Klasszikus

A legkisebb óriás

2002.11.08. 00:00
Ajánlom
Vajda Gergely egyfelvonásosa az őszi fesztiválon Semmi más nem fenyegeti annyira az avantgárdot, mint a teatralitás. Manírrá válik a formabontás, tét nélküli bonmot lesz a lázadás, sőt az sem kizárt, hogy a forradalmár állásba megy, és a kegydíj után nyugdíj is jár majd neki.

A Budapesti Őszi Fesztivál keretében a Budapest Bábszínházban mutatták be Vajda Gergely Déry Tibor színdarabjára komponált kamaraoperáját, az Óriáscsecsemőt. A húszas években keletkezett egyfelvonásos a magyar abszurd első kísérletei közé tartozik: a méretes újszülött - milyen is lenne egy óriáscsecsemő? - csillapíthatatlan éhségében, kegyetlenséggel vegyes naivitásában, majd beilleszkedésének kikerülhetetlenségében groteszk módon ott van a világba vetett ember. Illetve, hogy egészen pontosak legyünk, úgy van ott, ahogy azt a múlt század első harmadának avantgárdja láttatta: az óriáscsecsemő dühös, mégis kiszolgáltatott. Kérdését felteheti ugyan, de nem kaphat rá választ: mi volt életem értelme?

Déry ezen drámája nem tartozik legtöbbet játszott művei közé, sőt, ha nem kötne minket az irodalmi illem, azt is mondhatnánk, mintha a szerző is veszített volna aktualitásából. Napjainkban sem az avantgárd lendülete, sem a világot megváltó düh ihlette agresszív rákérdezés nem tekinthető igazán autentikusnak.

Miért ezt a darabot zenésítette meg Vajda Gergely?

Adná magát a feltételezés, hogy Déry dadaista egyfelvonásosa társítható a kortárs zenéhez. Ez azonban még nem elég, figyelembe véve, hogy a darab születése és mostani megzenésítése között majdnem nyolcvan év telt el. A választás nyilvánvalóan a nyolcvanas évtized végétől máig tartó periódus problémái miatt esett az Óriáscsecsemőre. A létbevetettség így kétszeresen is időbe helyezett: a szöveg Déry korát, a zene és színpadkép a közelmúltat idézi - az óriáscsecsemő mögött ötágú csillag foszforeszkál. Ez az a múlt, amit az újszülöttnek vagy le kell győznie, vagy el kell fogadnia. Csak végleg eltörölni nem lehet. Ezért illuzórikus már az első pillanattól kezdve az Óriáscsecsemő ösztönös lázadásának sikeressége. Az Óriáscsecsemő - kezdetben Lajcsi, később Lajos - akkor is foglya a körülményeknek, ha nem tud róla. Ugyanakkor itt feszül az eredeti egyfelvonásos és a kamaraopera legnagyobb ellentéte. Déry drámájában az Óriáscsecsemő nem elsősorban politikailag és szociológiailag, hanem a modernitás által determinált lény.

Vajda operája a mindennapok abszurditását mutatja meg jól. A fúvósokra épülő zenével kísért énekszólamok a szöveg párbeszédeinek hétköznapisága mögött megidézik azok groteszk lényegét. Az énekesek, Falusi Mariann, Lengyel Gábor, Bárány Péter és Rajk Judit magabiztosan teljesítik a rájuk bízott feladatot. Mégis marad hiányérzet a hallgatóban. Mintha ez a zenei világ nemcsak felhasználná, hanem rövidre is zárná az Óriáscsecsemő értelmezhetőségét: a második újszülött eszmélésére mintha kifulladt volna az előadás. A mű végére elfogyott a kamaraopera ereje, az utolsó pillanatok sem megrendítőek, sem erőteljesek nem voltak.

A Balla Margit és Horgas Péter tervezte látvány meghatározza az előadást, ám itt is ugyanaz a kettősség figyelhető meg, amit az előbb szóvá tettünk: a színpadkép aktualizálása le is szűkíti az értelmezést. Jó példa erre akár a már említett ötágú csillag, akár az új idők kommunikációs formáját jelentő, a korunk hősét egyszerre bemutató és formáló tévékészülékek élő közvetítése.

Kovalik Balázs rendező felhasználja ugyan, de nem használja ki teljesen a bábszínház nyújtotta lehetőségeket. Követi az abszurd művek színpadra állításának elfogadott szabályait: a látvány sokkoló, a világ statikus, a szereplők mozgása csupán jelzésértékű.

Tulajdonképpen minden a helyén van az Óriáscsecsemőben, a produkció mégsem maradéktalanul jó. Ám erről nem a szereplők vagy a zenészek tehetnek. A világ ugyanis nemcsak az Óriáscsecsemő Lajcsikája, de a színpad szándékának sem tesz eleget: bonyolultabbnak bizonyul annál, amit akár Déry darabja, akár Vajda kamaraoperája leképezni tud.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Könyv

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Gödöllőn megfér egymás mellett Bach és Django Reinhardt

Klasszikus műveket és crossover produkciókat is bemutat a Barokk Randevú elnevezésű zenei fesztivál augusztus 10-én és 12-én a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Klasszikus Beatrice Rana

Piknik Beethovennel a kastélyparkban, a zene szárnyán Párizsba és Londonba

Július 21-én szombaton este és július 22-én vasárnap délelőtt újra piknikkoncertek a kismartoni Esterházy-kastély parkjában.
Klasszikus ajánló

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Társaskör kertje, ahol július 4. és augusztus 5. között tizenhét estén át klasszikus és könnyűzenei koncertek, zenés színház, opera és színházi előadás közül válogathatnak az érdeklődők.
Klasszikus magazin

A minimalista zene már 1797-ben létezett

Ismerősen cseng Anton Reicha neve? Ugye, hogy nem. Épp ezért döntött úgy Ivan Ilić zongoraművész, hogy a videósorozatban mutatja be ennek a cseh-francia zeneszerzőnek az életét.
Klasszikus magazin

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.