Klasszikus

A lantművész, akit nem csak Sting révén kellene ismernünk

Interjú Edin Karamazovval
2019.10.16. 16:20
Ajánlom
Közös lemezt készített Stinggel, Beatlest játszott lanton, fellépett a Hesperionnal, Andreas Scholl-lal és a Hilliard Együttessel. Zenész, nem lantos, állítja, és sok kérdésben mást gondol a zenéről, mint a legtöbb klasszikus zenész. Október 25-én a Zeneakadémián lép fel Edin Karamazov.

Amikor 2006-ban megjelent Stinggel közös lemeze, a Songs from the Labirynth, sokan a lant újrafelfedezéséről beszéltek. Népszerűbb lett a hangszer?

A lant csak egy olyan hangszer, mint bármelyik más. Igaz, csodálatos hangszer. Én egyaránt játszom lanton, gitáron, elektromos gitáron, mindegyik csak egy eszköz a zenéhez. Hogy népszerűbb lett-e a hangszer? Nem hiszem. Még mindig be van zárva a reneszánsz-barokk repertoárba, ami hátrányára válik. Bármely hangszer, amely bennragad egy műfajban, veszít a potenciáljából. Keleten, ahonnan a lant származik, még mindig játszanak vele kortárs zenét, popzenét, a reneszánsz lantot viszont csak régizenei közegben használják. Én mindent játszok rajta, még kortárs zeneszerzők is komponálnak nekem.

Nem túl tág a reneszánsz lant repertoárja a modern művek tekintetében…

Takemitsu, Karlheinz Stockhausen és sokan mások egyaránt írtak lantra. Minden jó zenét szeretek, így hát elkezdtem kortárs zenét is játszani, illetve átiratokat készítek.

Budapesti koncertjén például Bach csellószvitjeiből játszik. Mitől működik egy átirat? És milyen zene működik átiratban?

Bach egy mag, és magot hagyott mindannyiuknak. Az emberi történelem kevés géniuszai közül egy, akinek nagyon nehéz elrontani a zenéjét. Mivel Bach maga is átírt egy csellószvitet lantra, én átdolgoztam a többit. Átiratot készíteni hasonló, mint improvizálni. Néha csak a csellóra írt kottafejekre szorítkozom, máskor hozzáadok harmóniát is. És ez csak akkor dől el, mikor a színpadra megyek. Jól ismerem ezeket a műveket, harminc éve játszom gitáron.

Ma az improvizáció nem tartozik egy klasszikus zenész alapvető eszköztárába. A zenetörténet nagyobb részében ez máshogy volt. Baj, hogy elveszítettük ezt a képességet?

Igen. Bach is megtanította a fiait rögtönözni.

A csellószvitekre visszatérve – van, hogy úgy érzem, nem kell továbbmenni annál, ami a kottában van, máskor pedig improvizálok. Néha úgy játszom, ahogy talán Bach készítette volna az átiratot, máskor ez a szempont nem érdekel.

A régizenészek többsége a korhű előadáshoz ragaszkodik…

Hát persze! És mi a baj ezzel? Semmi. Ez is egy megközelítés.

Fiatalon Hopkinson Smith tanítványa volt Bázelben. Mit tanult tőle?

Ami magát a lantjátékot vagy a technikát illeti, nem sokat. Egészen más volt a megközelítésem. Másrészről Hopkinson Smith kinyitotta a fülem, és ez nem csak frázis, tényleg így történt. Mielőtt hozzá kerültem, vezénylést és klasszikus gitárt tanultam, de

tőle tanultam meg, hogy próbáljam meg elképzelni, hogy érezhetett Bach az üres kottalap előtt, amikor a darabjait komponálta.

Azt mondja, más volt a megközelítése a lantjátékról. Miben áll ez a saját technika?

Gitáron játszottam, és mivel az egész egyetlen hangszercsalád, hatnak egymásra. Amikor gitározom, hat rám a lant technikája, és fordítva.

Rendszeresen játszik elektromos gitáron. Mi vonzza ebben a hangszerben?

Az elektromos gitár nem kifinomult hangszer a klasszikus zenészek szemében, maga az elektromosság is riasztja őket. Ha Bach vagy Haydn ma élne, biztosan komponálna elektromos gitárra. Mozart üveghárfára is írt, nem? Én szívesen játszok elektromos gitáron klasszikus zenét, kortársat is, gyönyörűen hangzik. Semmi más nem számít.

Mi a klasszikus zenei közönség reakciója, amikor elektromos gitárt lát a színpadon?

Ahogy minden, ez is valakinek tetszik, valakinek nem. A jó zenészeknek igen, mert felismerik benne, hogy gyönyörű zene. Persze voltak, akik azt mondták, hogy Bachot nem szabad elektromos gitáron játszani, de ez, úgy vélem, színtiszta ostobaság.

Egy időben rendszeresen utcazenélt. Mire tanította ez a tapasztalat?

A gitár és a lant az utcáról származik. Nem szerettem volna az lenni, aki otthon, a szobában gyakorol. Szükséges, hogy zenészként kividd a zenét az utcára! Ezt minden zeneakadémia tantervébe be kéne építeni.

Utcazenélni nem könnyű, valósággal varázslónak kell lenni, hogy zenével töltsük meg a rövid, zajtalan pillanatokat. Az utca zajos, nem koncertterem, nem templom. Ha sikerül lecsendesítened a teret, akkor megtörténik a csoda.

Stinggel közös lemeze révén Ön talán a legismertebb művész, aki lanton játszik. Tartják még a kapcsolatot?

Miután a nyolcvanas években megismerkedtünk, csak húsz évvel később jutott eszembe, hogy Sting tökéletes lenne John Dowland műveinek éneklésére. És így is lett. Még lanton játszani is megtanult valamennyire, úgy, hogy a kezeimet nézte. Pedig én nem akartam mutatni neki semmit! Ma is barátok vagyunk, és lesznek még közös zenéink. Ami azt illeti, most is ezt csináljuk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Hallotta már Blaha Lujza hangját? Most csak egy kattintásra van!

Több mint 2600 digitalizált hangfelvételt tett online elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a Hangtár elnevezésű digitális adatbázisban. A legkorábbi felvételeken a legendás színésznőt, Blaha Lujzát hallhatják az érdeklődők.
Vizuál

Politikailag független társaságot alapított 42 magyar operatőr

Megalakult a Magyar Filmoperatőrök Egyesülete, amely a a magyar filmművészet legkiemelkedőbb operatőreit hivatott magába tömöríteni. Tiszteletbeli elnöke Ragályi Elemér, elnöke Szabó Gábor lett.
Zenés színház

Botrányos siker a drezdai Operaházban – 110 éves Strauss vígoperája, A rózsalovag

Közel két év tervezés után, 1911. január 26-án bemutatták a drezdai Operaházban A rózsalovagot, Richard Strauss és Hugo von Hofmannsthal később nagy vitákat kiváltó háromfelvonásos zenés játékát.
Színház

Téli rege – Online színházi közvetítés Kenneth Branagh és Judi Dench főszereplésével

Január 29-30-án otthonról nézhető színházi közvetítésben látható a kitűnő Shakespeare-interpretációi kapcsán világszerte elismert Kenneth Branagh színész-rendező önálló társulatának Téli rege produkciója.
Klasszikus

Fiatal és tehetséges zenészek, akikre kíváncsiak vagyunk

A Rising Stars sorozat Európa legígéretesebb fiatal zenészei közül válogat, akikkel a magyar közönség évről évre a Müpa színpadán is találkozhat. Január 26-ától hat estén át a komolyzene hat feltörekvő csillaga mutatkozik be a a hamburgi Elbphilharmonie színpadán, a hazai közönség a Müpa jóvoltából követheti a koncerteket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Online koncerttel kezdődik el a Cziffra Emlékév

Bogányi Gergely, Dráfi Kálmán, Mocsári Károly és Balázs János zongoraművészek fellépésével indul a több mint 100 programból álló eseménysorozat. Az est házigazdája Bősze Ádám zenetörténész.
Klasszikus hír

Kutatók szerint Beethoven nem jól használta a metronómját

Újabb világrengető felfedezés, s ráadásul nem a brit tudósok az elkövetők. Spanyol kutatók állítják, hogy megfejtették Ludwig van Beethoven szimfóniáinak gyors tempómegjelöléseinek titkát. Egy új vizsgálat szerint a zeneszerző rosszul olvashatta le a metronómot. A fene gondolta volna!
Klasszikus élő közvetítés

Fiatal és tehetséges zenészek, akikre kíváncsiak vagyunk

A Rising Stars sorozat Európa legígéretesebb fiatal zenészei közül válogat, akikkel a magyar közönség évről évre a Müpa színpadán is találkozhat. Január 26-ától hat estén át a komolyzene hat feltörekvő csillaga mutatkozik be a a hamburgi Elbphilharmonie színpadán, a hazai közönség a Müpa jóvoltából követheti a koncerteket.
Klasszikus hír

Sosem hallott Mozart-mű csendül fel a zeneszerző születésének évfordulóján

A salzburgi mester születése után 265 évvel nem mindennapi alkalom egy ősbemutató. Egy újonnan előkerült zenemű csendül fel Mozart születésnapján.
Klasszikus lemez

Új lemezkiadvánnyal ünnepli Kurtág György 95. születésnapját a BMC

Február 19-én ünnepli 95. születésnapját Kurtág György kétszeres Kossuth-díjas, világhírű magyar zeneszerző, zongoraművész és kamarazene-tanár. Ebből az alkalomból a BMC Records kiadja az egyik első főművének tekinthető Bornemisza Péter mondásai című alkotását.