Klasszikus

„A mi küldetésünk az, hogy megmentsük a klasszikus zenét”

2006.05.19. 00:00
Ajánlom
Kilencvenedik születésnapját ünnepli a magyar származású, közel fél évszázada Párizsban élő világhírű zongoraművésznő, Rév Lívia. Négy évtizednyi távollét után, 2003-ban adott először szóló koncertet Budapesten, és ennek óriási sikere keltette fel a magyar zenei élet figyelmét. Azóta rendszeresen hazalátogat és tart mesterkurzusokat. Májusban ismét Budapesten járt, hogy a jeles évforduló alkalmával eljátssza Mozart d-moll zongoraversenyét. Az ünnepi hangverseny előtt Péterváry Ádám beszélgetett vele.

- Kilencven év távlatából nézve hogyan vélekedik a mai zongorista generációról?

- Nagyon sok kiváló, híres, fiatal zongorista van, akiket elkapott a technika csábítása. Már nem zenéről van szó, hanem arról, ki tud gyorsabban játszani. Úgy játsszák le a Mozart- és Beethoven-szonátákat -koncerteket, hogy az valami borzalom. Nem marad a zenéből semmi!

- Meghúzható-e valamiféle határ, amióta ez a tendencia létezik?

- A zongoristák mindig nagyon szerettek gyorsan játszani. Varró Margit azt mondta: a zongoristák olyanok, mint a bika, amely előtt lengetik a kendőt. Ha pirosat látnak, rohannak előre. Most főleg ezt csinálják. A lassú tételeknél próbálják egyensúlyba hozni az időarányokat, ezért azokat túl lassan játsszák. Így nehéz megtölteni az időt bármiféle tartalommal.

- Talán mert már nincs is valódi tartalom. Mindenki és minden túlságosan felgyorsult.

- Igen, de a zene nem mehet olyan gyorsan, mint mi. Már elértük a több ezer kilométeres sebességet, azt úgyis hiába akarjuk utánozni. De mire is volna jó? Elfelejtik a zongoristák, hogy ők azért vannak itt, hogy a színvonalat fölemeljék nem azért, hogy ők menjenek le a színvonalhoz. Elfelejtik, hogy zenéről van szó. A zene pedig olyan, mint a beszéd: lélegzik és él. Ha lerohanják a műveket, akkor nem marad semmi. Az ember csak azt hallja, hogy milyen gyorsan mozognak az előadó ujjai. Az pedig nem is érdekelhet senkit olyan nagyon, mert gyorsan már mindenki tud zongorázni. Nem ez a cél.

- Gyakran azt érzem, hogy sokan azért mennek a koncertterembe, mert igenis arra kíváncsiak, kinek milyen gyors a keze. Az emberi érzékelés eltompult. Már nem biztos, hogy sokan érzékenyek a finomabb rezgésekre.

- Igen, de mégis: valahányszor vége van egy koncertemnek, mindig azt mondják nekem: milyen jó, hogy végre valami olyat hallottunk, ami nem okoz stresszt. Mert úgyis olyan stresszben élünk. Ha az ember szép, nyugodt zenét hall, ez valahogy boldogságot ad. Persze van egy bizonyos rétege a fiatalságnak, amelynek ott van most a rap, és ez nagyon rossz befolyással van a fejlődésükre. A párizsi rádióban volt egy adás, amelyben a legnagyobb agykutató specialisták beszéltek arról, hogy ha egy gyermek már születése előtt olyan zenét hall, amely megnyugtató, harmonikus, akkor az agy intelligenciáért felelős része fejlődik gyorsabban. Viszont ha agresszív zenét vagy zajt kap, akkor a kegyetlenség fejlődik ki benne. Milyen lesz az a generáció, amelynek tagjai csak ilyen agresszív, torz zenét hallgatnak? Mindenki gyilkos lesz?

- Időnként azért érzek igényt az emberek között arra, hogy a klasszikus zenét jobban megismerjék. Harmóniára, valami olyasmire vágynak, ami összerendezi az amúgy is teljesen szétdarabolt napi tudatukat.

- Igen, ez volna a muzsika lényege. Szerintem azoknál a népeknél van a leggazdagabb folklór, akik a legtöbbet szenvedtek; ez azt mutatja, hogy a zene az emberek számára egyfajta menedék volt.

- Ennek a felelőssége szerintem nagyrészt a zenepedagógusok vállán nyugszik.

- Igen, és a magyar pedagógia egész Európát tekintve a legmagasabb nívón van. Egyébként én nem szeretem, ha a modern zenével kezdjük a tanítást. A klasszikus zenében már volt ugyan disszonancia, de az mindig feloldódott. Ennek felfogásához kellett egy érzék, amivel az ember megértette azt, hogy most megoldódott a disszonancia, a probléma. Ma viszont a fül mindent elfogad. Ezt a finom érzéket pedig már nem lehet később kifejleszteni. Érdekes, hogy Bartók is sok disszonanciát használt, a végén mégis tonális lesz a zene. De ami őutána következik, ott már minden megengedett, és ez hozzászoktatja az ember fülét a feloldatlansághoz.

- Sok tanítvány egy Bach- vagy Mozart-mű eljátszásakor is számtalan gondba ütközik. Néha a kapott instrukciók alapján egyszerűen csak „felmondja” a művet. De hogy az valójában miről szól, már nem tudják megérezni. Nagyon távolinak hat már az a kor?

- A disszonancia jelen volt Bachnál is, csak mindig feloldódott. Ezért tesz minket boldoggá a zene. Mert ott megoldódnak azok a problémák, amik az életben mindig sokkal komplikáltabbak.

- Lehet ezért a régebbi korok zenéjét és azok üzenetét kizárólagos érvényűnek tekinteni?

- Igen, mert a mai zenébe beletartozik az is, aki abszolút nem muzikális és csak hangokat dob a vonalakra, amivel a zongorista aztán azt csinál, amit akar. Persze hála Istennek nem minden komponista ilyen. De a zene ma már nem nyelv.

- Miért? Talán a többség már nem érti? Vagy mi nem kommunikálunk jól ezen a nyelven?

- Azért mindig akadnak jó muzsikusok. A tehetség létezik, mindig születnek kiváló adottságú emberek, csak nem szabad őket tévútra terelni. A mi küldetésünk ezen a földön az, hogy megmentsük a klasszikus zenét.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Vizuál

Színekkel keltették új életre Pompeii-t és Herculaneum-ot

Nemcsak a színpompás panelek érdekesek, de a helyszínek is, ahol kiállították őket. Az igazgató szerint mindez remek módja a múlt a jelen összekapcsolásának.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Klasszikus

Herbert von Karajan is bekerült Madame Tussauds panoptikumába

A legendás osztrák karmester viaszszobrát hétfőn leplezték le Bécsben. Hat hónapon át dolgoztak rajta.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus fidelio klasszik

Fidelio Klasszik: Koncertektől hangos kastélyok és várak

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 21-én lesz hallható a 92.1-en.
Klasszikus molnár anna

Molnár Anna rangos kortárs zenei fesztiválon énekel Darmstadtban

A magyar énekesnő Eötvös Péter és Balogh Máté műveit adja elő az Internationale Freienkurse für Neue Musik fesztiválon.
Klasszikus ajánló

Így telik a Klassz a pARTon! fesztivál (és ajánlunk néhány következő koncertet is)

Július 8-án a Pesti Vigadóban startolt a Klassz a pARTon! fesztivál, amelynek a következő héten Szigligeten, Balatonfüreden és Paloznakon lesznek koncertjei. A Danubia Zenekar, Érdi Tamás, Vásáry Tamás és a Concerto Budapest a fellépők között.
Klasszikus hír

Ők a King’s Singers új tagjai

A következő évtől Edward Button kontratenor és Nick Ashby basszbariton a legendás énekegyüttes új tagjaiként állnak színpadra.
Klasszikus ajánló

Komolyzene a Vajdahunyadvárban!

Javában tart a nyár legszívderítőbb szabadtéri zenei fesztiválja, a Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztivál. A soron következő koncerteket a Mendelssohn Kamarazenekar, a Musica Sonora Kamarazenekar és a Budapesti Vonósok adják.