Klasszikus

A menüett árnyéka

2013.02.19. 13:10
Ajánlom
Luigi Boccherini azon komponisták közé tartozik, akik nevét - nem egyértelműen hízelgő módon - jószerével egyetlen hívószó őrizte meg az utókor szeszélyes emlékezetében. Az 1743. február 19-én Luccában született zeneszerző esetében ez a kifejezés a "menüett", amely az op. 11/5-ös E-dúr vonósötösnek köszönhetően bő kétszáz esztendeje kísérti (sőt, bizonyos fokig helyettesíti) alkotója életművét. Olyannyira, hogy még a historikus előadói gyakorlat repertoárformáló ereje is csak óvatos eredményeket tudott elérni a komponista oeuvre-jénak újraértelmezése terén.

 Pedig Boccherini jóval invenciózusabb zeneszerző volt annál, hogysem ilyen szűkre szabott recepciótörténeti pozícióval kelljen beérnie. Művészcsaládból származott (apja is mélyvonós hangszerek játékosaként szerzett nevet, míg fivére költőként és táncosként igyekezett érvényesülni), és olyan pályát futott be, amely tökéletesen megfelelt a kor szokásainak és lehetőségeinek. Római tanulmányai után évekig Bécsben dolgozott, majd egy rövid itáliai kitérő után Párizsba költözött, ahol számos kompozíció-ciklust, többek között triókat és vonósnégyeseket jelentett meg. A hagyományosan elfogadott álláspont szerint innen a párizsi spanyol követ vitte magával III. Károly udvarába, majd utóbb az uralkodó testvérének a szolgálatába szegődött. Ez azonban nem gátolta meg abban, hogy pártfogójának tudhassa a porosz kriályt, II. Frigyes Vilmost is (márpedig ez a pártfogás rendszeres anyagi támogatást jelentett), aki lelkes amatőr csellistaként érdeklődött Boccherini zenéje iránt.

 Munkásságát voltaképpen egy olyan zenei nyelv szorította háttérbe élete vége felé, amely rendkívül sokat köszönhetett az itáliai hangszeres művészet újdonságainak: a 18. század második felében felemelkedőben lévő Bécs környéki stílus. A kismartoni és eszterházai elzártságban elsöprő nemzetközi hírnévre szert tevő Haydn kompozícióinak népszerűségével szemben Boccherini művei idővel alulmaradtak, annak ellenére, hogy az új kamarazenei műfajok, köztük a vonósnégyes párbeszédességének kialakításában az olasz komponista törekvései, amelyeknek köszönhetően a csellószólam kiszabadult korábbi, pusztán a harmóniai váz biztosítását szolgáló szerepéből, és önállóbbá, melodikusabbá vált, nem csekély szerepet játszottak. Jóval jelentősebbet annál, mint amire egyetlen, egyébként kétségkívül kellemes tánctétel alapján következtetni lehetne.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Átadták a 44. Magyar Filmszemle díjait – Tarr Béla életműdíjat kapott

Tizenhárom év szünet után visszatért a magyar mozgóképkultúra egyik legfontosabb eseménye, a Magyar Filmszemle. A rendezvény hagyományosan filmes verseny is volt, az ünnepélyes díjátadót február 9-én tartották meg a Corvin mozi Korda termében. A díjakat a versenykategóriák zsűrijei ítélték oda, és adták át.
Színház

„Apu, azt hadd kérdezzem meg…” – Léner Péter és Léner András a Mester és Tanítványa podcastban

Apa és fia beszélgetésével folytatódik a Magyar Színházrendezői Testület frissen indított podcast-sorozata, amely a Fidelio online felületein jelentkezik kéthetente. A második részben Léner Péter színházi rendezőt kérdezi fia, Léner András színházi rendező, a Magyar Színházrendezői Testület alelnöke.
Színház

Hajdu Steve: „Egy színésznek a saját halálát is könnyebb lesz feldolgozni”

Két nap alatt fogytak el a jegyek a Centiről centire márciusi előadásaira is, nézői várólista van a produkcióra a Rózsavölgyi Szalonban. A darabot Őze Áron rendezte, és játszik is benne Marjai Virág, Dobó Kata, valamint Hajdu Steve mellett, aki szerint Magyarországon is kezd hobbivá válni a színészet. De nem csak erről kérdezte őt a Fidelio.
Színház

Haumann Máté: „Hamlet szerepe három embert igényel egyszerre”

Február 7-én mutatta be a Magyar Színház Shakespeare örök klasszikusát, a Hamletet, Eperjes Károly rendezésében. A címszerepet Haumann Máté alakítja, aki szerint az előadás összekovácsolta a társulatot. Erről is beszélt nekünk. Villáminterjú.
Tánc

Tánc Valentin-napra: jövő héten látható a Liliom

Magyarországon egyedülálló táncszínházi előadás a Liliom, a szerelem, a szenvedély és a sorsfordító döntések története. A Feledi Project előadása modern mozgásvilággal és érzelmekkel teli koreográfiával kelti életre Molnár Ferenc világhírű darabját. A Liliom február 19-én látható a Nemzeti Táncszínházban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Újabb világsztár tart kurzust fiatal magyar tehetségeknek a Concerto Mesteriskola keretében

Február 11-én a klasszikus zenei élet egyik kiválósága, Pierre-Laurent Aimard a zeneszerető közönség számára is ingyenesen látogatható mesterkurzust tart a Concerto Mesteriskola keretében kiemelkedően tehetséges magyar zongoraművész-növendékek számára.
Klasszikus ajánló

Mahler műve csendül fel az OMIKE következő koncertjén a Rumbach zsinagógában

Fischer Iván vezényli Gustav Mahler Dal a Földről című művét az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) március 5-i estjén, neves szólisták közreműködésével.
Klasszikus kritika

Egy kézfogás múlt és jövő között

Snétberger Ferenc és Tehetség Programjának négy növendéke adott koncertet január 26-án a berlini Collegium Hungaricumban az auschwitzi haláltábor felszabadításának nyolcvanadik évfordulója alkalmából, a holokauszt szinti és roma áldozataira emlékezve.
Klasszikus ajánló

Cseh ínyencségeket tálal februári műsorán a Budapesti Fesztiválzenekar

Közép-Európa gazdag zenei öröksége áll a Budapesti Fesztiválzenekar közelgő hangversenyének középpontjában, amelynek február 15-én, 16-án és 17-én a Müpa ad otthont. Az esemény három kiemelkedő cseh zeneszerző műveit mutatja be.
Klasszikus ajánló

Hangot a télnek – február 22-én rendezik meg a Kórusok Téli Éjszakáját

A már hagyománnyá vált eseménynek a Magyar Zene Háza az otthont, amelyet az ország minden tájáról érkező énekkarok töltenek meg. Az egynapos minifesztivál idén nyolcadik alkalommal megrendezett téli kiadását is a Csíkszerda kórus önkéntesei szervezik.