Ros Hasánával (az év feje) kezdődik az a tíznapos önvizsgálati és bűnbánati időszak, amelyet a Jóm Kippur, az "Engesztelés-napja" zár le. A két ünnep közti néhány nap a megtérésé és a megbánásé, ezek a "félelmetes napok". A zsidó hit szerint az Örökkévaló újév napján vizsgálja felül az emberek elmúlt évi cselekedeteit és "Engesztelő-napkor" hoz ítéletet. A bűnbánó ünnepek nem a természet jelenségeihez vagy mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódnak, hanem a lélek állandó érzései szólalnak meg bennük: a bűntudat és a felszabadulás vágya együtt a megtérés óhajával és a megbocsátás reményével. A hagyomány szerint az őszi ünnepi időszak független magától a zsidó néptől, az egyetemes emberiség idők feletti álmai élnek benne az Örökkévaló eljövendő világuralmáról, az igazak végső győzelméről.
Az úgynevezett zsinagógai újév az első őszi hónap elsején (Tisri) kezdődik, annak ellenére, hogy Mózes törvénye (2Móz. 12:1) a tavaszi évkezdést írja elő, arra emlékezvén, hogy ebben a hónapban szabadult meg Izrael népe az egyiptomi fogságából: "Ez a hónap legyen számotokra a hónapok elseje, első legyen az számotokra az év hónapjai között". A mózesi előírás tulajdonképpen csak a bibliai királyok idején volt gyakorlat, ezt az időszakot kivéve máig az első őszi hónap első két napján tartják az újév ünnepét. Mózes szavai bizonyos mértékben azonban megőrződtek a hagyományban, hiszen a hónapok felsorolása ma is a tavasz első hónapjával indul.
Ros Hásána a tórai (Mózes első őt könyve) értelemben vett hetedik hónap elseje (Tisri 1.), az emberrel teljes világ teremtésének időpontja. Tekintve, hogy a hagyomány szerint a világ teremtése hat nap alatt zajlott, az abszolút kezdet a megelőző (Elul) hónap 25-én történt. E hónap elejétől - a napokban bekövetkező újhold napjától - fújódik meg a sófár, mely nem más, mint a zsidó liturgia egyetlen hangszere, a kosszarv-kürt, amely a szövetségre emlékeztet, örök emléket állítva Ábrahám áldozatának (1Móz. 22:1-16). A sófárral mint hangszerrel az ünnepi szertartásokkor háromfajta hangot szólaltatnak meg, melyek nem a hangmagasságban, de a hangok hosszúságában és a ritmusban különböznek egymástól. Az "Engesztelés-napjával" bezárólag az ünnepi időszakban száz hang szólal meg a hangszeren, melyet a közösség minden tagjának kötelessége hallani.
Az idei újévváró koncert az 5775. év eljövetelének ünnepi hangulatát szeretné felidézni. Az felcsendülő dalok, énekek és kántori számok az ünnepvárás jegyében hangzanak majd el, de a tematikában megjelennek majd a Jóm Kippurhoz kapcsolódó hagyományok is. A budapesti újévváró koncert több mint tíz éves hagyományra tekint vissza, de most először került bele hivatalosan is a Zsidó Nyári Fesztivál programjába. Fekete László a Dohány utcai zsinagóga főkántora kérdésünkre elmondta, hogy a koncerteken az elmúlt évek tapasztalatai alapján a vallási élet iránt erősebben érdeklődők mellett magas, ha nem domináns a laikus közönség részvétele. Hozzátette, hogy ebben az időszakban az ünnepkör dallaminak gazdagsága és közismertsége miatt, azok is ellátogatnak az imaházba, akiknek erre évközben kisebb a motivációjuk. A főkántor szerint érdekes, hogy Európa legnagyobb, háromezer fős zsinagógája a két ünnep, Ros Hásána és Jóm Kippur előestjén töltődik meg leginkább. Elmondása szerint a koncerten nem kötelező tartani a liturgikus szabályokat mindössze a férfiaknak kell fejfedőt viselniük, úgy ahogy a hétköznapokban is. A koncert kántori feldolgozásai a 16. századtól napjainkig adnak ízelítőt a zsidó szakrális énekekből, melyek között olyan darabok is szerepelnek, melyek a vallási kontextus megelőzően profán tartalommal és zenei anyaggal bírtak. A főkántor felhívta a figyelmet, hogy a koncerten fellép a Stanley Sperber vezette Jeruzsálemi Akadémia Kórusa, akik első ízben járnak Magyarországon, hogy körképet adjanak az elmúlt évszázadok zsidó tárgyú kórusmuzsikájából.
Fekete László kiemelte, hogy a hangversenyen elhangzik majd többek között a 16. századi Salomone Rossi Od'cha című műve, de hallhatóak lesznek haszidikus és új izraeli feldolgozások is. Elmondása szerint a kántori számok általában vallási tárgyúak, de előfordulnak a már említett szekuláris, ugyanakkor paraliturgikus darabok. A feldolgozások során a megfelelő imarészlethez a zenei anyag szintjén sok esetben kapcsolódnak hasonló tematikájú népi ihletésű költemények. Nagyszerű példa erre a nagykállói csodarabbinak, Eizik Taubnak tulajdonított magyarul is ismert "Szól a kakas már" kezdetű költemény, melynek Messiásváró hangulata segítette elő, hogy a szakrális hagyományba kerülhessen. A koncerten megszólal egy feldolgozás a magyar költőnő, Szenes Hanna verésre is, akinek magyar, angol és héber nyelvű szövegeire Litván Gábor (Szenes Hanna-oratórium) és Fekete Gyula (Elégia) zeneszerzők is komponáltak már darabokat. Elhangzik továbbá Kodály Zoltán eredetileg héber nyelven írt darabja a Naphimnusz, amely egy "Engesztelő-napi" imarészletet dolgoz fel, illetve Honegger szerzeménye, de hallhatunk darabokat Pártos Ödöntől, André Hajdútól és a mai is elő kortárs izraeli szerzőtől Jeletzky Brauntól. A 19. századi felvilágosult hagyományoknak megfelelően a zsinagógában hangszert szólaltathat meg egy olyan személy, akire nem vonatkoznak a szombat tilalmai. Az idei koncerten Dobszay Péter orgonán működik közre.
hírlevél
