Klasszikus

A legszebb magyar Requiem

2011.10.31. 11:50
Ajánlom
A kétszáz évvel ezelőtt született zeneszerző gyászmiséje a Liszt Év 2011 Musica Sacra című egyházzenei sorozata keretében korhű módon, a liszti időkben szokásos latin rítusú gyászmisébe illesztve hangzik el a Szent Efrém Férfikar előadásában november 2-án, halottak napján, szerdán este 7 órakor a Bosnyák téri Páduai Szent Antal Plébániatemplomban.

Liszt Ferenc gyászmiséje méltán állítható párhuzamba a legnépszerűbb requiemekkel, Mozart, Verdi, Fauré és Berlioz alkotásaival. A műről Hamburger Klára így ír: "az 1866-67-ben, a mexikói forradalmárok kivégezte császár emlékére írott férfikari Requiem valóságos tárháza a magyar moll-ból származó hangzatokkal-dallamokkal festett, félelmetes és fájdalmas részleteknek. A hangsor "robbanó" feszültségű akkordjait felbontva - horizontálisan - és szimultán, azaz vertikálisan is alkalmazza a zeneszerző, az apokaliptikus szöveg érzékletes megkomponálása céljából."

A mű keletkezésében a mexikói események mellett szerepet játszhatott édesanyja, Liszt Anna 1866-ban bekövetkezett halála is. Első alkalommal állítólag Chopin halálának évfordulóján adták elő 1869-ben (a fenti kép ebben az évben készült Lisztről), a '70-es években pedig Liszt vezényletével több német városban is elhangzott. A szűk órás műben a férfikar kapja a főszerepet, melyhez négy férfi szólista, orgona, valamint két trombita, két harsona és üstdobok társulnak. A mű - Liszt kései alkotásaira jellemző - puritánsága, visszafogottsága, minden teatralitástól tartózkodó jellege ellenére expresszív, megfogalmazásában rendkívül koncentrált. Gregorián dallamok nincsenek benne, harmonizálásában pedig Liszt legmerészebb, a tizenkétfokúság felé nyitó kromatikus-enharmonikus nyelvének képviselője. 1883 februárjában, Wagner halála után így vallott Liszt a műről első életrajzírójának, Lina Ramann-nak: „Ifjúkorom óta úgy tartom, hogy meghalni sokkal egyszerűbb, mint élni. Még ha gyakran szörnyű, hosszas fájdalmak előzik is meg a halált, az mégis mindig megváltásunk a lét nem önkéntesen vállalt igája alól. (...) Férfihangokra írott Requiememben megpróbáltam a halál szelíd, megváltó hangulatát kifejezni. Ez még a Dies iraeben is megmutatkozik, ahol elkerülhetetlen volt, hogy a rémület uralkodjék." Gyászmiséktől szokatlan módon Liszt az utolsó ítélet ábrázolásával fejezi be a művét - igaz, az eredetileg önálló kórusműként megjelent, a zenekari misék dramatikus ábrázolásmódját idéző Libera me tételt Liszt később csatolta a Requiemhez.

Liszt Requiemjét - melyhez mérhetőt magyar komponista sem előtte, sem azóta nem alkotott e műfajban - a Szent Efrém Férfikar és szólistái, valamint Fassang László szólaltatják meg, Bubnó Tamás vezényletével.

Liszt: Requiem
2011. november 2., 19:00 Budapest, Páduai Szent Antal Plébániatemplom

Szent Efrém Férfikar (művészeti vezető: Bubnó Tamás)
Szólisták: Varga Donát, Viszló István, Laborfalvi Soós Béla, Silló György
Közreműködik: Fassang László (orgona), Komlóssy Gábor (trombita), Szász József (trombita), Szűcs Szabolcs (harsona), Villányi László (harsona), Bubnó Márk (timpani)
Vezényel: Bubnó Tamás 

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Törőcsik Mari

A Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznőt életének 86. évében, hosszas betegség után pénteken hajnalban érte a halál.
Színház

Törőcsik Mari: „Beszentelik a hamvaimat, aztán a Tiszába szórnak. Az az én folyóm.”

A 85 éves korában elhunyt Törőcsik Mari néhány éve Bérczes Lászlónak „végrendelkezett” a színésznő nevét viselő beszélgetőkönyben.
Színház

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.
Színház

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.
Színház

Elhunyt Lengyel Anna dramaturg, a PanoDráma alapítója

A műfordítóként és rendezőként is jegyzett színházi szakembernél 2017-ben diagnosztizáltak lágyrészszarkómát. Életének 52. évében érte a halál - adta hírül a Színház Online.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Fiatalítást ígér Gustavo Dudamel, a Párizsi Opera új zeneigazgatója

A venezuelai karmestert nevezték ki a Párizsi Opera zeneigazgatójának, aki hat évre szóló szerződést kötött az intézménnyel – írta meg a Papageno, a Slipped Disc zenei portálra hivatkozva.
Klasszikus hír

Idén is tehetségek után kutat a Virtuózok

2021-ben is várja a fiatal előadóművészek jelentkezését a legnépszerűbb hazai komolyzenei tehetségkutató. A felhívás már elérhető a műsor oldalán.
Klasszikus zongora

Domingo támogatásával jutott mesterzongorához Balázs-Piri Soma

A Virtuózok ifjú tehetsége évek óta gyűjtött egy mesterzongorára, végül Plácido Domingo támogatása révén teljesülhetett a zongorista dédelgetett álma.
Klasszikus nekrológ

A legendák köztünk élnek – Búcsú Orczi Géza előadóművésztől

Az Artisjus-díjas ütő- és pengetős hangszeres művész április 9-én, 65 éves korában hunyt el. Orczi Géza hangszerkészítő mesterként és restaurátorként is tevékenykedett, halálával kifejezhetetlen űrt hagy maga után.
Klasszikus gyász

80 éves korában elhunyt Bartalus Ilona zenepedagógus, karvezető

Az Artisjus-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével kitüntetett zenepedagógust, karvezetőt, a Duna Televízió egykori főszerkesztőjét és zenei vezetőjét hosszan tartó betegség után, 81. életévében érte a halál.