A 2017 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:
Az 1985-ös pécsi születésű művész Mező László növendéke volt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, Bécsben pedig Reinhard Latzko irányítása alatt tökéletesítette tudását. 2010 őszétől Németországban, a Kronberg Akadémián Frans Helmerson növendékeként folytatta tanulmányait, 2013-ban pedig ő maga lett a világhírű intézmény oktatója. Mesterkurzusok keretében olyan művészektől tanulhatott, mint Natalia Gutman, Natalia Sahovszkaja, Schiff András és Starker János.
Várdai István sorra nyerte a legnagyobb nemzetközi versenyeket,
teniszhasonlattal élve olyan teljesítményt hajtott végre, mintha megcsinálta volna a Grand Slamet. 2008-ban első díjat nyert a Genfi Nemzetközi Zenei Versenyen, valamint kiérdemelte a közönségdíjat, a Coup de Coeur Breguet-díjat és a Pierre Fournier-ről elnevezett elismerést is. Az orosz fővárosban harmadik díjat nyert 2007-ben a XIII. Nemzetközi Csajkovszkij Versenyen. 2006-ban Berlinben kiérdemelte az Emanuel Feuermann Gordonkaversenyen a Kronberg Akadémia különdíját, de első lett a szomszédos Ausztriában rendezett XIII. Nemzetközi Brahms Versenyen is.
Rekordteljesítménynek számít, hogy háromszor is elhozta a legjobbnak járó díjat a Popper Dávid Nemzetközi Zenei Versenyről.
2009-ben Junior Prima Díjat, 2015-ben Liszt-díjat kapott. 2012-ben elnyerte a világ legígéretesebb fiatal zenészének járó Prix Montblanc-t. A nemzetközi megmérettetések sorát 2014-ben, mondhatjuk, hogy a csúcson zárta, méghozzá a müncheni ARD Nemzetközi Csellóversenyen elért első helyezésével. A versenyt különleges szerénységről tanúskodva így idézte fel a művész: „Különösen nehéz volt ez a verseny, rendkívül erős mezőnnyel és nagy pszichikai nyomással; a döntő előtt be is lázasodtam. További stresszfaktor, persze egyúttal óriási inspiráció is volt a versenyre kapott Stradivari-hangszer, amelyet nem volt elég idő megszokni. Végül szerencsére sikerült jó teljesítményt nyújtanom, ebben a versenyrutin is segített.”
Várdai István
Várdai élményszámba menő koncertjeiről már szerte Európában sokan hallhattak. A mindig változatlan minőség és a mindig változó repertoár miatt érdemes Várdai-hangversenyekre járni, hiszen a muzsikusnak egyre gazdagabb a repertoárja: amint egy nemrég készült interjújában elmondta, általában minden harmadik koncertjén más műsort játszik. Elegáns magabiztossággal mozog a versenymű- és kamarairodalomban, ami szakmai berkekben is közismert, és évről évre neves muzsikusokat tudhat partnerei között. 2010-ben debütált többek között a bécsi Konzerthausban és a New York-i Carnegie Hallban.
Várdai István amerikai bemutatkozásának méltatásában a kritikus kitért arra, hogy Bach eredetileg öthúros csellóra írta darabjait, ezért a mai előadóknak a hiányzó húrt az a húron magasan, egyfajta gimnasztikusan kicsavart kéztechnikával játszva kell kompenzálniuk. Ez a technikai nehézség a tehetséges magyar zeneművész előadásában, különösen közelről nézve, szemléletes volt, ám a hangzásból nem lehetett kiérezni a nehézséget.
2009-ben jelent meg első lemeze az Ysaÿe Records gondozásában, ezen Elgar csellóversenye, Prokofjev és Janáček egy-egy kompozíciója hallható. 2010-ben Vanhal csellóversenyét játszotta lemezre a Camerata Schweiz közreműködésével. A Hansler Kiadónál 2013-ban megjelent lemezén Martinů, Popper, Beethoven, Paganini, Rossini és Mendelssohn variációs darabjaiból játszik. 2014-ben kiadott CD-jén a Pannon Filharmonikusok kíséretében Csajkovszkij-műveket szólaltat meg. 2015-ben Singing Cello címmel a Hungarotonnál jelent meg CD-je.
Baráti Kristóf és Várdai István (Fotó/Forrás: Mózsi Gábor)
2015-től a pécsi Zsolnay Központ rezidens művésze és – Baráti Kristóffal együtt – a Kaposfest Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál művészeti vezetője.
2016 végén egy anonimitását megőrizni kívánó német mecénás egy 1673-ban készült Stradivari-hangszert vásárolt a művésznek.
Az „Ex du Pré-Harrell Stradivarius” néven számon tartott cselló egykor Jacqueline du Pré hangszere volt.
Mi ez a sorozat? Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet. Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva!
hírlevél
