Klasszikus

A lantosok Eric Claptonja

2016.06.28. 12:01
Ajánlom
Csak rocksztároknak lehet videoklipje? Ugye, hogy nem feltétlenül... Ezt Thomas Dunford, akinek egyébként dédapja Magyarországról emigrált az Államokba 1923-ban és barátai is így gondolták pár évvel ezelőtt.

Ha az úgynevezett könnyűzenében egy klip segítségével sztorit rajzolhatunk az adott dal köré, és ha már könyvkiadók is élnek a lehetőséggel, hogy videó trailert készítsenek új kiadványaikhoz, nem is olyan eretnek dolog egy reneszánsz dal köré megálmodni némi képi világot. Ha pedig rockzenészekkel példálóztunk, miért ne lehetne az elektromos vagy akusztikus gitárt éppenséggel lantra cserélni, pláne, ha egy olyan elhivatott és kiváló művészről beszélünk, mint amilyen Thomas Dunford.

Thomas Dunford

Thomas Dunford

A XVI-XVII. század fordulóján élt ír származású angol lantos és zeneszerző, John Dowland, aki lantszólóra komponált táncdarabjain és fantáziáin kívül leginkább lantkíséretes dalairól (air) volt híres, már saját korában is nagy népszerűségnek örvendett, amelynek töretlenségét az is bizonyítja, hogy a nem éppen az effajta repertoárról híres énekes-dalszerző, Sting is lemezre vette néhány dalát 2006-ban egy másik kiváló lantos, Edin Karamazov kíséretében. Az egyik legismertebb dal a Come again (ha nem hiszik, írják be a google-be Dowland nevét és ez lesz az első mű, amit kidob az internet egyezésként), így nem véletlen, hogy Dunfordék is ebből készítettek klipet, amelyben magát a fiatal lantost láthatjuk (Cécile Roussat színésznő oldalán), akit szinte David Lynch-i vagy akár Alfred Hitchcock-i képsorokon keresztül követhetünk, ahogyan maffiózós-gigolós fésülködés után lantját beteszi csomagtartójába, majd útnak indul a sztrádán, hogy egy erdőben kiszálljon, ahol...

De nem spoilerezünk tovább, nézzék meg a klipet:

A rocksztáros hasonlat azért sem véletlen, mert a jelenleg huszonnyolc éves, párizsi születésű lantos, aki kilencévesen ismerkedett meg hangszerével és 2006-ban szerezte meg diplomáját a párizsi Conservatoire-on, már gyerekkorában is idoljáról, a szakállas lantosról, Paul O'Dette-ről tett ki posztereket szobája falára és nem pedig valamely menő heavy metal zenekarról. Ahogyan egy kontratenor kollégája, Iestyn Davies írta róla egy cikkben, amelynek címében történetesen egy rocksztárhoz hasonlítja Thomast, olyan, mintha minden rögtönözve születne: „Nagyon szabad stílusban játszik. Nagyon improvizatívnak hat.” De volt olyan kritikusa, aki nemes egyszerűséggel csak a lantosok Eric Claptonjának nevezte őt a BBC Music Magazine hasábjain. Thomasnak és a már említett Iestynnek sem kellett több:

Thomas Dunford párizsi tanulmányai után Baselben szerzett Bachelor diplomát 2009-ben, Hopkinson Smith tanítványaként, és azóta pedig olyan illusztris helyeken léphetett már fel, mint a Carnegie Hall New Yorkban vagy a londoni Wigmore Hall. Számos jelentős fesztiválon megfordult már az Egyesült Államoktól és Chilétől kezdve Izraelen és Indián keresztül egészen Kínáig és Japánig. A kamaratársak és karmesterek között is kiváló, sőt világhírű figurákat találhatunk, úgy mint William Christie-t, Jonathan Cohent (aki a Fesztiválakadémián is fellép), Anne Sofie von Ottert és Bobby McFerrint.

A Fesztiválakadémia Budapest nyitókoncertjén Purcell-művekben gyönyörködhetünk majd Thomas Dunford lantjátékában, a déli koncerten pedig Vivaldi-áriákban működik közre. Nem érdemes kihagyni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Ember Márk, Háy János, Gubik Petra és Szűcs Máté is díjat vehetett át március 15. alkalmából

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter állami kitüntetéseket adott át március 15. alkalmából a Pesti Vigadóban. A kitüntetéseket március 13-án vehették át a kulturális élet szereplői.
Plusz

Ők kapták a legmagasabb állami kitüntetéseket 2026-ban

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából átadták a művészeti és a tudományos élet legrangosabb elismeréseit, a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.
Klasszikus

Megrongálták Eötvös Péter síremlékét

A Farkasréti temetőben található síron eredetileg Fülöp Fruzsina egyedileg tervezett szobra állt, ám ismeretlen tettesek ellopták az alkotást – számolt be róla a művész özvegye.
Színház

Szűnni nem akaró taps az Ivánka bácsi budaörsi premierjén

Keresztes Tamás rendezése komoly csapatmunka eredménye, és egyszerre idézi meg a klasszikus színházi hagyományokat, miközben rólunk, mai emberekről beszél. Bemutatták az Ivánka bácsit a Latinovits Színházban.
Vizuál

Aragorn a Nemzeti Múzeumban: Viggo Mortensen váratlanul bukkant fel az Attila-kiállításon

A háromszoros Oscar-jelölt színész minden különösebb felhajtás nélkül érkezett, miközben a legtöbb látogató észre sem vette, ki áll mellettük a sorban. Egy múzeumi munkatárs azonban felismerte, rövid beszélgetésük után pedig egy igazán különleges dedikációval lett gazdagabb.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Haydn öröksége elevenedik meg Kismartonban

Március 20. és 22. között rendezik meg quartetto plus fesztivált a kismartoni Esterházy-kastélyban, Haydn több évtizedes alkotói tevékenységének helyszínén, a vonósnégyes műfajának bölcsőjében.
Klasszikus hír

Megrongálták Eötvös Péter síremlékét

A Farkasréti temetőben található síron eredetileg Fülöp Fruzsina egyedileg tervezett szobra állt, ám ismeretlen tettesek ellopták az alkotást – számolt be róla a művész özvegye.
Klasszikus ajánló

A magyar himnuszok és népdalok kerülnek középpontba a Pesti Vigadó ünnepi koncertjén

A nemzeti ünnep, március 15-e alkalmából „Isten, áldd meg a magyart!” címmel ingyenes ünnepi koncertet tartanak március 14-én, 15 órakor a Pesti Vigadóban.
Klasszikus gyász

Elhunyt Boros Attila, a Ki nyer ma? egykori műsorvezetője

Boros Attila műsorvezető, riporter, zenei szerkesztő, karmester, zongoraművész 91 éves volt. A szélesebb közönség a Magyar Rádió déli zenei vetélkedőjének egyik játékvezetőjeként ismerhette.
Klasszikus kritika

Száz év kutakodás a lelassult időben – négykezes kritika a Kurtág-filmről

Hogyan képes egy művészeti alkotás egy másikról beszélni? A Kurtág-töredékek című portréfilm, Nagy Dénes alkotása arra vállalkozott, hogy bevezesse a nézőket a százéves Kurtág György megfoghatatlan világába.