Klasszikus

À la française – ilyen volt a Pannon Filharmonikusok koncertje

2019.09.16. 16:10
Ajánlom
„Finom és választékos” – ezt írja a Pannon Filharmonikusok szeptember 12-i műsoráról kritikusunk. A Kodály Központban Ravel, Debussy és Martin művei szólaltak meg.

A zenei ínyenceknek mindenképpen kedvében járt Gilbert Varga, a Pannon Filharmonikusok (egyik) vezető karmestere, amikor a zenekar „Francia felütés” fantáziacímű második őszi hangversenyének műsorát összeállította. Ebben két népszerű Ravel-kompozíció keretezett egy nálunk ritkábban, illetve igen ritkán felcsendülő Frank Martin-, illetve Debussy-kompozíciót – mindet a 20. század első felének terméséből.

A két Ravel-mű, a Valses nobles et sentimentales (Nemes és érzelmes keringők) és a La valse mindegyike balettzene (is), sőt mindkettő Ravelnek a bécsi keringő iránt érzett erőteljes vonzalmát tükrözi. Debussynek a szünet után előadott Rapszódiája szaxofonra és zenekarra szintén a műsor „közönségbarát” jellegét erősítette a maga rövidségével és a szólóhangszer hálás kezelésével. A hangverseny legnagyobb elmélyülést igénylő (és egyben legkésőbbi keltezésű) száma a svájci francia – bár ezzel együtt nehezen beskatulyázható – Frank Martin legismertebb műve, az 1945-ben befejezett Petite symphonie concertante volt.

gilbert-varga-105401.jpg

Gilbert Varga (Fotó/Forrás: Bublik Róbert / Pannon Filharmonikusok)

No de kezdjük az elején. A Valses nobles et sentimentales, bár formailag „csupán” táncsorozat, rendkívül igényesen megkomponált, különböző harmóniai és egyéb zeneszerzői újdonságokban bővelkedő ciklus. Ezt azonban nem kell feltétlenül a hallgatók orrára kötni – s a Pannon Filharmonikusok és Gilbert Varga nem is a Haydn által emlegetett „kiművelt füleknek” jártak elsősorban a kedvében, hanem

a sorozat báját, varázslatos színeit emelték ki elsősorban azzal a választékos eleganciával, amely mindig is Varga egyik legszemélyesebb vonása volt.

S ez helyénvaló is volt egy olyan hangversenyen, melynek már a programja is finom és választékos. Ehhez azonban rögtön hozzá kell tennünk azt is, hogy a zenekar összeérlelt hangzása is a megszokott színvonalon járult hozzá az összhatáshoz – no meg azt is, hogy Varga eleganciája nem tűr slamposságot, s a megszólalások és ritmusok pontszerű precizitása révén a legigényesebb hallgató is meg lehetett elégedve a darab finomságainak hangzó élménnyé formálásával.

ranki-fulop-105401.jpg

Ránki Fülöp a PFZ szeptember 12-i koncertjén (Fotó/Forrás: Bublik Róbert / Pannon Filharmonikusok)

A Frank Martin-darab a két részre osztott vonóskar mellett három húros szólóhangszert: hárfát, csembalót és zongorát is foglalkoztat – egész diszpozíciója hasonlatos tehát Bartók csaknem egy évtizeddel korábbi Zenéjéhez, amely ugyancsak a Bázeli Kamarazenekar felkérésére született. S bartóki reminiszcenciának tűnik a mély regiszterben kígyózva mozgó vonósok egyre növekvő szólamszámú szövete is a darab nyitószakaszában. Ezután azonban Martin darabja egészen más irányba fordul és kéttételes formát ölt. Varga plasztikusan formálta meg a mű indulatossá, drámaivá fokozódó szakaszait, izgalmas szinkópasorait, a második tétel ünnepélyes harangszavát, egyáltalán a darab gazdagon differenciált tartalmát, beleértve az amerikai populáris zenének a zárószakaszba beszűrődő foszlányait is.

pfz-2-105401.jpg

A Pannon Filharmonikusok szeptember 12-i koncertje (Fotó/Forrás: Bublik Róbert / Pannon Filharmonikusok)

A darab koncertáló jellegének követését azonban – a három egyaránt kiváló szólista: Razvaljajeva Anasztázia (hárfa), Dobozi Borbála (csembaló) és Ránki Fülöp (zongora) minden igyekezete ellenére – jelentősen megnehezítette a szólisták zavaró egyensúlytalansága. Ránki Fülöp – bár zongorázása a lehető legérzékenyebb volt és hangszere, csupán egynegyedig kinyitott fedéllel, hátra is lett vonva a másik két szólista mögé – reménytelenül elnyomta a levett fedelű, tehát elsősorban a padlástérbe sugárzó csembaló hangját, miközben a hárfát remekül lehetett hallani.

Így Dobozi Borbála játékáról lényegében csak szólókadenciájában alkothattunk – igen kedvező – benyomást.

pfz-4-105400.jpg

Arno Bornkamp (Fotó/Forrás: Bublik Róbert / Pannon Filharmonikusok)

Debussy tízperces kis szaxofon-concertinóját felkérésre komponálta, de ugyanúgy, ahogy Mozart is kedvetlenül tett eleget a fuvolás kompozíciókra vonatkozó megrendeléseknek, sőt, nem is írta meg az ígért mennyiséget, Debussy sem volt túl lelkes, amikor hozzálátott az elvállalt szaxofonos darab megírásához: olyannyira, hogy a mű hangszerelését el sem végezte, s azt halála után fejezte be egy zeneszerzőtársa. Ez nem hallatszott a rapszódia szólistájának, Arno Bornkampnak a teljesítményén: lendületes, briliáns játéka – a hang valamelyes fénytelensége ellenére – sikerre vitte a tízperces darabot, és a zenekarral is jól megértették egymást.

A zárószám, a La valse első perceinek sajátos erénye az előadás ritkán tapasztalható zenei humora volt: a fagottok párhuzamos quasi glissando hangjai, az előadás lazasága határozottan „kicsit ázottan” karaktert kölcsönzött a zenének, ami sajátos módon frissítette föl a hallgatót.

És igen szuggesztíven szólalt a meg a darab utolsó perceinek hatalmas fokozása is, bizonyítva, hogy a derűs és elegáns Gilbert Vargától az intenzív szenvedélyek sem állnak távol.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Megválasztották a Nemzet Művészeit

Nyolcan nyerték el idén az egyik legrangosabb magyarországi művészeti elismerésnek számító Nemzet Művésze díjat, amelyet kedden adtak át Budapesten, a Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Pesti Vigadóban.
Klasszikus

Ifjú muzsikusokat díjaztak Cziffra György születésnapján

Ünnepi koncertet adott Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész november 5-én. A hangverseny alkalmából átadták a Cziffra Fesztivál két díját: az Ifjú Tehetség díjat és az Innovatív Zenei Projekt díjat.
Színház

Borsi-Balogh Máté: Ha azt érzem, nem szeret a közönség, egy kicsit bele tudok halni

A Junior Prima Díjas színművésszel a Galilei élete című előadás kapcsán beszélgettünk szakmai életútjáról, a meggyőződések és az érdekek furcsa viszonyáról, a világ megváltoztathatóságáról, de szóba került az is, vajon miért szoronganak annyira a fiatal generációk.
Zenés színház

Az ellentmondásokban rejlő erő – Tulassay Ádám az Operaház új Requiem-produkciójáról

Verdi Requiemje egyházzenei alkotás vagy színpad nélküli opera? Mi áll a középpontjában, a halálfélelem vagy a bizakodás? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ az OPERA új produkciója, melynek kapcsán a rendezővel, Tulassay Ádámmal beszélgettünk.
Zenés színház

Eltérő befejezéssel játssza a Turandotot a két szereposztás az Operaházban

Sümegi Eszter és Rálik Szilvia, valamint László Boldizsár és Yusif Eyvazov főszereplésével, a színpadra tíz év után visszatérő Gulyás Dénes közreműködésével viszi színre Barta Dóra Puccini Turandotját a Magyar Állami Operaházban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Rangos díjat nyert a Concerto Budapest 2024-es Mozart-napi élő közvetítése

Komolyzenével aratott világsikert a Concerto Budapest Európa legrangosabb internetes versenyén: a Mozart-nap 2024 élő közvetítése megnyerte a Music & Entertainment in Film & Video kategóriát és a nemzetközi közönségszavazást is a Lovie Awardson.
Klasszikus hír

Kínában népszerűsíti a magyar kultúrát a Honvéd Együttes férfikara

A Honvéd Együttes férfikara (új nevén Magyar Nemzeti Férfikar) Magyarország pekingi nagykövetségének meghívására Kínába érkezett, ahol november 3-12. között három koncertet is adnak a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulója alkalmából.
Klasszikus ajánló

Jótékonysági koncertet ad a Budapesti Vonósok

A zenekar a múlt évad óta rendszeresen ad templomi koncerteket valamilyen jó ügy érdekében. A november 9-én, Dunabogdányban rendezett barokk esten a résztvevők adományaikkal a Magyar Hospice Alapítványt támogathatják.
Klasszikus ajánló

Térben és időben is kirándulhatunk az UMZE Kamaraegyüttes következő koncertjén

Szlovák és magyar művekre építi legújabb programját az UMZE Kamaraegyüttes, a BMC-ben tartott esten a legújabb kompozíciók, köztük egy ősbemutató mellett két klasszikussá vált kortárs mű is elhangzik.
Klasszikus ajánló

Ősbemutatóval ünnepli születésnapját a Budapesti Filharmónia Társaság Zenekara

Ünnepi hangversennyel jubilál a 171 éves Budapesti Filharmóniai Társaság november 18-án a Zeneakadémián, Marco Comin olasz karmester vezényletével. A klasszikus kedvencek mellett egy kortárs magyar ősbemutató is helyet kap ezen az esten.