Klasszikus

À la française – ilyen volt a Pannon Filharmonikusok koncertje

2019.09.16. 16:10
Ajánlom
„Finom és választékos” – ezt írja a Pannon Filharmonikusok szeptember 12-i műsoráról kritikusunk. A Kodály Központban Ravel, Debussy és Martin művei szólaltak meg.

A zenei ínyenceknek mindenképpen kedvében járt Gilbert Varga, a Pannon Filharmonikusok (egyik) vezető karmestere, amikor a zenekar „Francia felütés” fantáziacímű második őszi hangversenyének műsorát összeállította. Ebben két népszerű Ravel-kompozíció keretezett egy nálunk ritkábban, illetve igen ritkán felcsendülő Frank Martin-, illetve Debussy-kompozíciót – mindet a 20. század első felének terméséből.

A két Ravel-mű, a Valses nobles et sentimentales (Nemes és érzelmes keringők) és a La valse mindegyike balettzene (is), sőt mindkettő Ravelnek a bécsi keringő iránt érzett erőteljes vonzalmát tükrözi. Debussynek a szünet után előadott Rapszódiája szaxofonra és zenekarra szintén a műsor „közönségbarát” jellegét erősítette a maga rövidségével és a szólóhangszer hálás kezelésével. A hangverseny legnagyobb elmélyülést igénylő (és egyben legkésőbbi keltezésű) száma a svájci francia – bár ezzel együtt nehezen beskatulyázható – Frank Martin legismertebb műve, az 1945-ben befejezett Petite symphonie concertante volt.

gilbert-varga-105401.jpg

Gilbert Varga (Fotó/Forrás: Bublik Róbert / Pannon Filharmonikusok)

No de kezdjük az elején. A Valses nobles et sentimentales, bár formailag „csupán” táncsorozat, rendkívül igényesen megkomponált, különböző harmóniai és egyéb zeneszerzői újdonságokban bővelkedő ciklus. Ezt azonban nem kell feltétlenül a hallgatók orrára kötni – s a Pannon Filharmonikusok és Gilbert Varga nem is a Haydn által emlegetett „kiművelt füleknek” jártak elsősorban a kedvében, hanem

a sorozat báját, varázslatos színeit emelték ki elsősorban azzal a választékos eleganciával, amely mindig is Varga egyik legszemélyesebb vonása volt.

S ez helyénvaló is volt egy olyan hangversenyen, melynek már a programja is finom és választékos. Ehhez azonban rögtön hozzá kell tennünk azt is, hogy a zenekar összeérlelt hangzása is a megszokott színvonalon járult hozzá az összhatáshoz – no meg azt is, hogy Varga eleganciája nem tűr slamposságot, s a megszólalások és ritmusok pontszerű precizitása révén a legigényesebb hallgató is meg lehetett elégedve a darab finomságainak hangzó élménnyé formálásával.

ranki-fulop-105401.jpg

Ránki Fülöp a PFZ szeptember 12-i koncertjén (Fotó/Forrás: Bublik Róbert / Pannon Filharmonikusok)

A Frank Martin-darab a két részre osztott vonóskar mellett három húros szólóhangszert: hárfát, csembalót és zongorát is foglalkoztat – egész diszpozíciója hasonlatos tehát Bartók csaknem egy évtizeddel korábbi Zenéjéhez, amely ugyancsak a Bázeli Kamarazenekar felkérésére született. S bartóki reminiszcenciának tűnik a mély regiszterben kígyózva mozgó vonósok egyre növekvő szólamszámú szövete is a darab nyitószakaszában. Ezután azonban Martin darabja egészen más irányba fordul és kéttételes formát ölt. Varga plasztikusan formálta meg a mű indulatossá, drámaivá fokozódó szakaszait, izgalmas szinkópasorait, a második tétel ünnepélyes harangszavát, egyáltalán a darab gazdagon differenciált tartalmát, beleértve az amerikai populáris zenének a zárószakaszba beszűrődő foszlányait is.

pfz-2-105401.jpg

A Pannon Filharmonikusok szeptember 12-i koncertje (Fotó/Forrás: Bublik Róbert / Pannon Filharmonikusok)

A darab koncertáló jellegének követését azonban – a három egyaránt kiváló szólista: Razvaljajeva Anasztázia (hárfa), Dobozi Borbála (csembaló) és Ránki Fülöp (zongora) minden igyekezete ellenére – jelentősen megnehezítette a szólisták zavaró egyensúlytalansága. Ránki Fülöp – bár zongorázása a lehető legérzékenyebb volt és hangszere, csupán egynegyedig kinyitott fedéllel, hátra is lett vonva a másik két szólista mögé – reménytelenül elnyomta a levett fedelű, tehát elsősorban a padlástérbe sugárzó csembaló hangját, miközben a hárfát remekül lehetett hallani.

Így Dobozi Borbála játékáról lényegében csak szólókadenciájában alkothattunk – igen kedvező – benyomást.

pfz-4-105400.jpg

Arno Bornkamp (Fotó/Forrás: Bublik Róbert / Pannon Filharmonikusok)

Debussy tízperces kis szaxofon-concertinóját felkérésre komponálta, de ugyanúgy, ahogy Mozart is kedvetlenül tett eleget a fuvolás kompozíciókra vonatkozó megrendeléseknek, sőt, nem is írta meg az ígért mennyiséget, Debussy sem volt túl lelkes, amikor hozzálátott az elvállalt szaxofonos darab megírásához: olyannyira, hogy a mű hangszerelését el sem végezte, s azt halála után fejezte be egy zeneszerzőtársa. Ez nem hallatszott a rapszódia szólistájának, Arno Bornkampnak a teljesítményén: lendületes, briliáns játéka – a hang valamelyes fénytelensége ellenére – sikerre vitte a tízperces darabot, és a zenekarral is jól megértették egymást.

A zárószám, a La valse első perceinek sajátos erénye az előadás ritkán tapasztalható zenei humora volt: a fagottok párhuzamos quasi glissando hangjai, az előadás lazasága határozottan „kicsit ázottan” karaktert kölcsönzött a zenének, ami sajátos módon frissítette föl a hallgatót.

És igen szuggesztíven szólalt a meg a darab utolsó perceinek hatalmas fokozása is, bizonyítva, hogy a derűs és elegáns Gilbert Vargától az intenzív szenvedélyek sem állnak távol.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

A magyar oktatás MacGyverei – a kötelező olvasmányok

A jövő nemzedék sorsa mindössze attól függ, hogy Gárdonyit, Szabó Magdát vagy Agatha Christie-t adnak a kezébe? Arató Lászlóval, a Magyartanárok Egyesületének elnökével - a NAT-módosítás részleteinek hiányában - a jelenlegi szabályozást vizsgáltuk meg, hogy jobban értsük, mi is lehetne a változások előremutató iránya.
Vizuál

Az 1917 a legjobb film az amerikai producerek szerint

Sam Mendes első világháborús eposza, az 1917 című film kapta meg az Amerikai Producerek Céhének (PGA) díját a mozikban forgalmazott filmek mezőnyében szombaton Los Angelesben.
Plusz

75 éve szabadult fel a pesti gettó 

A pesti gettó felszabadításának 75. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést vasárnap Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában, majd koszorút helyeztek el a zsinagóga falánál állított emléktáblánál.
Klasszikus

Boldog születésnapot kívánunk Fischer Ivánnak!

Ma ünnepli születésnapját a Budapesti Fesztiválzenekar alapító-karmestere, egyik legkelendőbb hazai művészünk. Saját Happy Birthday-feldolgozásával köszöntjük!
Vizuál

Ki nevet még a bohócon? – 100 éve született Fellini

Száz éve, 1920. január 20-án született Riminiben Federico Fellini, az egyik legnagyobb olasz filmes, akit első olaszként jelöltek rendezői Oscar-díjra, s mind a négy a kitüntetésre jelölt alkotása nyert a legjobb külföldi filmek között, a legnagyobb elismerésnek mégis azt érezte, ha rendező-festőnek nevezték.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Rangos hanglemezdíjat érdemelt Fischer Ádám Beethoven-ciklusa

A Dán Kamarazenekarral készültek a lemezek, amely Beethoven összes szimfóniáját tartalmazzák. Valóban kivételes interpretációról beszélünk.
Klasszikus interjú

Alig várja Boros Misi, hogy bejárja az országot

Országos turnéra indul Boros Misi. Tizenhét évesen tizenhét városban lép fel, de mielőtt elindulna, szóra bírtuk tinédzserkorról, szlogenekről és továbbtanulási tervekről.
Klasszikus hír

Kórházakban, iskolákban, aluljárókban csendül fel Bach zenéje

Idén március 16-án kezdődik a Bach Mindenkinek Fesztivál, amelynek idején több mint száz településen élvezhetjük Bach muzsikáját.
Klasszikus nyugdíj

Vladimir Ashkenazy visszavonul

A 82 éves zongoraművész-karmester visszavonulását ügynöksége, a HarrisonParrott jelentette be. Hiányozni fog!
Klasszikus videó

Boldog születésnapot kívánunk Fischer Ivánnak!

Ma ünnepli születésnapját a Budapesti Fesztiválzenekar alapító-karmestere, egyik legkelendőbb hazai művészünk. Saját Happy Birthday-feldolgozásával köszöntjük!