozzáférhető, ingyenes, mégis legszebb hangszer lehet csak általános, sokakra kiterjedő zenekultúra termő talaja."

Az eseménysorozat középpontjában az együtt éneklés öröme áll: a hazai és külföldi kórusok hangversenyein kívül workshopok és interaktív gyerekprogramok is szerepelnek a tervek között, a közönséget pedig több ízben is megpróbálják dalra fakasztani. Aki járt már Énekel az ország eseményen a Müpában, tapasztalhatta, hogy a ház ilyenkor kétszer olyan ragyogónak, a hangulat többszörösen magával ragadóbbnak mutatkozik, mint máskor. A Budapesti Nemzetközi Kórusünnep nyitókoncertjén, a május 23-i Nemzetközi Kórusgálán az érdeklődők a világ minden tájáról érkező kórusok közreműködésével a kórusmuzsika sokféle arcát, az énekkari hagyomány színes kultúráját, változatos repertoárját ismerhetik meg, Amerikától Kazahsztánig, Svédországtól Ausztriáig. A műsoron felcsendül az amerikai spirituálék legjava, de hallhatnak jódlizást, vérpezsdítő kazah folklórt, illetve szellemes kóruszenei paródiát is.

Az előzetes jelentkezések alapján a résztvevők száma meghaladhatja az ezer főt, így - hogy mindenki színpadra kerülhessen - a csúcskoncert kétszer is szerepel a fesztivál programján, május 24-én és 25-én este.  Orff Carmina Buranáját adja elő Hollerung Gábor vezényletével a Nemzetközi Fesztiválkórus és a Budafoki Dohnányi Zenekar, a szólisták: Rácz Rita, Horváth István és Szegedi Csaba. A koncerten egy különleges darab, Szentpáli Roland tubaművész jazz stílusban komponált Magnificatja is felcsendül majd. Mivel a fesztiválon több száz előadó találkozik, e sorok írásakor még csiszolódnak a Fesztivál Színházat és az Előcsarnokot érintő kísérőprogramok - gyerekkoncertek, közös éneklés, workshopok. Ám a három nap legpopulárisabb attrakciója biztosan a Kóruszene Éjszakája lesz. A Művészetek Palotájának hatalmas a gyakorlata sok embert megmozgató események szervezésében, az épületben működő Ludwig Múzeum minden évben csatlakozik a Múzeumok éjszakájához, de irodalmi ünnepeken, zeneszerzői évfordulókon is szélesre tárulnak a kapuk. Május 24-én este, a Carmina Burana elhangzását követően a kóruszene szerelmeseinek még érdemes lesz az épületben és a ház előtt, a teraszokon elidőzni, mert színes, változatos program várja az érdeklődőket. Bár a részletek megannyi meglepetést tartogatnak, és a szervezők még titkolóznak, arra számíthatunk, hogy mindenki kitűnően fog szórakozni. A sokrétű zenei kínálatot igazi „party" hangulat és egy különleges, Éjszakai koncert a sötétben teszi feledhetetlen élménnyé. 

Református énekek XIV.

A háromnapos, május végi Budapesti Nemzetközi Kórusünnepet egy hónappal követi a Református Zenei Fesztivál. Az esemény helyszíne megnyitása óta a Művészetek Palotája, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem. A június 27-i esemény a Kárpát-medencei reformátusok legnagyobb zenei ünnepe. 2002 óta rendezik meg, idén tehát 14. alkalommal csendül fel az ének. A reformátusok használatára kiadott énekeskönyv zsoltáraiból és énekeiből professzionális előadók tolmácsolásában hangzik el válogatás. Minthogy hivatásos és gyakorlott előadók lépnek pódiumra, koncertfelvétel készül, hang- és képrögzítés. A ma már 350 főt számláló Kárpát-medencei Egyesített Református Kórust, kitűnő karnagyokat, szólistákat, kamarakórust és orgonistákat felvonultató koncertet egyre több „világi zenekedvelő" és külföldi vendég is látogatja. A hangversenyen a közönség több alkalommal együtt énekel a kórussal, így a hangversenyteremben néha 1700 ember énekli a zengő igét.  A Kárpát-medencei Egyesített Református Kórusba az itthoni énekkarok mellett évről évre meghívást kapnak a felvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki kórusok. A karnagyok közül Berkesi Sándor és Arany János nevét érdemes külön is kiemelni, e két nagy tudású tanár minden évben meghatározó személyisége az eseménynek. Az eddigi tizenhárom CD- és hat DVD-felvétellel egybekötött koncert valamennyi orgonistájának nevét pedig szintén fontos megemlíteni: Pálúr János, Alföldy-Boruss Csilla, Fassang László, Draskóczy László, Kéménczy Antal, Varga László, Virágh András Gábor, ifj. Szotyori Nagy Gábor és Szilágyi Gyula ül a játszóasztalhoz.