Klasszikus

A lidércfény nyomában – Kocsis Zoltán-emlékkoncert a Müpában

2021.11.11. 14:55
Ajánlom
Kocsis Zoltán öt évvel ezelőtt hunyt el, de az őt követő hallgatóknak és a hazai zenei életnek olyan, mintha pár napja még itt lett volna velünk. Kedvenc szerzőivel és általa is nagyra becsült előadókkal emlékezett rá a Nemzeti Filharmonikus Zenekar.

A mi generációnk számára mindig megszokhatatlan lesz a cím: „Kocsis Zoltán-emlékkoncert”. A halála óta eltelt öt év egyszerűen eliszkolt, de nemcsak azért, mert a világjárvány lassan két éve akadályozza a rendes koncertéletet, hanem azért, mert

még nyoma sem mutatkozik annak, hogy ki és mi tölthetné be azt a vákuumot a hazai zenei életben, amit Kocsis Zoltán maga után hagyott.

Először egy külsőség: szép gesztus, hogy Kocsis Zoltán fényképe függött a terem felett. De Kocsis immár halhatatlan, nem kell ragaszkodni a késői képeihez, amelyeken már látszik a betegség gyötrelme. Szerencsésebb lenne a jóképű, fiatal Kocsis fényképeit használni, emlékezzünk inkább arra az időszakra.

Most pedig egy jellemző történet: ő maga mesélte életmentő szívoperációja után, hogy amikor a műtőbe tolták, egy pillanatra felébredt, és csak egyetlen nevet tudott halkan kimondani: „Kovács Janó.”

Még abban a pillanatban is ez volt számára a legfontosabb: ki vezényli helyette a következő néhány előadást, kire bízhatja a zenekart.

Megvalósult Kocsis Zoltán szándéka, ezen az emlékkoncerten Kovács János állt a Nemzeti Filharmonikusok elé, természetesen már nem először az elmúlt esztendőkben.

NFZnov64-140329.jpg

Kocsis Zoltán-emlékkoncert (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia / Nemzeti Filharmonikusok)

Nemcsak a karmester, hanem a szólista, Borisz Berezovszkij is Kocsishoz méltó szereplője volt a hangversenynek. Mindkettejükkel személyes kapcsolatban állt, többször fellépett velük, valamint az orosz zongoraművész is azok közé tartozott, akiket Kocsis nagyra becsült.  

A gondos műsorválasztás szintén Kocsis szellemében történt. Nemcsak gesztust jelent, hogy a koncertet egy-egy hangszerelése keretezte, hanem kiderült, hogy így ezek a kompozíciók mutatós, remekül hangzó, „sikerre ítélt” darabokká válhatnának. A ritkán hallható Liszt-műnek, az 1849-es, majd később átdolgozott Ünnepi induló Goethe tiszteletére című darabnak eredetileg is létezik szerzői zenekari feldolgozása, de Kocsis újrahangszerelte, és még reprezentatívabbá tette.

Bartók hangszereléseit pedig remélem, lassanként felfedezik a karmesterek szerte a világban, és gyakrabban műsorra tűzik,

mert semmivel sem jelentéktelenebbek, mint Ravel vagy Rimszikj-Korszakov híres munkái. Bővítik a zenekari Bartók-repertoárt, és olyan műveket is köztudatba emelhetnek, mint a fiatalkori Négy zongoradarab zárótétele, a Scherzo. Virtuóz zongoramű ez, jellegzetes századfordulós stílusban, és Kocsis csillogó hangszerelése igazolja, hogy mennyire zenekari hangzásért kiált a darab. Vérbeli, hangos tapsot kiváltó hangverseny-zárószám.

NFZnov63-140132.jpg

Kocsis Zoltán-emlékkoncert (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia / Nemzeti Filharmonikusok)

A koncert gerincét adó művekkel két, Kocsis számára centrális jelentőségű szerzőtől választott a zenekar: Rachmaninov 3. (d-moll) zongoraversenye és Debussy Három noktürnje szólalt meg.

Borisz Berezovszkijt zongoravirtuóznak nevezik a róla szóló írások. Ez a kifejezés az ő esetében azonban kevés.

Ha valaki úgy viszi át a két és fél métert magasugrásban, ahogy más átlép egy földre esett seprűnyelet, az nem egyszerű virtuozitás, hanem fenomenális adottság.

Talán senkit sem hallottam még, aki mindent ilyen természetes technikai fölénnyel játszott el, még a legnehezebb szakaszokat is. Nála nem is létezik a technika, de ahogy ezen az estén érzékeltem, most sajnos az a zenei kifejezőerő sem, ami ennek a káprázatos tudásnak a birtokában megszülethetne. Mintha kiégetten játszott volna Berezovszkij, meglehetősen szenvtelenül, általában halkan is. Kovács János és a zenekar alig győzött mögé menni, és még így sem lehetett őt igazán hallani. Pedig elementáris, a zongora lehetőségeinek határát elérő erővel is tud játszani, ahogy régebben sokszor hallottuk tőle. Az első tétel kadenciájában azért megmutatta ezt a képességét (ahol pedig, miután épp hallgatott a zenekar, ennyire nem kellett volna). Remélem, ennek a nagy művésznek csak a pillanatnyi állapota volt ilyen, és nem apadt el a zenei teremtőereje.

NFZnov62-135654.jpg

Kocsis Zoltán-emlékkoncert (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia / Nemzeti Filharmonikusok)

Debussy noktürnjei hálás darabok, ha egy zenekar át tudja adni a hallgatóságának a hangzásokban, hangszínekben megszülető fizikai élvezetet, és ennek megfelelően létrejövő atmoszférát.

A szövegtelen nőikart néha zenekari hangszínként, néha önálló kórusszólamként értelmezik a karmesterek.

A Somos Csaba vezette – a zenekarhoz képest –  kis létszámú együttes mintha inkább az utóbbi megoldást választotta volna.

Kovács János minden mozdulatából végiggondolt, koncepciózus és átérzett zeneiség sugárzott. Nem rajta múlott, hogy a Zenekar nem érte el a Kocsis idejében megszokott üzemi hőfokot.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar művészi értelemben most úton van.

Lehet, hogy egy olyan súlyú és kisugárzású karmester, mint Kocsis Zoltán, évekre lehetetlenné teszi a megfelelő utódlást. Ki tudja, meddig lesz ez így, és az út hová vezet. De úgy érzem, az együttes több produkcióját is figyelemmel kísérve az utóbbi időben, hogy itt lenne az ideje ismét megpróbálkozni vele. Az a lidércfény, amelyet Kocsis gyújtott – és ha ő állt a zenekar előtt, mindig ott táncolt a vizek felett –, ma már nem ég. Vajon ki képes felszítani újra

Kocsis Zoltán-emlékkoncert
2021. november 6. Müpa

Liszt Ferenc – Kocsis Zoltán: Ünnepi induló Goethe tiszteletére
Szergej Rachmaninov: III. (d-moll) zongoraverseny, op. 30 -

Borisz Berezovszkij – zongora

Claude Debussy: Három noktürn
Bartók Béla – Kocsis Zoltán: Scherzo, BB 27/4

A Nemzeti Énekkar Nőikara (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Karmester: Kovács János

Fejléckép: Kocsis Zoltán-emlékkoncert (fotó: Csibi Szilvia / Nemzeti Filharmonikusok)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Már elérhető a 2025-ös Budapesti Wagner-napok programja

A nürnbergi mesterdalnokokkal, a Tannhäuserrel és Bryn Terfel estjével várja a közönséget a Müpa Wagner-fesztiválja, amelyet a jövő évadban június 6. és 29. között rendeznek meg.
Vizuál

Amerikai thriller nyerte az Arany Pálmát

Sean Baker amerikai független rendező Anora című filmjével érdemelte ki a világ legrangosabb filmfesztiváljának a fődíját. Mutatjuk a gála legnagyobb nyerteseit.
Vizuál

Megérkezett az első előzetes Herendi Gábor új filmjéhez

A magyar színjátszás számos kiválóságával készül a Kincsem és a Valami Amerika rendezőjének legújabb, közvetlen állami támogatás nélkül megvalósuló romantikus komédiája. Cikkünkben már látható a film első hivatalos előzetese!
Plusz

A Balatonnál sem kell nélkülöznünk a kulturális programokat – itt a Kultkikötő idei műsora

Mintegy kétszáz program, többek között színházi előadás, koncert, kiállítás, templomséta és családi program várja az érdeklődőket a Kultkikötőben a Balaton négy településén május végétől augusztus végéig.
Klasszikus

Száz év muzsikája szólal meg a magyar klasszikus zene napján

A Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikusok a magyar klasszikus zene napján Kocsis Zoltán emléke, valamint a hazai komolyzene és annak alkotói előtt tisztelegnek.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Színek – Tornyai Péter és az Anima Musicae koncertje a Lóvasúton

Az Anima Musicae Kamarazenekar 2010-es megalakulása óta hivatásának tekinti a mai zeneművek előadását. Eddig közel nyolcvan, a zenekarnak ajánlott művet mutattak be.
Klasszikus ajánló

Szépség és optimizmus – évadot hirdetett a MÁV Szimfonikus Zenekar

A MÁV Szimfonikus Zenekar a 2024/25-ös évadban öt bérletes, valamint három gyermekeknek szóló, tematikus koncertsorozatot és számos impozáns, egyedi hangversenyt hirdetett meg neves hazai és külföldi vendégművészek közreműködésével.
Klasszikus gyász

Életének 100. évében elhunyt Konrád György brácsaművész

A munkásságáért Weiner Leó-emlékdíjjal és Bartók–Pásztory-díjjal elismert művész, a Zeneakadémia Vonós Tanszékének egykori tanára életének 100. évében távozott.
Klasszikus ajánló

Szláv-magyar kapcsolatok tárulnak fel az Operaház koncertjén

A cseh, lengyel, szlovák és horvát opera- és zeneirodalom gyöngyszemei mellett Erkel Ferenc egyik elfeledett operáját is megidézi a Magyar Állami Operaház Zenekarának és Énekkarának Aranykor – Szlávok című hangversenye.
Klasszikus ajánló

Magyar zeneszerzők harsonára írt darabjait hallhatja a közönség a Pesti Vigadóban

Június 2-án Harsona estet rendeznek a Pesti Vigadóban, a koncert műsorát Hőna Gusztáv állította össze az elmúlt évtizedekben született harsonadarabokból.