Klasszikus

A lidércfény nyomában – Kocsis Zoltán-emlékkoncert a Müpában

2021.11.11. 14:55
Ajánlom
Kocsis Zoltán öt évvel ezelőtt hunyt el, de az őt követő hallgatóknak és a hazai zenei életnek olyan, mintha pár napja még itt lett volna velünk. Kedvenc szerzőivel és általa is nagyra becsült előadókkal emlékezett rá a Nemzeti Filharmonikus Zenekar.

A mi generációnk számára mindig megszokhatatlan lesz a cím: „Kocsis Zoltán-emlékkoncert”. A halála óta eltelt öt év egyszerűen eliszkolt, de nemcsak azért, mert a világjárvány lassan két éve akadályozza a rendes koncertéletet, hanem azért, mert

még nyoma sem mutatkozik annak, hogy ki és mi tölthetné be azt a vákuumot a hazai zenei életben, amit Kocsis Zoltán maga után hagyott.

Először egy külsőség: szép gesztus, hogy Kocsis Zoltán fényképe függött a terem felett. De Kocsis immár halhatatlan, nem kell ragaszkodni a késői képeihez, amelyeken már látszik a betegség gyötrelme. Szerencsésebb lenne a jóképű, fiatal Kocsis fényképeit használni, emlékezzünk inkább arra az időszakra.

Most pedig egy jellemző történet: ő maga mesélte életmentő szívoperációja után, hogy amikor a műtőbe tolták, egy pillanatra felébredt, és csak egyetlen nevet tudott halkan kimondani: „Kovács Janó.”

Még abban a pillanatban is ez volt számára a legfontosabb: ki vezényli helyette a következő néhány előadást, kire bízhatja a zenekart.

Megvalósult Kocsis Zoltán szándéka, ezen az emlékkoncerten Kovács János állt a Nemzeti Filharmonikusok elé, természetesen már nem először az elmúlt esztendőkben.

NFZnov64-140329.jpg

Kocsis Zoltán-emlékkoncert (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia / Nemzeti Filharmonikusok)

Nemcsak a karmester, hanem a szólista, Borisz Berezovszkij is Kocsishoz méltó szereplője volt a hangversenynek. Mindkettejükkel személyes kapcsolatban állt, többször fellépett velük, valamint az orosz zongoraművész is azok közé tartozott, akiket Kocsis nagyra becsült.  

A gondos műsorválasztás szintén Kocsis szellemében történt. Nemcsak gesztust jelent, hogy a koncertet egy-egy hangszerelése keretezte, hanem kiderült, hogy így ezek a kompozíciók mutatós, remekül hangzó, „sikerre ítélt” darabokká válhatnának. A ritkán hallható Liszt-műnek, az 1849-es, majd később átdolgozott Ünnepi induló Goethe tiszteletére című darabnak eredetileg is létezik szerzői zenekari feldolgozása, de Kocsis újrahangszerelte, és még reprezentatívabbá tette.

Bartók hangszereléseit pedig remélem, lassanként felfedezik a karmesterek szerte a világban, és gyakrabban műsorra tűzik,

mert semmivel sem jelentéktelenebbek, mint Ravel vagy Rimszikj-Korszakov híres munkái. Bővítik a zenekari Bartók-repertoárt, és olyan műveket is köztudatba emelhetnek, mint a fiatalkori Négy zongoradarab zárótétele, a Scherzo. Virtuóz zongoramű ez, jellegzetes századfordulós stílusban, és Kocsis csillogó hangszerelése igazolja, hogy mennyire zenekari hangzásért kiált a darab. Vérbeli, hangos tapsot kiváltó hangverseny-zárószám.

NFZnov63-140132.jpg

Kocsis Zoltán-emlékkoncert (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia / Nemzeti Filharmonikusok)

A koncert gerincét adó művekkel két, Kocsis számára centrális jelentőségű szerzőtől választott a zenekar: Rachmaninov 3. (d-moll) zongoraversenye és Debussy Három noktürnje szólalt meg.

Borisz Berezovszkijt zongoravirtuóznak nevezik a róla szóló írások. Ez a kifejezés az ő esetében azonban kevés.

Ha valaki úgy viszi át a két és fél métert magasugrásban, ahogy más átlép egy földre esett seprűnyelet, az nem egyszerű virtuozitás, hanem fenomenális adottság.

Talán senkit sem hallottam még, aki mindent ilyen természetes technikai fölénnyel játszott el, még a legnehezebb szakaszokat is. Nála nem is létezik a technika, de ahogy ezen az estén érzékeltem, most sajnos az a zenei kifejezőerő sem, ami ennek a káprázatos tudásnak a birtokában megszülethetne. Mintha kiégetten játszott volna Berezovszkij, meglehetősen szenvtelenül, általában halkan is. Kovács János és a zenekar alig győzött mögé menni, és még így sem lehetett őt igazán hallani. Pedig elementáris, a zongora lehetőségeinek határát elérő erővel is tud játszani, ahogy régebben sokszor hallottuk tőle. Az első tétel kadenciájában azért megmutatta ezt a képességét (ahol pedig, miután épp hallgatott a zenekar, ennyire nem kellett volna). Remélem, ennek a nagy művésznek csak a pillanatnyi állapota volt ilyen, és nem apadt el a zenei teremtőereje.

NFZnov62-135654.jpg

Kocsis Zoltán-emlékkoncert (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia / Nemzeti Filharmonikusok)

Debussy noktürnjei hálás darabok, ha egy zenekar át tudja adni a hallgatóságának a hangzásokban, hangszínekben megszülető fizikai élvezetet, és ennek megfelelően létrejövő atmoszférát.

A szövegtelen nőikart néha zenekari hangszínként, néha önálló kórusszólamként értelmezik a karmesterek.

A Somos Csaba vezette – a zenekarhoz képest –  kis létszámú együttes mintha inkább az utóbbi megoldást választotta volna.

Kovács János minden mozdulatából végiggondolt, koncepciózus és átérzett zeneiség sugárzott. Nem rajta múlott, hogy a Zenekar nem érte el a Kocsis idejében megszokott üzemi hőfokot.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar művészi értelemben most úton van.

Lehet, hogy egy olyan súlyú és kisugárzású karmester, mint Kocsis Zoltán, évekre lehetetlenné teszi a megfelelő utódlást. Ki tudja, meddig lesz ez így, és az út hová vezet. De úgy érzem, az együttes több produkcióját is figyelemmel kísérve az utóbbi időben, hogy itt lenne az ideje ismét megpróbálkozni vele. Az a lidércfény, amelyet Kocsis gyújtott – és ha ő állt a zenekar előtt, mindig ott táncolt a vizek felett –, ma már nem ég. Vajon ki képes felszítani újra

Kocsis Zoltán-emlékkoncert
2021. november 6. Müpa

Liszt Ferenc – Kocsis Zoltán: Ünnepi induló Goethe tiszteletére
Szergej Rachmaninov: III. (d-moll) zongoraverseny, op. 30 -

Borisz Berezovszkij – zongora

Claude Debussy: Három noktürn
Bartók Béla – Kocsis Zoltán: Scherzo, BB 27/4

A Nemzeti Énekkar Nőikara (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Karmester: Kovács János

Fejléckép: Kocsis Zoltán-emlékkoncert (fotó: Csibi Szilvia / Nemzeti Filharmonikusok)

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Bach és a létezés szakrális matematikája

Milyen zeneeszmény vezette Johann Sebastian Bachot odáig, hogy saját és Isten nevét egyetlen ütemben rejtse el a kottában? A lipcsei zeneszerzőt gyakran emeljük a legmagasabb piedesztálra, miközben merőben máshogy gondolkodott a zenéről, mint ahogy mi tesszük. Nem öncélú önkifejezésnek tartotta, hanem egy magasabb igazság keresésének.
Vizuál

5 érdekesség az új Woody Allen-filmről

A 86 éves örökifjú Woody Allen újra elbűvölő filmet készített. A filmtörténeti hommage-nak és keserédes vígjátéknak is egyaránt kiváló filmje, a Rifkin fesztiválja az év vége egyik legjobb moziélményének ígérkezik.
Zenés színház

Régi-új mesék – Beszélgetés Székely Krisztával

A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.
Zenés színház

Polyák Lilla 20 év után távozik a Madách Színházból

A színésznő a hírt Facebook-oldalán jelentette be, köszönetet mondva a színház dolgozóinak az eddigi közös munkáért.
Színház

Wunderlich Józsefet két hétre felfüggesztette a Vígszínház

Ahogyan beszámoltunk róla, Wunderlich József a múlt héten többször is nyilvános Facebook-posztban kritizálta a Vígszínház vezetőségét, bírálta a Covid-ellenes intézkedéseket, illetve egy kolléganőjével szembeni bánásmódot. A színház belső vizsgálat lefolytatása mellett döntött.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Klasszikus magazin

Bach és a létezés szakrális matematikája

Milyen zeneeszmény vezette Johann Sebastian Bachot odáig, hogy saját és Isten nevét egyetlen ütemben rejtse el a kottában? A lipcsei zeneszerzőt gyakran emeljük a legmagasabb piedesztálra, miközben merőben máshogy gondolkodott a zenéről, mint ahogy mi tesszük. Nem öncélú önkifejezésnek tartotta, hanem egy magasabb igazság keresésének.
Klasszikus ajánló

Decemberi kanapékoncertek a Bécsi Filharmonikusokkal

A koronavírus miatti lezárás következtében a Bécsi Filharmonikusok idén télen sem tud közönség előtt játszani, ezért az emberek otthonába viszi el a muzsikát.
Klasszikus interjú

„A zene az egészséges mentális lét kulcsa” – beszélgetés Hollerung Gáborral

Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész karmesterrel, a Budafoki Dohnányi Zenekar ügyvezető zeneigazgatójával beszélgettünk zenei pályájának alakulásáról, a zenekar sikereiről, valamint a fiatal generáció zenei neveléséről.
Klasszikus ajánló

Martha Argerich és Misa Majszkij a Zeneakadémián ad koncertet

A Cziffra György-emlékév egyik záróeseményeként Martha Argerich zongoraművész és Misa Majszkij csellóművész ad kamaraestet január 28-án a Zeneakadémián.