Klasszikus

A Müpa rezidensei

2016.02.25. 09:25
Ajánlom
A szocializmus évtizedeiben Bécs inkább volt távol Budapesttől, mint közel hozzá: évtizedek teltek el úgy, hogy a magyar koncertrendezőknek egyszer sem sikerült a Bécsi Filharmonikusokat a magyar fővárosba csábítaniuk. Kroó György válogatott zenekritikáinak két kötete harminchét évet fog át (1960–1997), s ez az anyag az együttesnek mindössze két budapesti koncertjéről tartalmaz beszámolót. A Müpa és a zenekar együttműködésének jóvoltából most gyökeresen más a helyzet. Büszkén mondhatjuk: a Bécsiek az imént voltak itt – és máris újból jönnek.

A Müpa tíz éves működésének minden bizonnyal egyik jelentős fegyverténye, hogy a világ egyik legjobb szimfonikus zenekarát (mindenesetre a két leghíresebb – Berlini Filharmonikusok, Bécsi Filharmonikusok – közül az egyiket) jelenleg megállapodás köti a Komor Marcell utcai intézményhez: a Bécsi Filharmonikusok a Müpa állandó vendégzenekara. Megérdemli ezt a megbecsülést a magyar zenekultúra, hiszen a magyar zenét és az osztrákot számos szál fűzi össze.

Valerij Gergijev

Valerij Gergijev (Fotó/Forrás: Marinszkij Színház)

Bécs nagy zeneszerzőinek (Haydn, Beethoven, Schubert, Brahms) műveit számos hungarizmus gazdagítja, jeléül annak, hogy ezek a zeneszerzők – ki-ki más és más módon – kapcsolatot ápoltak a magyarokkal: egyikük évtizedeken át volt magyar főúr reziden ciális muzsikusa, mások olykor magyar arisztokraták kastélyaiban vendégeskedtek, megint másvalaki a magyar népies műdalkincset dolgozta fel. Pályája korai szakaszában Budapesten volt operaigazgató a nagy osztrák zeneszerző, Gustav Mahler. Bécs zenekaraiban mindig is fontos szerepet játszottak a magyar muzsikusok, koncertmesteri vagy szólamvezetői minőségben is, a Bécsi Zeneakadémia jeles növendékei között is megtaláljuk őket. És egyáltalán: Bécs és Pest-Buda, majd Bécs és Budapest évszázadokon át képviselte ugyanannak a közép-európai gondolkodásmódnak, vérmérsékletnek és életstílusnak kétféle lenyomatát. Fontos tehát, hogy a Bécsi Filharmonikusok az utóbbi években és az előttünk álló időkben is jelen voltak, jelen lesznek a Müpában. Ez a jelenlét feltűnően színes: a közelmúltban az együttes itt járt Zubin Mehta, Michael Tilson Thomas, Herbert Blomstedt vezényletével – most pedig Valerij Gergijev társaságában érkezik.

Egy indiai, egy amerikai, egy svéd és egy orosz (pontosabban: oszét) karmester – mi a hasonló bennük? Ami biztosan nem: az iskolázottság, a kulturális háttér, a felfogás, a repertoár. Néhány más területen azonban megtalálják a közös nevezőt: szakmai felkészültség, ihletettség, igényesség. A legendásan független önrendelkezésű (főzeneigazgatót nem szerződtető, a tagok által irányított) Bécsi Filharmonikusok együttese csak a legkiválóbb karmestereket hívja meg – velük azonban szívesen működik együtt, képviseljenek bármilyen esztétikát, vezénylési stílust.

Valerij Gergijev

Valerij Gergijev

Ez a nyitottság sem friss fejlemény, már évtizedekkel ezelőtt is jellemezte a zenekart: gondoljunk csak arra, milyen szoros és gyümölcsöző kapcsolatot ápoltak a Bécsi Filharmonikusok – a hajdani császárváros zenészei – egy tőrőlmetszett amerikaival, a West Side Story alkotójával, Leonard Bernsteinnel. Igaz, ez a „tőrőlmetszett amerikai” a bécsi zene: Haydn, Mozart, Beethoven, Schubert, Brahms nagy interpretátora volt, a hatvanas években kibontakozott Mahler-reneszánsznak pedig egyik legfőbb apostola.

Egy a sok közül

A Картинки с выставки (Kartyinki sz vüsztávki), az Egy kiállítás képei olyan mű, amelynek esetében az átirat sikere felülmúlja az eredetiét: Ravel páratlanul színgazdag, zseniálisan szuggesztív hangszerelése minden bizonnyal többször hangzik el és népszerűbb, mint Muszorgszkij egyszerű hangzású, zongorára komponált, „monokróm” eredetije. Viszonylag ritkán esik azonban szó arról, hogy ez a hangszerelés nem az egyedüli. Ami azt illeti, Ravel nem is az első volt a sorban: megelőzte őt Mihail Tusmalov (1886) és Henry Wood (1915) próbálkozása, ráadásul ugyanabban az évben, amikor Ravel a maga átdolgozását elkészítette (1922), a szlovén Leo Funtek is hasonló munkával állt elő. Sőt a Ravel-verzió óriási nemzetközi sikere sem akadályozta meg, hogy az elkövetkező évtizedekben továbbiak egész serege szülessen. Csupán néhány a nevesebb hangszerelők közül: Leopold Stokowski, Walter Goehr, Vladimir Ashkenazy, Leonard Slatkin, Václav Smetáček, Jukka-Pekka Saraste. Vladimir Horowitznak nem volt elég jó Muszorgszkij zongoraváltozata, ezért revideálta azt, Isao Tomita szintetizátorra, Kazuhito Yamashita egy szál klasszikus gitárra (!) alkalmazta a sorozatot. A rockzene kedvelői jól emlékezhetnek az Emerson, Lake and Palmer trió nagy sikerű feldolgozására, sőt egy német thrash metal együttes, a Mekong Delta is megalkotta a maga változatát.

Mostani karmesterük, Valerij Gergijev legfontosabb funkciói közül mindenképpen megemlítendő, hogy ő a Londoni Szimfonikusok zeneigazgatója, a szentpétervári Marinszkij Színház és a szintén Szentpétervári Fehér Éjszakák Fesztivál művészeti vezetője. Erős drámai érzék jellemzi: repertoárján értelemszerűen fontos szerepet játszanak egyrészt a színpadi művek, másrészt az orosz szerzők.

ödön-racz cover

ödön-racz cover

Rácz Ödön szólólemeze a Deutsche Grammophonnál

A világhírű német komolyzenei kiadó, a Deutsche Grammophon nagybőgőre komponált műveket tartalmazó szólólemezt adott ki, amit a Bécsi Filharmonikusok tagja, Rácz Ödön jegyez. A Concertos for Double Bass – azaz nagybőgőversenyek című lemezt a Liszt Ferenc Kamarazenekarral vette fel a budapesti muzsikus családból származó 35 éves művész. Az albumon Mozart és Haydn kortársai, Vanhal és Dittersdorf, valamint a nagybőgő Paganinijeként ismert Bottesini versenyművei hangzanak el. 

A teltházas koncerten a műsor sem ígérkezett akármilyennek, első számként Johann Baptist Vanhal: D-dúr nagybőgőversenyét hallhattuk, Rácz Ödön tolmácsolásában, aki már hosszú évek óta a bécsi zenekar gordonszólamának primáriusa - kezdi Kutasy Zsolt

Fontosak Muszorgszkij- és Prokofjev-produkciói (Borisz Godunov, Háború és béke), de Glinka, Csajkovszkij, Borogyin, Rimszkij-Korszakov, Stravinsky, Sosztakovics, Scsedrin műveinek dirigenseként is elismert és jelentős. Nem zárkózik be azonban a szláv repertoárba: példa erre, hogy a Londoni Szimfonikusok élén mindjárt működésének kezdetén sorozatban szólaltatta meg és vette lemezre Mahler összes szimfóniáját. Vezénylését rendkívüli dinamizmus és szenvedély, a karakterek egyfajta radikalizmus szellemében történő értelmezése jellemzi, melyben nyerseség és kifinomultság különleges elegyet alkot.

Gergijev – és a Bécsi Filharmonikusok – nyitottságát illusztrálja mostani közös vendégszereplésük műsora. Wagner: Bolygó hollandi-nyitány; Debussy: A tenger; Muszorgszkij–Ravel: Egy kiállítás képei. Német romantikus operai hangvétel, francia századfordulós impresszionizmus és 19. századi orosz ábrázoló szellemű tételsor a 20. századi francia hangszerelés sajátos fénytörésében felmutatva. Wagner a szenvedélyes előadásmódra, a súlyos és dús hangzás megzengetésére, Debussy az elvont formák modernségének érzékeltetésére és az áttetsző faktúra kifinomult részleteiben való elmerülésre ad alkalmat, az Egy kiállítás képei pedig az olyan alkatú karmesterből, mint Gergijev, és az olyan varázslatokra képes zenekarból, mint a Bécsi Filharmonikusok, minden bizonnyal vizionáló, láttató erejű előadást csal majd elő. Forró hangulatú, szuggesztív produkciókra számítva várjuk tehát a február végi estét, amelyet – mint a zenekar és a Müpa közös terveinek ismeretében már most is tudhatjuk – az elkövetkező években továbbiak követnek majd.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Venczel Vera az MMA kitüntetettjei között

Október 18-án átadták a Magyar Művészeti Akadémia tagozati díjait. A kitüntetéseket minden kategóriában két-két főnek ítélik oda, a Színházművészeti tagozat elismerésében Venczel Vera és Dobos Imre részesült.
Színház

„Na, Kisdajka, gyerünk!” – kiállítás nyílt Dajka Margit életéből

A Kisdajka. Dajka Margit (1907-1986) pályaképe című tárlaton a színésznő gazdag, fordulatos és országokon átívelő életútja elevenedik meg fotókon, videókon, nyilatkozatokon és önvallomásokon keresztül.
Zenés színház

„Körül szeretnék nézni a világban” – Interjú Fürjes Anna Csengével

Egyetlen magyarként került a IV. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny döntőjébe Fürjes Anna Csenge, aki fiatal kora ellenére több kisebb-nagyobb szerepet énekelt már a Magyar Állami Operaház produkcióiban is. A mindössze huszonöt éves mezzoszopránnal beszélgettünk.
Vizuál

Két új Almodóvar-filmmel jön a Spanyol Filmhét

A válogatásban erős hangsúlyt kap Pedro Almodóvar művészete. Október 26-án debütál új filmje, a Párhuzamos anyasorsok, és két további alkotás is a nevéhez kötődik: az Emberi hang című kisfilmnek rendezője, míg a Benidormban havazik című Isabel Coixet-filmnek producere volt. 
Zenés színház

A művészet lázadása

Hargitai Iván legújabb rendezésével egy örök érvényű történethez nyúl, fiatalok útkeresésén, sikerein és bukásain keresztül beszél az életről. A székesfehérvári Vörösmarty Színház Fame-előadása eltávolodik a hagyományos színházi keretektől, már-már cirkuszi poronddá változtatva a teret.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Díjnyertes női zeneszerzők az Óbudai Danubia Zenekar műsorán

Missy Mazzoli és Dobrinka Tabakova műve is szerepel azon a Zeneakadémiai koncerten, melynek karmestere és brácsaszólistája az Óbudai Danubia Zenekar visszatérő vendége, Maxim Rysanov lesz.
Klasszikus magazin

Az 1956-os forradalom zenéi

Akár a történelem kötötte össze őket október 23-a eseményeivel, akár a szerző akart ily módon emléket állítani a forradalomnak, sok zenemű létezik, mely mára elválaszthatatlanná vált 1956-tól. Egy csokorra valót gyűjtöttünk belőlük.
Klasszikus interjú

„Olyan ez, mint új partnerrel táncolni” – interjú Vadim Gluzmannal

A világszerte ismert hegedűművész a Liszt Ferenc Kamarazenekar meghívására jött hozzánk, és október 25-én a Zeneakadémia színpadán a koncertmesteri széket is elfoglalja. Csupán rövid időre, mert az est második felében már kettősversenyt játszik Várdai Istvánnal. Az első próba után beszélgettünk vele.
Klasszikus hír

Kezdődik a Bartók Világverseny

Október 25. és 31. között rendezik meg a Zeneakadémián a Bartók Világversenyt. Az idei évben vonósnégyesek mérkőznek meg, a fordulókat élőben és online is követheti a közönség.
Klasszikus gyász

Elhunyt Bernard Haitink

A világhírű holland karmestert kilencvenkét évesen érte a halál londoni otthonában, október 21-én – tudatta ügynöksége, az Askonas Holt.