Klasszikus

A lidércfény nyomában – Kocsis Zoltán-emlékkoncert a Müpában

2021.11.11. 14:55
Ajánlom
Kocsis Zoltán öt évvel ezelőtt hunyt el, de az őt követő hallgatóknak és a hazai zenei életnek olyan, mintha pár napja még itt lett volna velünk. Kedvenc szerzőivel és általa is nagyra becsült előadókkal emlékezett rá a Nemzeti Filharmonikus Zenekar.

A mi generációnk számára mindig megszokhatatlan lesz a cím: „Kocsis Zoltán-emlékkoncert”. A halála óta eltelt öt év egyszerűen eliszkolt, de nemcsak azért, mert a világjárvány lassan két éve akadályozza a rendes koncertéletet, hanem azért, mert

még nyoma sem mutatkozik annak, hogy ki és mi tölthetné be azt a vákuumot a hazai zenei életben, amit Kocsis Zoltán maga után hagyott.

Először egy külsőség: szép gesztus, hogy Kocsis Zoltán fényképe függött a terem felett. De Kocsis immár halhatatlan, nem kell ragaszkodni a késői képeihez, amelyeken már látszik a betegség gyötrelme. Szerencsésebb lenne a jóképű, fiatal Kocsis fényképeit használni, emlékezzünk inkább arra az időszakra.

Most pedig egy jellemző történet: ő maga mesélte életmentő szívoperációja után, hogy amikor a műtőbe tolták, egy pillanatra felébredt, és csak egyetlen nevet tudott halkan kimondani: „Kovács Janó.”

Még abban a pillanatban is ez volt számára a legfontosabb: ki vezényli helyette a következő néhány előadást, kire bízhatja a zenekart.

Megvalósult Kocsis Zoltán szándéka, ezen az emlékkoncerten Kovács János állt a Nemzeti Filharmonikusok elé, természetesen már nem először az elmúlt esztendőkben.

NFZnov64-140329.jpg

Kocsis Zoltán-emlékkoncert (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia / Nemzeti Filharmonikusok)

Nemcsak a karmester, hanem a szólista, Borisz Berezovszkij is Kocsishoz méltó szereplője volt a hangversenynek. Mindkettejükkel személyes kapcsolatban állt, többször fellépett velük, valamint az orosz zongoraművész is azok közé tartozott, akiket Kocsis nagyra becsült.  

A gondos műsorválasztás szintén Kocsis szellemében történt. Nemcsak gesztust jelent, hogy a koncertet egy-egy hangszerelése keretezte, hanem kiderült, hogy így ezek a kompozíciók mutatós, remekül hangzó, „sikerre ítélt” darabokká válhatnának. A ritkán hallható Liszt-műnek, az 1849-es, majd később átdolgozott Ünnepi induló Goethe tiszteletére című darabnak eredetileg is létezik szerzői zenekari feldolgozása, de Kocsis újrahangszerelte, és még reprezentatívabbá tette.

Bartók hangszereléseit pedig remélem, lassanként felfedezik a karmesterek szerte a világban, és gyakrabban műsorra tűzik,

mert semmivel sem jelentéktelenebbek, mint Ravel vagy Rimszikj-Korszakov híres munkái. Bővítik a zenekari Bartók-repertoárt, és olyan műveket is köztudatba emelhetnek, mint a fiatalkori Négy zongoradarab zárótétele, a Scherzo. Virtuóz zongoramű ez, jellegzetes századfordulós stílusban, és Kocsis csillogó hangszerelése igazolja, hogy mennyire zenekari hangzásért kiált a darab. Vérbeli, hangos tapsot kiváltó hangverseny-zárószám.

NFZnov63-140132.jpg

Kocsis Zoltán-emlékkoncert (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia / Nemzeti Filharmonikusok)

A koncert gerincét adó művekkel két, Kocsis számára centrális jelentőségű szerzőtől választott a zenekar: Rachmaninov 3. (d-moll) zongoraversenye és Debussy Három noktürnje szólalt meg.

Borisz Berezovszkijt zongoravirtuóznak nevezik a róla szóló írások. Ez a kifejezés az ő esetében azonban kevés.

Ha valaki úgy viszi át a két és fél métert magasugrásban, ahogy más átlép egy földre esett seprűnyelet, az nem egyszerű virtuozitás, hanem fenomenális adottság.

Talán senkit sem hallottam még, aki mindent ilyen természetes technikai fölénnyel játszott el, még a legnehezebb szakaszokat is. Nála nem is létezik a technika, de ahogy ezen az estén érzékeltem, most sajnos az a zenei kifejezőerő sem, ami ennek a káprázatos tudásnak a birtokában megszülethetne. Mintha kiégetten játszott volna Berezovszkij, meglehetősen szenvtelenül, általában halkan is. Kovács János és a zenekar alig győzött mögé menni, és még így sem lehetett őt igazán hallani. Pedig elementáris, a zongora lehetőségeinek határát elérő erővel is tud játszani, ahogy régebben sokszor hallottuk tőle. Az első tétel kadenciájában azért megmutatta ezt a képességét (ahol pedig, miután épp hallgatott a zenekar, ennyire nem kellett volna). Remélem, ennek a nagy művésznek csak a pillanatnyi állapota volt ilyen, és nem apadt el a zenei teremtőereje.

NFZnov62-135654.jpg

Kocsis Zoltán-emlékkoncert (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia / Nemzeti Filharmonikusok)

Debussy noktürnjei hálás darabok, ha egy zenekar át tudja adni a hallgatóságának a hangzásokban, hangszínekben megszülető fizikai élvezetet, és ennek megfelelően létrejövő atmoszférát.

A szövegtelen nőikart néha zenekari hangszínként, néha önálló kórusszólamként értelmezik a karmesterek.

A Somos Csaba vezette – a zenekarhoz képest –  kis létszámú együttes mintha inkább az utóbbi megoldást választotta volna.

Kovács János minden mozdulatából végiggondolt, koncepciózus és átérzett zeneiség sugárzott. Nem rajta múlott, hogy a Zenekar nem érte el a Kocsis idejében megszokott üzemi hőfokot.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar művészi értelemben most úton van.

Lehet, hogy egy olyan súlyú és kisugárzású karmester, mint Kocsis Zoltán, évekre lehetetlenné teszi a megfelelő utódlást. Ki tudja, meddig lesz ez így, és az út hová vezet. De úgy érzem, az együttes több produkcióját is figyelemmel kísérve az utóbbi időben, hogy itt lenne az ideje ismét megpróbálkozni vele. Az a lidércfény, amelyet Kocsis gyújtott – és ha ő állt a zenekar előtt, mindig ott táncolt a vizek felett –, ma már nem ég. Vajon ki képes felszítani újra

Kocsis Zoltán-emlékkoncert
2021. november 6. Müpa

Liszt Ferenc – Kocsis Zoltán: Ünnepi induló Goethe tiszteletére
Szergej Rachmaninov: III. (d-moll) zongoraverseny, op. 30 -

Borisz Berezovszkij – zongora

Claude Debussy: Három noktürn
Bartók Béla – Kocsis Zoltán: Scherzo, BB 27/4

A Nemzeti Énekkar Nőikara (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Karmester: Kovács János

Fejléckép: Kocsis Zoltán-emlékkoncert (fotó: Csibi Szilvia / Nemzeti Filharmonikusok)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

A Hat hét nyerte a fődíjat, a Larry pedig tarolt a magyar filmkritikusok díjátadóján

Február 3-án délután adták át a 60. Magyar Filmkritikusok Díjakat, amelynek fődíját Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című drámája hódította el, Grunwalsky Ferenc pedig életműdíjat vehetett át.
Zenés színház

Az Éj királynője a levegőben

Az amerikai szoprán nem csupán virtuóz koloratúrkészségéről híres, hanem bravúros légtornászmutatványairól is, ráadásul képes ötvözni a kettőt: a levegőben lógva adja elő Az Éj királynőjének áriáját A varázsfuvolából.
Színház

„Soha nem kellett méltatlan dolgot elvállalnom” – Moór Marianna 80 éves

Bakfisként 8750 kislány közül választották ki egy filmfőszerepre, amit több mint harminc filmes alakítás és száznál is több színházi bemutató követett. Moór Marianna életműve gazdag és teljes. A színésznő február 5-én tölti be a 80. életévét.
Vizuál

Antal Csaba díszlet- és jelmeztervezői munkáiból nyílik kiállítás a Műcsarnokban

Eternal Yorick – Life Book Antal Csaba címmel nyílik kiállítás a Jászai Mari-díjas alkotó több évtizedes, gazdag életművéből. A tárlat február 3-tól látható.
Klasszikus

Hallgassa meg ön is a Szent Efrém Férfikar új lemezét!

Az együttes Kings & Queens címmel adta ki tizenhatodik albumát, melynek lemezbemutató koncertjére május 5-én kerül majd sor a Fonóban. A felvétel meghallgatható a nagyobb streamingplatformokon is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Hallgassa meg ön is a Szent Efrém Férfikar új lemezét!

Az együttes Kings & Queens címmel adta ki tizenhatodik albumát, melynek lemezbemutató koncertjére május 5-én kerül majd sor a Fonóban. A felvétel meghallgatható a nagyobb streamingplatformokon is.
Klasszikus hír

Február 20-ától lehet jelentkezni az idei Bartók Világversenyre

A szervező Zeneakadémia meghirdette a 44 000 euró összdíjazású, ezúttal hegedűsöknek rendezendő megmérettetését, a zsűriben most is elismert magyar és külföldi zenészek ülnek majd.
Klasszikus kritika

Dekonstruált dalok

Két egymás utáni napon, január 20-án és 21-én is olyan koncertre került sor a BMC Könyvtárában, amely a dal műfajának modern-kortárs utóéletével, feldolgozásaival foglalkozott.
Klasszikus gyász

Elhunyt Kertész Lajos zongoraművész

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetének tanárát, Kertész Lajos zongoraművészt, református teológust életének 98. évében érte a halál.
Klasszikus hír

Visszavon egy zeneelméleti könyvet az MMA Kiadó a fordítási hibák miatt

Roger Scruton A zenéről című kötetének fordításáról Tornyai Péter zeneszerző közölt kritikát, az észrevételek hatására a kiadó visszavonja és felülvizsgálja a kötetet.