Klasszikus

„A mi küldetésünk az, hogy megmentsük a klasszikus zenét”

2006.05.19. 00:00
Ajánlom
Kilencvenedik születésnapját ünnepli a magyar származású, közel fél évszázada Párizsban élő világhírű zongoraművésznő, Rév Lívia. Négy évtizednyi távollét után, 2003-ban adott először szóló koncertet Budapesten, és ennek óriási sikere keltette fel a magyar zenei élet figyelmét. Azóta rendszeresen hazalátogat és tart mesterkurzusokat. Májusban ismét Budapesten járt, hogy a jeles évforduló alkalmával eljátssza Mozart d-moll zongoraversenyét. Az ünnepi hangverseny előtt Péterváry Ádám beszélgetett vele.

- Kilencven év távlatából nézve hogyan vélekedik a mai zongorista generációról?

- Nagyon sok kiváló, híres, fiatal zongorista van, akiket elkapott a technika csábítása. Már nem zenéről van szó, hanem arról, ki tud gyorsabban játszani. Úgy játsszák le a Mozart- és Beethoven-szonátákat -koncerteket, hogy az valami borzalom. Nem marad a zenéből semmi!

- Meghúzható-e valamiféle határ, amióta ez a tendencia létezik?

- A zongoristák mindig nagyon szerettek gyorsan játszani. Varró Margit azt mondta: a zongoristák olyanok, mint a bika, amely előtt lengetik a kendőt. Ha pirosat látnak, rohannak előre. Most főleg ezt csinálják. A lassú tételeknél próbálják egyensúlyba hozni az időarányokat, ezért azokat túl lassan játsszák. Így nehéz megtölteni az időt bármiféle tartalommal.

- Talán mert már nincs is valódi tartalom. Mindenki és minden túlságosan felgyorsult.

- Igen, de a zene nem mehet olyan gyorsan, mint mi. Már elértük a több ezer kilométeres sebességet, azt úgyis hiába akarjuk utánozni. De mire is volna jó? Elfelejtik a zongoristák, hogy ők azért vannak itt, hogy a színvonalat fölemeljék nem azért, hogy ők menjenek le a színvonalhoz. Elfelejtik, hogy zenéről van szó. A zene pedig olyan, mint a beszéd: lélegzik és él. Ha lerohanják a műveket, akkor nem marad semmi. Az ember csak azt hallja, hogy milyen gyorsan mozognak az előadó ujjai. Az pedig nem is érdekelhet senkit olyan nagyon, mert gyorsan már mindenki tud zongorázni. Nem ez a cél.

- Gyakran azt érzem, hogy sokan azért mennek a koncertterembe, mert igenis arra kíváncsiak, kinek milyen gyors a keze. Az emberi érzékelés eltompult. Már nem biztos, hogy sokan érzékenyek a finomabb rezgésekre.

- Igen, de mégis: valahányszor vége van egy koncertemnek, mindig azt mondják nekem: milyen jó, hogy végre valami olyat hallottunk, ami nem okoz stresszt. Mert úgyis olyan stresszben élünk. Ha az ember szép, nyugodt zenét hall, ez valahogy boldogságot ad. Persze van egy bizonyos rétege a fiatalságnak, amelynek ott van most a rap, és ez nagyon rossz befolyással van a fejlődésükre. A párizsi rádióban volt egy adás, amelyben a legnagyobb agykutató specialisták beszéltek arról, hogy ha egy gyermek már születése előtt olyan zenét hall, amely megnyugtató, harmonikus, akkor az agy intelligenciáért felelős része fejlődik gyorsabban. Viszont ha agresszív zenét vagy zajt kap, akkor a kegyetlenség fejlődik ki benne. Milyen lesz az a generáció, amelynek tagjai csak ilyen agresszív, torz zenét hallgatnak? Mindenki gyilkos lesz?

- Időnként azért érzek igényt az emberek között arra, hogy a klasszikus zenét jobban megismerjék. Harmóniára, valami olyasmire vágynak, ami összerendezi az amúgy is teljesen szétdarabolt napi tudatukat.

- Igen, ez volna a muzsika lényege. Szerintem azoknál a népeknél van a leggazdagabb folklór, akik a legtöbbet szenvedtek; ez azt mutatja, hogy a zene az emberek számára egyfajta menedék volt.

- Ennek a felelőssége szerintem nagyrészt a zenepedagógusok vállán nyugszik.

- Igen, és a magyar pedagógia egész Európát tekintve a legmagasabb nívón van. Egyébként én nem szeretem, ha a modern zenével kezdjük a tanítást. A klasszikus zenében már volt ugyan disszonancia, de az mindig feloldódott. Ennek felfogásához kellett egy érzék, amivel az ember megértette azt, hogy most megoldódott a disszonancia, a probléma. Ma viszont a fül mindent elfogad. Ezt a finom érzéket pedig már nem lehet később kifejleszteni. Érdekes, hogy Bartók is sok disszonanciát használt, a végén mégis tonális lesz a zene. De ami őutána következik, ott már minden megengedett, és ez hozzászoktatja az ember fülét a feloldatlansághoz.

- Sok tanítvány egy Bach- vagy Mozart-mű eljátszásakor is számtalan gondba ütközik. Néha a kapott instrukciók alapján egyszerűen csak „felmondja” a művet. De hogy az valójában miről szól, már nem tudják megérezni. Nagyon távolinak hat már az a kor?

- A disszonancia jelen volt Bachnál is, csak mindig feloldódott. Ezért tesz minket boldoggá a zene. Mert ott megoldódnak azok a problémák, amik az életben mindig sokkal komplikáltabbak.

- Lehet ezért a régebbi korok zenéjét és azok üzenetét kizárólagos érvényűnek tekinteni?

- Igen, mert a mai zenébe beletartozik az is, aki abszolút nem muzikális és csak hangokat dob a vonalakra, amivel a zongorista aztán azt csinál, amit akar. Persze hála Istennek nem minden komponista ilyen. De a zene ma már nem nyelv.

- Miért? Talán a többség már nem érti? Vagy mi nem kommunikálunk jól ezen a nyelven?

- Azért mindig akadnak jó muzsikusok. A tehetség létezik, mindig születnek kiváló adottságú emberek, csak nem szabad őket tévútra terelni. A mi küldetésünk ezen a földön az, hogy megmentsük a klasszikus zenét.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Jazz/World

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Könyv

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Film

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Klasszikus ajánló

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus ajánló

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Klasszikus ajánló

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus hír

Bara Hajnal erdélyi zenetanárnak, műfordítónak ítélték az idei Lajtha-díjat

Bara Hajnal erdélyi zenetanár, műfordító érdemelte ki idén a Lajtha-díjat, amelynek jelképes átadása csütörtökön lesz a Lajtha László-emlékkoncerten, amelyet a Bartók Rádió élőben közvetít.