A 2017 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése.

„Jazz és székely zene, ez vagyok én” – definiálja magát a Lángoló Gitároknak az egyik legismertebb és -elismertebb zeneszerzőnk, akire Stockhausen, Boulez és Miles Davis egyaránt hatott, és akitől Európa legkiválóbb zenekarai és operaházai rendelnek új műveket. Komponált már darabot a Berlini, a Bécsi, a New York-i Filharmonikusok számára. Sikerének titka a jól megválasztott nyelv, az alapanyag teatralitása és a zeneszerző filmes és színházi tapasztalata, továbbá dramaturgiai érzéke. Tradicionális felépítésű, cselekményes, könnyen követhető történetű operáit rendszerint a legnagyobbak, a Glyndebourne Festival Opera, a Müncheni és a Frankfurti Opera mutatja be először.

FelvégiAndrea (Fotó/Forrás: Felvegi Andrea)

Diplomáit a budapesti és a kölni zeneakadémián szerezte. Pályája elején volt a budapesti Vígszínház zenei vezetője, később azonban a 20. század zenetörténetének meghatározó alakjai, Stockhausen és Boulez asszisztense lett. Dolgozott a Stockhausen Ensemble-lal, a kölni WDR elektronikus stúdiójában, az Ensemble InterContemporainnel, a nyolcvanas évek végétől számos, nemzetközileg magasan jegyzett együttes vezető és vendégkarmestere volt, szoros kapcsolatot ápolt a Budapesti Fesztiválzenekarral és a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral.

1991-ben Magyarországon megalapította a Nemzetközi Eötvös Intézet Alapítványát, és ez volt az az év, amikor tudatosan kezdett komponálni, lejegyezve az évtizedek alatt benne felgyűlt zenei anyagot. Három nővér, As I Crossed A Bridge of Dreams, A balkon, Lady Sarashina, Angyalok Amerikában, Szerelemről és más démonokról, Az ördög tragédiája, Golden Dragon, Senza Sangue – operái irodalmi alapanyagok, regények, színdarabok zenésszínpadi változatai. Az első „belőle kiszakadt” mű a Paradise Reloaded (Lilith), mivel elégedetlen volt Az ördög tragédiája librettójával. „A kulturális nyitottság, ami alapvetően érdekel.

Azért írok ezekről a világokról, mert nem ismerem őket. Mindegyikbe beledolgozom magam, hogy megismerjem őket”

– fogalmazott a 444.hu-nak arról, mi inspirálja. A következő világ Krasznahorkai Lászlóé, Eötvös Péter jelenleg az ő, Az utolsó farkas című regényének operaváltozatán dolgozik.

Kurtág György és Eötvös Péter (Fotó/Forrás: Felvegi Andrea / Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány)

2004-ben megalapította a fiatal zeneszerzők és karmesterek pályakezdését támogató Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítványt. Világszerte tart mesterkurzusokat, visszatérő professzora a szombathelyi Bartók Szemináriumnak is. Az alapítványa által létrehozott programok a kortárs klasszikus zeneszerzés élő legendáit hozzák el Budapestre.

Hazai és külföldi kitüntetéseit és díjait hosszasan sorolhatnánk a francia Officier, később a Commandeur de l'ordre des l'arts et des lettres-től a Frankfurti Zenei Díjon át a Királyi Filharmóniai Társaság díjáig, a Bartók–Pásztory-díjtól a Kossuth-díjon át a Magyar Szent István-rendig.

2016. július 30-án megrendítő ősbemutatóra került sor a Salzburgi Ünnepi Játékokon a Bécsi Filharmonikusok közreműködésével. Ekkor,

 A főhős egy, a 10-11. században élt szerzetes, a zenészek és a dadogók védőszentje, aki mellett egy nem szokványos, alkoholproblémákkal küzdő, sokszor csípős humorú angyal és egy narrátor szerepel, a kórus pedig a társadalmat képviseli.

A mű magyarországi premierjére 2016 novemberében került sor a Müpában a zeneszerző dirigálásával.

Eötvös zenéje olyan színes és szuggesztív erejű, hogy a tiltás, a démoni atmoszférája, a szerelem és a szenvedély gőzölgő ösztönvilága azonnal megragadja az embert."

A komponista egészen sajátos módon keveri a zenekari színeket. (...) És persze ott az ének – ez áll Eötvös művének középpontjában, az ének sokrétűségét, mámorító szépségét szolgálja a librettó” –közölte a Neue Zürcher Zeitung A szerelemről és más démonokról című, Márquez regénye alapján íródott operája kapcsán, amelynek budapesti változatát maga a szerző dirigálta a Magyar Állami Operaházban 2017 januárjában.