Csodagyerek, cigányzenészek leszármazottja, bárzongorista, hadifogoly, kényszermunkás, zongoravirtuóz, ünnepelt sztár, fiatal tehetségek támogatója – elég címszavakban áttekinteni Cziffra György életét, hogy egyértelművé váljon: olyan művészre emlékezhetünk, aki tehetségét heroikus küzdelemben, a legnagyobb nehézségek árán tudta csak kibontakoztatni.
Az 1921. november 5-én született Cziffra már gyermekként sokat nélkülözött, ám épp ennek köszönhető, hogy a közönség igen korán hallhatta muzsikálni.
Mielőtt nyolcéves korában felvették a Zeneakadémiára, a helyi cirkuszban improvizált népszerű témákra, hogy családja megélhetését segítse.
Bár Dohnányi Ernő a felvételin egy különleges gyémánthoz hasonlította, az ifjú virtuóznak anyagi okok miatt félbe kellett hagynia tanulmányait, hogy a pesti éjszakai életben keresse meg a kenyérrevalót. A megpróbáltatások azonban örömet is hoztak: itt ismerte meg az egyiptomi származású táncosnőt, Soleikát, akivel rövid ismeretség után házasságot kötött.
A második világháborúban Cziffra katona, majd hadifogoly lett, hazatérve pedig újra bármuzsikusként dolgozott. 1950-ben családjával külföldre akart szökni,
ám elfogták, és kényszermunkára ítélték, a miskolci egyetem építésénél a kőfaragók között kellett dolgoznia.
Fogságában sem szakadt el azonban hangszerétől, a táborban vasárnaponként egy közeli iskolából szerzett zongorán játszott. Bár rabtársai igyekeztek kímélni, keze megsínylette a nehéz munkát.
Hazatérése után igyekezett teljesen a koncertezésnek szentelni magát. 1956-ban, a forradalom előestéjén beugrással játszotta Bartók 2. zongoraversenyét, majd amikor megnyíltak a határok, családjával együtt elhagyta az országot. Ekkor kezdődött páratlan nyugat-európai karrierje; Franciaországban telepedett le, állampolgárságot kapott, de szerte a nagyvilágban adott koncerteket.
Otthona közelében egy régi kápolnát hangversenyteremmé alakíttatott át, a fiatal művészek támogatására pedig alapítványt hozott létre.
1994. január 15-én bekövetkezett halála óta Cziffra György emléke nem halványul. Felvételei, amelyekből egy csokorra valót nemrég lemezen is kiadtak, a nevét viselő fesztivál és a zenebarátok szeretete megadja neki azt az elismerést, amiben életében sokszor nem lehetett része.
hírlevél
