Klasszikus

„A műfaji találkozás halálosan izgalmas”

2017.01.18. 15:53
Ajánlom
Nemcsak találkozik, de egyesül is január 26-i müpás hangversenyén a Concerto Budapest és a Muzsikás Együttes. A koncerten elhangzik Gyöngyösi Levente Úgy elmennék, ha mehetnék című műve is, amelyet Keller András felkérésére írt a két együttes számára. A zeneszerzőt népzenével való kapcsolatáról, a darab részleteiről és a komponálás nehézségeiről kérdeztük.

– Milyen kapcsolatod volt korábban a népzenével?

– Sajnos a mi családunkban nem játszott fontos szerepet a népzene, így ezen a téren nem vagyok túlságosan képzett. Mielőtt 14 éves koromban áttelepültünk volna Erdélyből, jártam Kolozsváron egy évig Demény Piroska nénihez, aki Orbán Györgyöt, későbbi zeneakadémiai mesteremet is tanította fiatal korában. Mindenfélét lehetett Piroska nénitől tanulni: összhangzattant, zeneelméletet, szolfézst és nem utolsó sorban népzenét. Érdekes népdalokat tanultam tőle, amelyek közül kettő alapját képezi annak a műnek, amelyről beszélgetünk.

Gyöngyösi Levente

Gyöngyösi Levente

– Nem ez az első alkalom, hogy népzenét vagy népzenei elemeket használsz fel a műveidben. Milyen funkciója van, amikor ehhez a stílushoz nyúlsz?

– A népzene nagyon fontos szerepet foglal el az életemben, pont azért, mert viszonylag ritkán használom, akkor viszont a legmélyebb érzések kifejezésére. Siratókat szoktam például használni azokban a helyzetekben, amikor a lehető legfájdalmasabb, a való élettől már-már elrugaszkodó pillanatokat kell megragadnom.

A népdal nálam a transzcendentális világba próbálja meg átemelni a darabot,

akkor használom, mikor feljebb kell emelni egy fokkal az atmoszférát.

– Mennyit szabad elárulni az Úgy elmennék, ha mehetnék című, Keller Andrásnak, a Muzsikás Együttesnek és a Concerto Budapestnek írt darabodról?

– Két népdal képezi a 20 perces mű gerincét: az egyik az Úgy elmennék, ha mehetnék kezdetű széki lassú, a másik pedig egy csángó népdal, amelynek az a szövege, hogy „A pünkösdi rózsa nyáron virágozik, az én édesem is akkor házasodik.” Ennek az a különlegessége – nem nagyon ismerek más ilyen népdalt –, hogy két bőszekund lépés van benne. Ettől lesz keleties hatása.

A mű négy tételre oszlik: lassú-gyors-lassú-gyors. Az első tételben ez a bizonyos Úgy elmennék játssza a főszerepet. A második tétel a Muzsikás Együttes egyik Bartók-albumos anyagának, egy moldvai csángó hegedűzenének a zenekari feldolgozása, a harmadikban pedig a kontrás fog hosszú furulyára váltani. Ez egy nagyon különleges hangszer, ugyanis viszonylag kevés hangot lehet rajta megszólaltatni, helyenként pedig meglehetősen hamis, de épp ettől egyedi és jó, és persze attól, hogy a játékos beledünnyög a hangszerbe, ami egészen furcsa, ősi–misztikus hatást kelt. Bár a harmadik tétel az ő szólótétele, a végére a zenekar bizonyos fúvósai bekapcsolódnak, és felvezetik a negyedik tétel főtémáját. Ez egy nagyon vad és féktelen feldolgozása a már említett Pünkösdi rózsa csángó népdalnak. Eredetileg valószínűleg ez nem ennyire brutális, de az én olvasatomban egy „kirúgom a ház oldalát” érzetet keltő gyors tétellé változik. Ugyanebben a borzasztóan nyers hangvételben ér véget a darab, szinte a falnak rohanva. Nincs is igazi lezárása, inkább olyan, mintha berúgnánk az ajtót.

– Dolgoztál már együtt korábban Keller Andrással, esetleg a fellépő együttesekkel?

– Andrással már dolgoztam együtt, de nem zeneszerzőként, hanem mint hangszeres: többször continuóztam náluk, illetve legutóbb A kékszakállú herceg várában játszottam az orgonaszólamot. A Muzsikás Együttessel azonban eddig csak telefonon egyeztettünk a darab kapcsán, tegnap találkoztam velük először személyesen. A próba rendkívül konstruktív volt, és igen érdekes dolgokat tanultam. Ahol nekik kényelmetlen volt, ott próbáltam egyszerűsíteni a saját logikámon, a saját szempontjaimon. Ott van például a három húros kontra: a brácsát helyettesíti, de a három húron nem lehet ugyanazokat eljátszani, mint négyen. Akkordozásra rendkívül alkalmas, de dallamjátékra jóval korlátozottabban. Amikor Éri Péter megmutatta, mit írtam és mit tud a hangszer, rengeteg minden világossá vált, amit korábban csak elképzelni tudtam vagy próbáltam.

A szimfonikus zenekarral még nem volt próba, de az az érzésem, hogy nekik lesz könnyebb dolguk. Az ő anyagaik, mivel én az ő világukból jövök, sokkal jobban passzolnak hozzájuk. A népzenészeknél sokkal nehezebb dolgom volt, hiszen ők teljesen más zenei gondolkodást képviselnek.

– Milyen további, az említett műfaji kettőségből fakadó nehézségekkel találkoztál a komponálás során?

– Két egymástól teljesen különböző habitusú együttesről van szó. Az egyiknek mindene a hagyomány és az improvizáció, a másik pedig elsősorban úgy tud kreatívvá válni, ha pontosan leírom, mit szeretnék. Ezt a két világot kell valahogy összeegyeztetni. Nagyon hasonlít például a francia barokk inégalité-ra, ahogy a népzenészek játszanak: sosem pontosan, hanem egy kicsit hossszabbítva-rövidítve egyes hangokat. Ennek számos következménye van a lejegyzésben. Leírtam az Úgy elmennéket 5/8-ban (2+3), tegnap azonban kiderült, hogy ez inkább 8/8 (azaz 3+5). Nehéz, majdnem lehetetlen leírni pontosan a ritmusát. A népzenészeknél ez nem gond, hiszen ők viszonylag szabadon játszanak, de nekem a szimfonikus zenekar számára muszáj pontosan leírnom, mit akarok hallani. Ez a műfaji találkozás halálosan izgalmas dolog, amit nagyon jó lenne folytatni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Nyomozás az Operában – akcióban a jogi osztály

Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, mégis, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van.
Színház

Végigsöpör a tao-változások előszele a színházi szakmán

Az Orlai Produkciós Iroda és a Veres1Színház is csatlakozott a vészharangot megkongató magánszínházakhoz, akik a társasági adókból történő kultúratámogatási lehetőség megszűnése miatt kerültek nehéz helyzetbe.
Színház

A Magvető Café-ban is elmaradnak a tervezett bemutatók januártól

A kulturális tao-támogatás megvonása a Magvető Cafét is érzékenyen érinti. Közleményükben arról írnak, januártól biztosan elmaradnak a tervezett saját előadások.
Vizuál

A nap, amikor Picasso fénnyel festett

A spanyol zseni soha nem hagyta magát keretek közé szorítani, így gyakran a képkeretet is elhagyta és különböző izgalmas matériákra alkotott, üvegre, vagy éppen levegőbe.
Zenés színház

A hazai zenés színház „mindenese”: Szemenyei János

Színész és zeneszerző egy személyben, aki igazi otthonát a zenés színpadokon találta meg. Szemenyei János Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Ismét tehetséges fiataloké az Óbudai Társaskör színpada

Gitármuzsika, az év fiatal jazz-zenészei és olaszmánia Óbudán.
Klasszikus érdi tamás

Miért nem vették fel a Zeneakadémiára ezt a tehetséges zongoristát?

Ezt kérdezte a legendás Leon Fleisher, amikor először találkozott Érdi Tamással. A torontói Királyi Konzervatórium zongora tanszakán látássérültként is elfogadták a fiatalember jelentkezését, ezt a napot örökíti meg a következő szemelvényünk a zongoraművészről szóló könyvből.
Klasszikus nfz

A zene ajándék

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar 2018/2019. évadának koncertjeire már feltölthető ajándékkártyával is vásárolhatóak jegyek.
Klasszikus la scala

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Klasszikus ajánló

Fidelio Klasszik: Mozgássérült sportoló és siket színésznő is fellép Frenáknál

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának november 17-i adásában vendégünk lesz Rohmann Ditta gornodkaművész, Borbély László zongoraművész, Frenák Pál koreográfus, Horváth László, a Fonó igazgatója.