Klasszikus

„A liszti gondolkodás az egyik legfontosabb dolog Európa számára”

2011.04.06. 10:12
Ajánlom
Liszt Ferenc hazai és nemzetközi vonatkozásban is rendkívül jelentős figurája a kulturális életnek. Hogy pontosan miért, azt Klenjánszky Tamás független szaktanácsadó, az Európai Fesztiválszövetség volt főtitkára mondta el.

A Művészetek Palotájában rendezték az Európai Fesztiválszövetség (EFA) konferenciáját április 1-jén. Központi témaként felmerült Liszt Ferenc születésének bicentenáriuma, végül mégis a regionális stratégiák és az együttműködés köré szervezték az előadásokat és kerekasztal beszélgetéseket. Az előadók beszédeiből azonban mégsem maradt ki az európai értékeket képviselő művész, mintegy reprezentálva a határokon túlnyúló, összeurópai értékek szellemiségét. Kathrin Deventer, az EFA főtitkára szerint az olyan eseménysorozatok, mint a Liszt-év, a kulturális örökségünk részei. Az európai közegben tevékenykedő művészek munkásságukkal hozzájárulnak a globális kultúra sokszínűségének gazdagításához, valamint ezek a rendezvények adnak teret elsősorban a nemzetközi összefogásnak és az együttműködésnek. 

Klenjánszky Tamás művészeti szaktanácsadó, a genti székhelyű Európai Fesztiválszövetség volt főtitkára elmondta, amikor létrehozták a Nemzetközi Liszt Társaságot (ILA, www.liszt-international.org), meghatározták annak célját: az életmű kevésbé ismert részeit vezetik be a jubileumi programba Magyarországon és világszerte. Ezek közé tartoznak a liturgikus művek, egyházi zenék és dalok, valamint a későbbi alkotások. Hazai és külföldi vonatkozásban is „a liszti gondolkodás, pálya- és életmű az egyik legfontosabb dolog Európa számára. Hatalmas megtiszteltetés és szerencse, hogy akkor kapjuk a prezidenciális szerepet, amikor Liszt születésének 200. évfordulóját ünnepeljük" - mondta Klenjánszky Tamás. „Ez segít nekünk abban, hogy adósságokat törlesszünk, hiszen nincs még Liszt-összkiadás, és tevékenységével, életével kapcsolatban rengeteg kutatást kell még folytatni". Liszt Ferenc egy mélyen gondolkodó, modern személyiség volt, egy igazi európai. A 20-21. század zeneszerzését rengeteg irányzattal előlegezte meg, máig is hat a kortárs művészekre. Fontos, hogy több nemzet is (német, francia, magyar) magának vallja a zeneszerzőt, mégis versengés nélkül, együtt emlékeznek rá. „A magyar kulturális intézményrendszer jövője, hogy Liszt kapcsán tágítani tudja az együttműködést világszerte" - véli Klenjánszky Tamás.

A szerző a Fiatal Európa Szerkesztőség program tagja, mely az Európai Bizottság, a Külügyminisztérium és az Európai Parlament kezdeményezésére és finanszírozásában valósul meg. Az itt közölt információk tartalmáért és felhasználásáért a Külügyminisztérium, az Európai Bizottság és az Európai Parlament nem felel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Ember Márk, Háy János, Gubik Petra és Szűcs Máté is díjat vehetett át március 15. alkalmából

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter állami kitüntetéseket adott át március 15. alkalmából a Pesti Vigadóban. A kitüntetéseket március 13-án vehették át a kulturális élet szereplői.
Plusz

Ők kapták a legmagasabb állami kitüntetéseket 2026-ban

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából átadták a művészeti és a tudományos élet legrangosabb elismeréseit, a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.
Klasszikus

Megrongálták Eötvös Péter síremlékét

A Farkasréti temetőben található síron eredetileg Fülöp Fruzsina egyedileg tervezett szobra állt, ám ismeretlen tettesek ellopták az alkotást – számolt be róla a művész özvegye.
Plusz

Cserhalmi György: „A művészeti díjaknak nem törésvonalakat kellene kijelölniük a szakmán belül”

Közzétette a Magyar Színházi Társaság azon alkotók névsorát, akiket a szervezet Elnöksége által felkért 12 Kossuth-díjas művész konszenzussal javasolt állami művészeti díjakra. Emellett tolmácsolták Bodor Johanna elnök és Cserhalmi György Kossuth-díjas színművész szavait is.
Színház

Szűnni nem akaró taps az Ivánka bácsi budaörsi premierjén

Keresztes Tamás rendezése komoly csapatmunka eredménye, és egyszerre idézi meg a klasszikus színházi hagyományokat, miközben rólunk, mai emberekről beszél. Bemutatták az Ivánka bácsit a Latinovits Színházban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Haydn öröksége elevenedik meg Kismartonban

Március 20. és 22. között rendezik meg quartetto plus fesztivált a kismartoni Esterházy-kastélyban, Haydn több évtizedes alkotói tevékenységének helyszínén, a vonósnégyes műfajának bölcsőjében.
Klasszikus hír

Megrongálták Eötvös Péter síremlékét

A Farkasréti temetőben található síron eredetileg Fülöp Fruzsina egyedileg tervezett szobra állt, ám ismeretlen tettesek ellopták az alkotást – számolt be róla a művész özvegye.
Klasszikus ajánló

A magyar himnuszok és népdalok kerülnek középpontba a Pesti Vigadó ünnepi koncertjén

A nemzeti ünnep, március 15-e alkalmából „Isten, áldd meg a magyart!” címmel ingyenes ünnepi koncertet tartanak március 14-én, 15 órakor a Pesti Vigadóban.
Klasszikus gyász

Elhunyt Boros Attila, a Ki nyer ma? egykori műsorvezetője

Boros Attila műsorvezető, riporter, zenei szerkesztő, karmester, zongoraművész 91 éves volt. A szélesebb közönség a Magyar Rádió déli zenei vetélkedőjének egyik játékvezetőjeként ismerhette.
Klasszikus kritika

Száz év kutakodás a lelassult időben – négykezes kritika a Kurtág-filmről

Hogyan képes egy művészeti alkotás egy másikról beszélni? A Kurtág-töredékek című portréfilm, Nagy Dénes alkotása arra vállalkozott, hogy bevezesse a nézőket a százéves Kurtág György megfoghatatlan világába.