Klasszikus

A lantművész, akit nem csak Sting révén kellene ismernünk

Interjú Edin Karamazovval
2019.10.16. 16:20
Ajánlom
Közös lemezt készített Stinggel, Beatlest játszott lanton, fellépett a Hesperionnal, Andreas Scholl-lal és a Hilliard Együttessel. Zenész, nem lantos, állítja, és sok kérdésben mást gondol a zenéről, mint a legtöbb klasszikus zenész. Október 25-én a Zeneakadémián lép fel Edin Karamazov.

Amikor 2006-ban megjelent Stinggel közös lemeze, a Songs from the Labirynth, sokan a lant újrafelfedezéséről beszéltek. Népszerűbb lett a hangszer?

A lant csak egy olyan hangszer, mint bármelyik más. Igaz, csodálatos hangszer. Én egyaránt játszom lanton, gitáron, elektromos gitáron, mindegyik csak egy eszköz a zenéhez. Hogy népszerűbb lett-e a hangszer? Nem hiszem. Még mindig be van zárva a reneszánsz-barokk repertoárba, ami hátrányára válik. Bármely hangszer, amely bennragad egy műfajban, veszít a potenciáljából. Keleten, ahonnan a lant származik, még mindig játszanak vele kortárs zenét, popzenét, a reneszánsz lantot viszont csak régizenei közegben használják. Én mindent játszok rajta, még kortárs zeneszerzők is komponálnak nekem.

Nem túl tág a reneszánsz lant repertoárja a modern művek tekintetében…

Takemitsu, Karlheinz Stockhausen és sokan mások egyaránt írtak lantra. Minden jó zenét szeretek, így hát elkezdtem kortárs zenét is játszani, illetve átiratokat készítek.

Budapesti koncertjén például Bach csellószvitjeiből játszik. Mitől működik egy átirat? És milyen zene működik átiratban?

Bach egy mag, és magot hagyott mindannyiuknak. Az emberi történelem kevés géniuszai közül egy, akinek nagyon nehéz elrontani a zenéjét. Mivel Bach maga is átírt egy csellószvitet lantra, én átdolgoztam a többit. Átiratot készíteni hasonló, mint improvizálni. Néha csak a csellóra írt kottafejekre szorítkozom, máskor hozzáadok harmóniát is. És ez csak akkor dől el, mikor a színpadra megyek. Jól ismerem ezeket a műveket, harminc éve játszom gitáron.

Ma az improvizáció nem tartozik egy klasszikus zenész alapvető eszköztárába. A zenetörténet nagyobb részében ez máshogy volt. Baj, hogy elveszítettük ezt a képességet?

Igen. Bach is megtanította a fiait rögtönözni.

A csellószvitekre visszatérve – van, hogy úgy érzem, nem kell továbbmenni annál, ami a kottában van, máskor pedig improvizálok. Néha úgy játszom, ahogy talán Bach készítette volna az átiratot, máskor ez a szempont nem érdekel.

A régizenészek többsége a korhű előadáshoz ragaszkodik…

Hát persze! És mi a baj ezzel? Semmi. Ez is egy megközelítés.

Fiatalon Hopkinson Smith tanítványa volt Bázelben. Mit tanult tőle?

Ami magát a lantjátékot vagy a technikát illeti, nem sokat. Egészen más volt a megközelítésem. Másrészről Hopkinson Smith kinyitotta a fülem, és ez nem csak frázis, tényleg így történt. Mielőtt hozzá kerültem, vezénylést és klasszikus gitárt tanultam, de

tőle tanultam meg, hogy próbáljam meg elképzelni, hogy érezhetett Bach az üres kottalap előtt, amikor a darabjait komponálta.

Azt mondja, más volt a megközelítése a lantjátékról. Miben áll ez a saját technika?

Gitáron játszottam, és mivel az egész egyetlen hangszercsalád, hatnak egymásra. Amikor gitározom, hat rám a lant technikája, és fordítva.

Rendszeresen játszik elektromos gitáron. Mi vonzza ebben a hangszerben?

Az elektromos gitár nem kifinomult hangszer a klasszikus zenészek szemében, maga az elektromosság is riasztja őket. Ha Bach vagy Haydn ma élne, biztosan komponálna elektromos gitárra. Mozart üveghárfára is írt, nem? Én szívesen játszok elektromos gitáron klasszikus zenét, kortársat is, gyönyörűen hangzik. Semmi más nem számít.

Mi a klasszikus zenei közönség reakciója, amikor elektromos gitárt lát a színpadon?

Ahogy minden, ez is valakinek tetszik, valakinek nem. A jó zenészeknek igen, mert felismerik benne, hogy gyönyörű zene. Persze voltak, akik azt mondták, hogy Bachot nem szabad elektromos gitáron játszani, de ez, úgy vélem, színtiszta ostobaság.

Egy időben rendszeresen utcazenélt. Mire tanította ez a tapasztalat?

A gitár és a lant az utcáról származik. Nem szerettem volna az lenni, aki otthon, a szobában gyakorol. Szükséges, hogy zenészként kividd a zenét az utcára! Ezt minden zeneakadémia tantervébe be kéne építeni.

Utcazenélni nem könnyű, valósággal varázslónak kell lenni, hogy zenével töltsük meg a rövid, zajtalan pillanatokat. Az utca zajos, nem koncertterem, nem templom. Ha sikerül lecsendesítened a teret, akkor megtörténik a csoda.

Stinggel közös lemeze révén Ön talán a legismertebb művész, aki lanton játszik. Tartják még a kapcsolatot?

Miután a nyolcvanas években megismerkedtünk, csak húsz évvel később jutott eszembe, hogy Sting tökéletes lenne John Dowland műveinek éneklésére. És így is lett. Még lanton játszani is megtanult valamennyire, úgy, hogy a kezeimet nézte. Pedig én nem akartam mutatni neki semmit! Ma is barátok vagyunk, és lesznek még közös zenéink. Ami azt illeti, most is ezt csináljuk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Schiff András összerúgta a port a Montréali Szimfonikusokkal

A Montréali Szimfonikus Zenekar állítja: nem gondolják, hogy Schiff András tud vezényelni. A magyar muzsikus október végén dirigálta a kanadai zenekart, akkor történt az összetűzés.
Vizuál

Vecsei H. Miklós: „Nagyon remélem, hogy a Szép csendben bátorságot ad” 

„Végre egy gondolat, ami nem bűnöst és vádlottat hirdet, hanem a viszonyok teljes újragondolását” - mondja Vecsei H. Miklós a Szép csendben című új magyar filmről, amelyből egy nappal a bemutató előtt több filmrészlet is felkerült a netre. Mutatjuk.
Klasszikus

Ők azok az „amatőr karmesterek”, akik vezényelhetik a Fesztiválzenekart

Először hirdettek amatőröknek karmesterpályázatot, melynek eredményeként egy jogász, egy aneszteziológus, egy korrepetitor és egy csellóművész vezényelheti a Budapesti Fesztiválzenekart.
Klasszikus

Húszévesen már fesztivált alapított: Balog Alexandra

November 16-án szombaton mutatkozik be a Budapest Music Centerben szólistaként a Londonban diplomázó Balog Alexandra, aki alig 20 évesen alapította meg a Bozsoki Zenei Fesztivált és nemzetközi Nyári Akadémiát. Beethoven, Schubert és Kecskés D. Balázs művei hangoznak fel.
Tánc

"Ő volt A balerina" – 30 éve halt meg Lakatos Gabriella

Lakatos Gabriella az 1945 utáni magyar balettművészet egyik legnagyobb csillaga volt, akit semmi sem tántorított el a színpadtól: nyugdíjazása után énekes karriert épített. A táncos díva 1989. november 12-én hunyt el.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus koktélparti

A Mozart, aki nem a Wolfgang Amadeus

Háromszáz éve született Leopold Mozart, korának egyik legjobb hegedűtanára, akire csodagyerek és csodafelnőtt fia révén emlékezünk.
Klasszikus hír

Schiff András összerúgta a port a Montréali Szimfonikusokkal

A Montréali Szimfonikus Zenekar állítja: nem gondolják, hogy Schiff András tud vezényelni. A magyar muzsikus október végén dirigálta a kanadai zenekart, akkor történt az összetűzés.
Klasszikus hír

Ők azok az „amatőr karmesterek”, akik vezényelhetik a Fesztiválzenekart

Először hirdettek amatőröknek karmesterpályázatot, melynek eredményeként egy jogász, egy aneszteziológus, egy korrepetitor és egy csellóművész vezényelheti a Budapesti Fesztiválzenekart.
Klasszikus hír

Centenáriumát ünnepli a Salzburgi Ünnepi Játékok

Anna Nyetrebko Toscát énekelt, a fiatal női karmester, Mirga Grazinyte-Tyla rekviemet vezényel. Így készült a századik évre a Salzburgi Ünnepi Játékok.
Klasszikus magazin

Így érdemes zenét hallgatni Steve Reich szerint

A neves minimalista zeneszerző szerint olyan zenét érdemes írni, amely a székhez szegez, és a hallgatót semmi más nem érdekli, csak ami megszólal.