A KULT50 bemutatja: Baráti Kristóf

A 2017 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

Baráti Kristóf (Fotó/Forrás: Marco Borggreve)

Budapesten született, de gyermekkora nagy részét Venezuelában töltötte. Szinte csodagyerek: ötévesen kezdett hegedülni tanulni, nyolcéves korától már fellépett a dél-amerikai ország legjobb szimfonikus zenekaraival, tizenegy évesen pedig meghívást kapott a Francia Rádió Fesztiváljára Montpellier-be. Karrierje szédületes ívet ír le.

Budapesten Szenthelyi Miklós és Tátrai Vilmos irányítása alatt tanulhatott. Még zeneakadémistaként megnyerte az olaszországi Lipizer Nemzetközi Hegedűversenyt, és második lett a párizsi Long-Thibaud-versenyen. 1997-ben legfiatalabbként vett részt a brüsszeli Erzsébet királyné-versenyen, ahonnan a harmadik díjjal és a közönség elismerésével térhetett haza. A kiváló eredmények azonban nem nyugtatták meg, épp ellenkezőleg: arra sarkallták, hogy továbbfejlessze technikai tudását, s egy másik iskola hagyományait is elsajátítsa. Párizsban a Milstein-, Menuhin- és Szeryng-féle hegedűjátékot képviselő Eduard Wulfsonnál vett órákat, ennek is köszönhetően 2010-ben elhozta a hegedűsök Oscar-díjának nevezett moszkvai Paganini-verseny első díját.

Baráti azonban nemcsak a díjakat, de a közönség legnagyobb örömére a lemezfelvételeket is halmozza. 2009-ben és 2010-ben játszotta fel Paganini I. és II. hegedűversenyét, valamint Bach szólószonátáit és partitáit a Berlin Classics számára. Beethoven összes hegedű-zongora szonátájának Würtz Klárával készített felvétele 2012 őszén jelent meg a Brilliant Classics kiadónál. Lemezei rendszerint kitűnő kritikai fogadtatásban részesülnek,

2013-ban Ysaye hat szólószonátájának, 2014-ben Brahms három hegedű-zongora szonátájának felvételét készítette el, amit 2015-ben Korngold Hegedűversenyének és Hegedű-zongora szonátájának a felvétele követett.

Baráti Kristóf (Fotó/Forrás: Marco Borggreve)

„Világos hangzás, élő artikuláció, gyengéden kontrollált vibrátók, nagy adag játékosság és humorérzék. Van valami szokatlan ebben a magas színvonalú és élvezetes előadásban” – írta róla a nemzetközi szakkritika.

A világjáró művész olyan kiváló zenekarokkal lépett fel, mint a Királyi Filharmonikus Zenekar, az Orosz Nemzeti Zenekar, a Mariinszkij Színház Zenekara, a Szentpétervári Szimfonikus Zenekar, a Francia Rádiózenekar, a Budapesti Fesztiválzenekar, a Brüsszeli Filharmonikusok és a Japán Filharmonikus Zenekar. Baráti Kristóf rendszeresen vezet mesterkurzust Pécsett, ahol az egyetemen 2012-ben mesterszakos diplomát szerzett, és az év ősze óta tanít is. 2015-től – Várdai Istvánnal együtt – a kaposvári Kaposfest Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál művészeti vezetője. „A Kaposfest egyedülálló lehetőséget kínált arra, hogy mint művészeti vezető felelősséggel legyek egy olyan, nemzetközi mércével is jelentős komolyzenei eseménysorozatért, amelyből nem sok van Magyarországon. Pécsett tanítok óraadóként, és azt látom, hogy bár a Kodály Központ jelentősen bővítette a város lehetőségeit, a magyar komolyzenei élet zöme gyakorlatilag a fővárosra koncentrálódik” – nyilatkozta.

Baráti Kristóf 2015 nyarán játszhatott először Valerij Gergijev saját rendezésű fesztiválján Szentpéterváron. A felkérésről így vélekedett egy interjúban: „Kivételes lehetőségnek tartom, mert úgy vélem, hogy a pályám elérkezett egy olyan pontra, amikor már az ilyen jellegű együttműködésekre van szükség az előrelépéshez. Igaz ez nemcsak Gergijevre, de más kiemelkedő muzsikusokra is: a velük kiépített folyamatos kapcsolat új dimenziót adhat a karrieremnek.

Gergijev pedig a nagyok között is az egyik legnagyobb.

A hegedűművész munkásságát előbb Prima-díjjal és Liszt-díjjal, 2014-ben Kossuth-díjjal és Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjjal ismerték el. Baráti az 1703-ban készült „Lady Harmsworth” nevű Stradivari-hangszeren játszik, amelyet a Chicagói Stradivari Társaság bocsátott a rendelkezésére.