Klasszikus

A KULT50 bemutatja: Baráti Kristóf

2017.10.16. 13:41
Ajánlom
Ötévesen kezdett hegedülni tanulni, nyolcéves korától már fellépett a Venezuela legjobb szimfonikus zenekaraival. Baráti Kristóf hegedűművész portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

Baráti Kristóf

Baráti Kristóf (Fotó/Forrás: Marco Borggreve)

Budapesten született, de gyermekkora nagy részét Venezuelában töltötte. Szinte csodagyerek: ötévesen kezdett hegedülni tanulni, nyolcéves korától már fellépett a dél-amerikai ország legjobb szimfonikus zenekaraival, tizenegy évesen pedig meghívást kapott a Francia Rádió Fesztiváljára Montpellier-be. Karrierje szédületes ívet ír le.

Budapesten Szenthelyi Miklós és Tátrai Vilmos irányítása alatt tanulhatott. Még zeneakadémistaként megnyerte az olaszországi Lipizer Nemzetközi Hegedűversenyt, és második lett a párizsi Long-Thibaud-versenyen. 1997-ben legfiatalabbként vett részt a brüsszeli Erzsébet királyné-versenyen, ahonnan a harmadik díjjal és a közönség elismerésével térhetett haza. A kiváló eredmények azonban nem nyugtatták meg, épp ellenkezőleg: arra sarkallták, hogy továbbfejlessze technikai tudását, s egy másik iskola hagyományait is elsajátítsa. Párizsban a Milstein-, Menuhin- és Szeryng-féle hegedűjátékot képviselő Eduard Wulfsonnál vett órákat, ennek is köszönhetően 2010-ben elhozta a hegedűsök Oscar-díjának nevezett moszkvai Paganini-verseny első díját.

Baráti azonban nemcsak a díjakat, de a közönség legnagyobb örömére a lemezfelvételeket is halmozza. 2009-ben és 2010-ben játszotta fel Paganini I. és II. hegedűversenyét, valamint Bach szólószonátáit és partitáit a Berlin Classics számára. Beethoven összes hegedű-zongora szonátájának Würtz Klárával készített felvétele 2012 őszén jelent meg a Brilliant Classics kiadónál. Lemezei rendszerint kitűnő kritikai fogadtatásban részesülnek,

felvételeit többször jelölték már brit, amerikai és német szaklapok az év legjobb komolyzenei díjaira.

2013-ban Ysaye hat szólószonátájának, 2014-ben Brahms három hegedű-zongora szonátájának felvételét készítette el, amit 2015-ben Korngold Hegedűversenyének és Hegedű-zongora szonátájának a felvétele követett.

Baráti Kristóf

Baráti Kristóf (Fotó/Forrás: Marco Borggreve)

„Világos hangzás, élő artikuláció, gyengéden kontrollált vibrátók, nagy adag játékosság és humorérzék. Van valami szokatlan ebben a magas színvonalú és élvezetes előadásban” – írta róla a nemzetközi szakkritika.

A világjáró művész olyan kiváló zenekarokkal lépett fel, mint a Királyi Filharmonikus Zenekar, az Orosz Nemzeti Zenekar, a Mariinszkij Színház Zenekara, a Szentpétervári Szimfonikus Zenekar, a Francia Rádiózenekar, a Budapesti Fesztiválzenekar, a Brüsszeli Filharmonikusok és a Japán Filharmonikus Zenekar. Baráti Kristóf rendszeresen vezet mesterkurzust Pécsett, ahol az egyetemen 2012-ben mesterszakos diplomát szerzett, és az év ősze óta tanít is. 2015-től – Várdai Istvánnal együtt – a kaposvári Kaposfest Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál művészeti vezetője. „A Kaposfest egyedülálló lehetőséget kínált arra, hogy mint művészeti vezető felelősséggel legyek egy olyan, nemzetközi mércével is jelentős komolyzenei eseménysorozatért, amelyből nem sok van Magyarországon. Pécsett tanítok óraadóként, és azt látom, hogy bár a Kodály Központ jelentősen bővítette a város lehetőségeit, a magyar komolyzenei élet zöme gyakorlatilag a fővárosra koncentrálódik” – nyilatkozta.

Baráti Kristóf 2015 nyarán játszhatott először Valerij Gergijev saját rendezésű fesztiválján Szentpéterváron. A felkérésről így vélekedett egy interjúban: „Kivételes lehetőségnek tartom, mert úgy vélem, hogy a pályám elérkezett egy olyan pontra, amikor már az ilyen jellegű együttműködésekre van szükség az előrelépéshez. Igaz ez nemcsak Gergijevre, de más kiemelkedő muzsikusokra is: a velük kiépített folyamatos kapcsolat új dimenziót adhat a karrieremnek.

Gergijev pedig a nagyok között is az egyik legnagyobb.

A hegedűművész munkásságát előbb Prima-díjjal és Liszt-díjjal, 2014-ben Kossuth-díjjal és Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjjal ismerték el. Baráti az 1703-ban készült „Lady Harmsworth” nevű Stradivari-hangszeren játszik, amelyet a Chicagói Stradivari Társaság bocsátott a rendelkezésére.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Nincs lezárva – kritika Az ember tragédiája 2.0-ról

Ilyet még nem láttunk. Éva a Titanic első tisztjével, Ádám a nagyváradi gettóban, Lucifer a spanyol kommunista párt főtitkáraként. Aztán mindhárman fennakadnak egy csendes-óceáni szemétszigeten. Négy kortárs író variációja Az ember tragédiájára.
Vizuál

„Járt-e Cecile a Török utcában?” - film készült a Kék rókából 

A megújuló Duna televízióban látható először Herczeg Ferenc legnépszerűbb művéből, a Kék rókából készült egészestés romantikus játékfilm. Pacskovszky József filmes adaptációja a '30-as évek Budapestjén játszódó izgalmas szerelmi történet közepébe, egy „modern házassági sokszögbe" repít vissza.
Plusz

Egy koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda

Január 22-én egy exkluzív koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda Ütőegyüttes, hogy a Műcsarnok Prima díjas kiállítója, Barabás Márton tárlatvezetését gazdagítsák a Magyar Kultúra Napján.
Zenés színház

Egy halálraítélt utolsó percei – Újra műsoron Jake Heggie operája, a Ments meg, Uram!

Mindössze egyetlen élő előadást ért meg a járványhelyzet miatt az Opera tavalyi kortárs bemutatója. Január 21-től ismét a közönség elé kerül Jake Heggie-nek az azonos című film története alapján készült operája, a Ments meg, Uram!
Klasszikus

„A csúcsbarokk leginkább félreismert zeneszerzője” – Beszélgetés Vashegyi Györggyel

Egy elfeledett alkotó, aki a legnagyobb mesterekkel lehet egyenrangú, évszázadokon keresztül előadatlanul szunnyadó remekművek, melyek a közismert alkotásokat is új megvilágításba helyezhetik – Vashegyi Györggyel a Cziffra100 keretében tartott, január 26-i koncert kapcsán beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Kulcsok a hétvégi Richard Strauss-maratonhoz

A 20. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője, Richard Strauss bőségesen merített a mitológia és az irodalom legfontosabb történeteiből. Kik is voltak azok a személyek, valós és kitalált alakok, akik a komponista legnépszerűbb műveit ihlették? Kislexikonunk a Müpa hétvégi Richard Strauss-maratonjához is vezérfonalul szolgálhat.
Klasszikus ajánló

Versenyművet ihletett az Oscar-díjas filmzene

A Pannon Filharmonikusok a tőle megszokott lendülettel, különleges zenetörténeti érdekességgel indítja az új évet a Müpában közönségének. A január 28-án pénteken, 19.30-tól felhangzó műsor egyik főszereplője „a vörös hegedű”, amelyet a káprázatos Elina Vähälä hegedűművésznő szólaltat meg.
Klasszikus gyász

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.
Klasszikus ajánló

Fölszállott a Páva - Kodály előtt tiszteleg a Modern Art Orchestra és a Nemzeti Énekkar ősbemutatója

Fölszállott a Páva - a Tribute to Zoltán Kodály címmel új koncertprogrammal jelentkezik a Modern Art Orchestra. A koncert a teljes Kodály-életmű keresztmetszetét felrajzolja, a nagyhatású zeneszerző korai impresszionista darabjaitól, a népdalokat feldolgozó kórusművekig.
Klasszikus interjú

„A csúcsbarokk leginkább félreismert zeneszerzője” – Beszélgetés Vashegyi Györggyel

Egy elfeledett alkotó, aki a legnagyobb mesterekkel lehet egyenrangú, évszázadokon keresztül előadatlanul szunnyadó remekművek, melyek a közismert alkotásokat is új megvilágításba helyezhetik – Vashegyi Györggyel a Cziffra100 keretében tartott, január 26-i koncert kapcsán beszélgettünk.