A Liszt Ferenc Kamarazenekar 1963-ban alakult, nevük pedig az anyaintézménytől, a Zeneakadémiától származik. "Bizonyos szempontból nem szerencsés [a név]választás, hiszen Liszt Ferencnek egyetlen egy vonósnégyesre írt darabja van, az Angelus, ám emellett a zenekar jóbarátjának, Wolf Péternek köszönhetően mégiscsak tudunk Liszt műveket muzsikálni, mivel ő a mesterhat rapszódiáját is meghangszerelte kamarazenekarra” – mondta Tfirst Péter a Zenekar folyóiratban olvasható interjúban. A jelenleg tizenhat-tizenhét fős zenekar a közeljövőben bővülni fog, mivel – ahogy a koncertmester mondja – „ahhoz, hogy egy Haydn vagy Mozart szimfóniát el tudjunk játszani, egy kicsit nagyobb társaságra lenne szükség”. De nem szeretnének a huszonnégy fős létszám felé menni: „semmiképpen sem szeretnénk szimfonikus zenekarrá válni”.
Az együttes emblematikus vezetője, Rolla János 2016-ban búcsúzott el a kamarazenekartól, aki 1979-ben, az alapító Sándor Frigyes halálával lett művészeti vezető. 2016-ban Tfirst Péter került ebbe a pozícióba, noha az utóbbi években akadtak olyan nemzetközi fellépések, ahol Rolla távolléte mellett ő irányította az együttest.
Hogy milyen a jellegzetes Liszt Ferenc Kamarazenekar-hangzás? „A borászatból kölcsönzött buké szó tökéletesen illik az együttesünkre” – mondta Pálfi Gábor ügyvezető. – „A hétfőtől szombatig tartó együtt muzsikálásban ez a hangzás egyszerűen beleivódik a muzsikusainkba.” Szerinte néha a kamarazenekar sokkal árnyaltabb hangzást tud nyújtani, mint a szimfonikusok: „Mutasson nekem bárki a világon még egy olyan zenekart, ahol előjön a második pultból vagy a tuttiból szólót játszani a muzsikus, nem egy, hanem 4-5 emberről beszélek, ami annak is a jele, hogy a Liszt Ferenc Kamarazenekarban nagyon erősen vannak trenírozva a zenészek.”
David Fray szólójával ünneplik fennállásuk 55. évfordulóját
A kamarazenekar David Fray zongoraművésszel ad jubileumi estet március 18-án a Zeneakadémián. A francia szólista már többször fellépett Magyarországon, és a zenekarral is: „Nagyon jól meg tudjuk találni a hangot egymással” –mondta Tfirst Péter.
David Fray izgalmas és érzékeny játékos, büszke francia, de – zenei értelemben is – igyekszik több irányból meghatározni magát. „Néhányan azt mondják, hogy a játékom tisztasága, világossága francia sajátosság. Nem tudom, ez így van-e, de az biztos, hogy mélyen hatott rám a német kultúra és a német zongoraművészek” – mondta három éve az ELLE magazinnak. Szereti a magyar közönséget, „mert érezni rajtuk, hogy nagyon muzikálisak és fontos nekik a zene.”
A harminchat éves művész négyévesen kezdett zongorázni, és a Montreali Nemzetközi Zenei Versennyel robbant be a szakmába 2004-ben. Lemezfelvételeket készített Schubert, Liszt és Bach műveiből, különösen fontos számára Beethoven – „Ha Beethovent játszol, egy kicsit mindig harcolnod kell”, mondta.
David Fray a Liszt Kamarazenekarral most Bach-zongoraversenyeket játszik. Ezekből a concertókból egyébként lemezt – sőt, filmet is készített „Swing Swing & Think” címmel.
Úgy véli: „Bach nyelvének tökéletessége, komplexitása és a rengeteg zenemű – ez valami isteni. Bach a kezdete és a vége mindennek. (...) Összefoglalta a zenét, ami előtte létezett, és megelőlegezte, amit az utókor írni tudott.”
Hogyan lehetséges, hogy a csönd érzetét hozza létre, de hanggal - ez egy rejtély.
David Fray és a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertje március 19-én 19:30-kor kezdődik a Zeneakadémia nagytermében.