Klasszikus

A mobiltelefonok csörgéséről koncerten (és egyéb bölcsességek)

2019.03.05. 15:40
Ajánlom
Cikkecske, amelyben a médiapiaci színtéren nem elhanyagolható súlyú művészeti portál tollnokát mobilringtón zökkenti ki Bachból.

Izzadtság csorgott a falakon, megnyíltak kelyhei az emberi szívnek, béköltözött a Zeneakadémia nagytermébe a kutyaólak csöndje, a zene ritmusára emelkedett s enyhült Lollim barna szemöldöke, ahogy David Fray masszírozta a billentyűket. (Izzadtak a billentyűk is, törölgette őket rendesen, hogy ha már a játéka nem egészen az, legyen a keze és az elefántcsont makulátlanul suvickolt.) Bach Goldbergje szólt, szlúsálta a közönség serényen, ó Testvéreim. (Lábjegyzet: persze, tudom én, hogy ez másik filmhős, a Goldberget Hannibal szerette, a gépnarancsos Alexé volt Beethoven. Írtam mindkettőről korábban cikket itt és itt, fogyassza az Olvasó bátran, jut is, marad is.)

David Fray nagyon mélázik, de fejből ám, mintha őt nem is kínozná a tornázó vágyak tora (na de a zongora, az fekete zongora).

Félúton rájövünk, hogy végig fogja játszani a 80 perces művet, nem lesz szünet, pedig biztos vannak, akik már várják, akik már írják fejük belső krétatáblájára a betűket, hogy ó, ió, ció, áció, Goldberg-variáció. Oda is súgja egy hölgy az előttem lévő sorban, hogy „végigjátssza, Klárikám, ez végigjátssza, esküszöm”. Kicsit fárad a közönség, na persze nekünk könnyebb, mert David Fray-nek még zongoráznia is kell, ő munkavégzés céljából jelent meg a Zeneakadémián, mi meg csak, hogy úgy mondjam, passzióból.

S akkor mozgásba lép, ki tudja, hol áll meg, a brit kutatók által feltalált globális statisztika.

Miszerint egy átlagos európai (sötét vagy szőke haj, fehér bőr, esetleg álomfogós tetoválás) naponta 14 telefonhívást kap, s ha ehhez még hozzászámoljuk a cukor aktuális tőzsdei árát, és azt, hogy Ady épp 100 éve született, és egyéb számunkra nem látható tényezőket (például: a vízibiciklizés rohamos népszerűsödését), akkor fejben is kiszámolható, amiről brit tudósok beszámolnak (s vice versa: számolnak be): 16,3. A Zeneakadémián kicsit kevesebb mint kilencszáz hallgató hallgat, s van, aki dumál, trécsel, cukrot bont, sóhajtozik és krákog, szóval számoljunk itt 1000, azaz egyezer fővel. Ha az ezerből a telefont kikapcsolni elfelejtők mennyisége eléri az egy százalékot, ami nem sok, jobb helyeken ez messze van az alkotmányozó többségtől is, a Zeneakadémián ez az egyszázalék mégis törvényt módosít – mindent megváltoztat. Mert az a búzasörnél is világosabb, hogy ebből a tízből valakit fel fognak hívni a koncert alatt, s még valószínűbb, hogy a csengőhang ocsmány lesz. Egyáltalán nem fog passzolni Bachhoz.

S képzeljük el, mintegy terápiás célból, a folyamatot. Valaki szívében, a földgolyó egy másik pontján, lehet, hogy Budapesten, de lehet, hogy Ouagadougou banánérlelő napsütésében, megszólal a vágy, hogy beszélni szeretne rég nem látott ismerősével, szeretőjével, a szeretője férjével, a férje egykori szobatársával, akivel vad kalandba keveredett, az egykori pedellusával, egy banki szerződés lehetséges aláírójával, a garnélarákellenes liga egykori támogatójával, akinek utalásai elmaradtak az utóbbi időben, és a többi et cetera.

Az előbbi okok mivégett a távoli illető kezében lévő mobil rákapcsolódik a kommunikációs sejthálózatra, amely mit sem sejt Bachról, sem arról, hogy David Fray mennyit gyakorolta a hangszertestben rezgő imitációs szakaszt.

Mint gátját áttépő áradat: csöng a telefon. David Fray épp kecsesen görnyed a zongoránál, csak a széphangzás mián.

Szól a csengőhang. A Goldberg egy csendesebb részénél tartunk, ilyenkor a művelt, minőségében Béccsel, Berlinnel, Londonnal veteksző (s még inkább: vetekedő) közönség odadörrent, de csak a pillantásával, hogy a retkes fenének nem lehet kikapcsolni a telefont. Van itt egy másik érzés is, Nádas Pétert kéne megkérni, hogy írja le: a megkönnyebbülés hitvány szenzualitása, a fülledt jóérzés, hogy nem az én telefonom cseng. Csöng.

S akkor az én tollamban, pontosabban a csattogó billentyűzeten megszületik a kifejezés, amely végigvándorolt a családom anyai ágán, mert a politikailag korántsem tudatos dédanyám használta először, amikor be kellett szolgáltatni, és kiszolgáltatott volt, a nagymamám már csak az idegesítő szomszédokat illette vele, anyám a rendszerváltozás utáni bürokráciát, az űröket s a hozzájuk tartozó lapokat szidta így, s egy zongorakoncert után végre nálam is megtalálta helyét a generációkon átívelő, nem túl lírai, a halál elkerülhetetlenségét elemi erővel illusztráló, de komolyan sosem vett (sóhajnak is beillő) szózat, amelyet egyesek a Zala megyei Nagyrada településhez (é. sz. 46° 37′ 14″, k. h. 17° 07′ 06″) kötnek: vigye el a rosseb.

Hova üljünk egy koncertteremben?

Kapcsolódó

Hova üljünk egy koncertteremben?

Mindjárt kezdődik az új évad, a nyári szabadtéri esték után visszaköltözünk a hangversenytermekbe. Megvizsgáljuk, hogy hol érdemes ülni a hazai koncerteken.

Mikor tapsoljunk hangversenyen?

Mikor tapsoljunk hangversenyen?

A koncertlátogatók tízparancsolatának egyik fontos intése, hogy két zenei tétel között: Soha. Nem. Tapsolunk. De miért?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Lakatos György: „Ha csak egy gyermeken sikerült segíteni, már megérte”

Egy tragédia indította el, ám az azóta eltelt évtizedek alatt már több mint ezer beteg gyermeket sikerült támogatni. Lakatos György fagottművésszel, a kalocsai Kék Madár Fesztivál alapítójával beszélgettünk az idei eseménysorozat előtt.
Vizuál

Zsigmond Emőke alakítja Jane Austent a BBC új dokumentumsorozatában

Dramatizált jelenetekben, korabeli díszletek és ruhák között, nem utolsósorban az Örkény Színház színművészének alakításában elevenedik meg a brit közmédia új produkciójában a kétszázötven éve született Jane Austen.
Könyv

Beleolvasó – Berka Attila: Gryllusok – Egy család történetei

Berka Attila könyvében a hat Gryllus – Dániel, Vilmos, Dorka, Samu, Ábris és Alma – szabadon, azt és úgy mesélnek, amit és ahogy csak szeretnének. Megosztják velünk, mi a titkuk. Vagyis éppen azt, hogy valójában nincs is titok.
Plusz

Új Süsü-szobor került Csukás István síremlékére

A 2020-ban elhunyt legendás író-költő sírját tavaly decemberben rongálták meg, a művész örökösei ismét legyártatták az eredeti, Süsüt ábrázoló szobrot.
Vizuál

Gödöllőre költözteti a kormány a Mezőgazdasági Múzeumot a Vajdahunyad várából

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a Gödöllői király kastélyban tartott sajtóeseményen jelentette be a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár költözését – írta meg a Magyar Nemzet. Az új intézmény várthatóan 2029-ben nyílhat meg.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Régi kedvencek és új vendégek érkeznek az idei Kaposfestre

Augusztus 10–14. között immár tizenhatodik alkalommal rendezik meg a KaposFest – Nemzetközi Zenei és Művészeti Fesztivált Kaposváron. A rangos esemény a Szivárvány Kultúrpalota falai között kínál változatos programot a komolyzene szerelmeseinek.
Klasszikus hír

Rangos párizsi zongoraversenyen ért el dobogós helyezést a Zeneakadémia hallgatója

Nanami Takewa az Île-de-France Nemzetközi Zongoraversenyen harmadik helyezést ért el. Falvai Katalin és Farkas Gábor növendéke a Concert Pianist kategóriában nyújtott kiemelkedő teljesítményt.
Klasszikus ajánló

A Concerto Budapest nyáresti koncertjei: világszínpadokat megjárt művészek a Pesti Vármegyeháza díszudvarán

Két, karakterében is különleges koncerttel készül a Concerto Budapest a nyári szezon egyik legintimebb helyszínére, a Pesti Vármegyeháza díszudvarára, Június 19-ére és 26-ára.
Klasszikus interjú

Farkas Gábor: „A legtöbb oktatónk a diploma után sem engedi el a növendéke kezét”

Hosszú átmeneti periódus után újra van rektora a Zeneakadémiának, május közepétől Dr. Farkas Gábor zongoraművész tölti be a pozíciót. A legfontosabb tervezett újításokról, az elefántcsonttorony-létről és a közösségi szellemről is beszélgettünk vele
Klasszikus ajánló

Felülmúlhatatlan remekművek várják a közönséget a Dohnányi-bérletben

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara a 2025/26-os évadban is a zenetörténet lebilincselő és különleges darabjaival, a magyar és nemzetközi klasszikus zene figyelemre méltó karmestereivel és szólistáival kínál egyedülálló koncertélményt.