Klasszikus

A Müpa rezidensei

2016.02.25. 09:25
Ajánlom
A szocializmus évtizedeiben Bécs inkább volt távol Budapesttől, mint közel hozzá: évtizedek teltek el úgy, hogy a magyar koncertrendezőknek egyszer sem sikerült a Bécsi Filharmonikusokat a magyar fővárosba csábítaniuk. Kroó György válogatott zenekritikáinak két kötete harminchét évet fog át (1960–1997), s ez az anyag az együttesnek mindössze két budapesti koncertjéről tartalmaz beszámolót. A Müpa és a zenekar együttműködésének jóvoltából most gyökeresen más a helyzet. Büszkén mondhatjuk: a Bécsiek az imént voltak itt – és máris újból jönnek.

A Müpa tíz éves működésének minden bizonnyal egyik jelentős fegyverténye, hogy a világ egyik legjobb szimfonikus zenekarát (mindenesetre a két leghíresebb – Berlini Filharmonikusok, Bécsi Filharmonikusok – közül az egyiket) jelenleg megállapodás köti a Komor Marcell utcai intézményhez: a Bécsi Filharmonikusok a Müpa állandó vendégzenekara. Megérdemli ezt a megbecsülést a magyar zenekultúra, hiszen a magyar zenét és az osztrákot számos szál fűzi össze.

Valerij Gergijev

Valerij Gergijev (Fotó/Forrás: Marinszkij Színház)

Bécs nagy zeneszerzőinek (Haydn, Beethoven, Schubert, Brahms) műveit számos hungarizmus gazdagítja, jeléül annak, hogy ezek a zeneszerzők – ki-ki más és más módon – kapcsolatot ápoltak a magyarokkal: egyikük évtizedeken át volt magyar főúr reziden ciális muzsikusa, mások olykor magyar arisztokraták kastélyaiban vendégeskedtek, megint másvalaki a magyar népies műdalkincset dolgozta fel. Pályája korai szakaszában Budapesten volt operaigazgató a nagy osztrák zeneszerző, Gustav Mahler. Bécs zenekaraiban mindig is fontos szerepet játszottak a magyar muzsikusok, koncertmesteri vagy szólamvezetői minőségben is, a Bécsi Zeneakadémia jeles növendékei között is megtaláljuk őket. És egyáltalán: Bécs és Pest-Buda, majd Bécs és Budapest évszázadokon át képviselte ugyanannak a közép-európai gondolkodásmódnak, vérmérsékletnek és életstílusnak kétféle lenyomatát. Fontos tehát, hogy a Bécsi Filharmonikusok az utóbbi években és az előttünk álló időkben is jelen voltak, jelen lesznek a Müpában. Ez a jelenlét feltűnően színes: a közelmúltban az együttes itt járt Zubin Mehta, Michael Tilson Thomas, Herbert Blomstedt vezényletével – most pedig Valerij Gergijev társaságában érkezik.

Egy indiai, egy amerikai, egy svéd és egy orosz (pontosabban: oszét) karmester – mi a hasonló bennük? Ami biztosan nem: az iskolázottság, a kulturális háttér, a felfogás, a repertoár. Néhány más területen azonban megtalálják a közös nevezőt: szakmai felkészültség, ihletettség, igényesség. A legendásan független önrendelkezésű (főzeneigazgatót nem szerződtető, a tagok által irányított) Bécsi Filharmonikusok együttese csak a legkiválóbb karmestereket hívja meg – velük azonban szívesen működik együtt, képviseljenek bármilyen esztétikát, vezénylési stílust.

Valerij Gergijev

Valerij Gergijev

Ez a nyitottság sem friss fejlemény, már évtizedekkel ezelőtt is jellemezte a zenekart: gondoljunk csak arra, milyen szoros és gyümölcsöző kapcsolatot ápoltak a Bécsi Filharmonikusok – a hajdani császárváros zenészei – egy tőrőlmetszett amerikaival, a West Side Story alkotójával, Leonard Bernsteinnel. Igaz, ez a „tőrőlmetszett amerikai” a bécsi zene: Haydn, Mozart, Beethoven, Schubert, Brahms nagy interpretátora volt, a hatvanas években kibontakozott Mahler-reneszánsznak pedig egyik legfőbb apostola.

Egy a sok közül

A Картинки с выставки (Kartyinki sz vüsztávki), az Egy kiállítás képei olyan mű, amelynek esetében az átirat sikere felülmúlja az eredetiét: Ravel páratlanul színgazdag, zseniálisan szuggesztív hangszerelése minden bizonnyal többször hangzik el és népszerűbb, mint Muszorgszkij egyszerű hangzású, zongorára komponált, „monokróm” eredetije. Viszonylag ritkán esik azonban szó arról, hogy ez a hangszerelés nem az egyedüli. Ami azt illeti, Ravel nem is az első volt a sorban: megelőzte őt Mihail Tusmalov (1886) és Henry Wood (1915) próbálkozása, ráadásul ugyanabban az évben, amikor Ravel a maga átdolgozását elkészítette (1922), a szlovén Leo Funtek is hasonló munkával állt elő. Sőt a Ravel-verzió óriási nemzetközi sikere sem akadályozta meg, hogy az elkövetkező évtizedekben továbbiak egész serege szülessen. Csupán néhány a nevesebb hangszerelők közül: Leopold Stokowski, Walter Goehr, Vladimir Ashkenazy, Leonard Slatkin, Václav Smetáček, Jukka-Pekka Saraste. Vladimir Horowitznak nem volt elég jó Muszorgszkij zongoraváltozata, ezért revideálta azt, Isao Tomita szintetizátorra, Kazuhito Yamashita egy szál klasszikus gitárra (!) alkalmazta a sorozatot. A rockzene kedvelői jól emlékezhetnek az Emerson, Lake and Palmer trió nagy sikerű feldolgozására, sőt egy német thrash metal együttes, a Mekong Delta is megalkotta a maga változatát.

Mostani karmesterük, Valerij Gergijev legfontosabb funkciói közül mindenképpen megemlítendő, hogy ő a Londoni Szimfonikusok zeneigazgatója, a szentpétervári Marinszkij Színház és a szintén Szentpétervári Fehér Éjszakák Fesztivál művészeti vezetője. Erős drámai érzék jellemzi: repertoárján értelemszerűen fontos szerepet játszanak egyrészt a színpadi művek, másrészt az orosz szerzők.

ödön-racz cover

ödön-racz cover

Rácz Ödön szólólemeze a Deutsche Grammophonnál

A világhírű német komolyzenei kiadó, a Deutsche Grammophon nagybőgőre komponált műveket tartalmazó szólólemezt adott ki, amit a Bécsi Filharmonikusok tagja, Rácz Ödön jegyez. A Concertos for Double Bass – azaz nagybőgőversenyek című lemezt a Liszt Ferenc Kamarazenekarral vette fel a budapesti muzsikus családból származó 35 éves művész. Az albumon Mozart és Haydn kortársai, Vanhal és Dittersdorf, valamint a nagybőgő Paganinijeként ismert Bottesini versenyművei hangzanak el. 

A teltházas koncerten a műsor sem ígérkezett akármilyennek, első számként Johann Baptist Vanhal: D-dúr nagybőgőversenyét hallhattuk, Rácz Ödön tolmácsolásában, aki már hosszú évek óta a bécsi zenekar gordonszólamának primáriusa - kezdi Kutasy Zsolt

Fontosak Muszorgszkij- és Prokofjev-produkciói (Borisz Godunov, Háború és béke), de Glinka, Csajkovszkij, Borogyin, Rimszkij-Korszakov, Stravinsky, Sosztakovics, Scsedrin műveinek dirigenseként is elismert és jelentős. Nem zárkózik be azonban a szláv repertoárba: példa erre, hogy a Londoni Szimfonikusok élén mindjárt működésének kezdetén sorozatban szólaltatta meg és vette lemezre Mahler összes szimfóniáját. Vezénylését rendkívüli dinamizmus és szenvedély, a karakterek egyfajta radikalizmus szellemében történő értelmezése jellemzi, melyben nyerseség és kifinomultság különleges elegyet alkot.

Gergijev – és a Bécsi Filharmonikusok – nyitottságát illusztrálja mostani közös vendégszereplésük műsora. Wagner: Bolygó hollandi-nyitány; Debussy: A tenger; Muszorgszkij–Ravel: Egy kiállítás képei. Német romantikus operai hangvétel, francia századfordulós impresszionizmus és 19. századi orosz ábrázoló szellemű tételsor a 20. századi francia hangszerelés sajátos fénytörésében felmutatva. Wagner a szenvedélyes előadásmódra, a súlyos és dús hangzás megzengetésére, Debussy az elvont formák modernségének érzékeltetésére és az áttetsző faktúra kifinomult részleteiben való elmerülésre ad alkalmat, az Egy kiállítás képei pedig az olyan alkatú karmesterből, mint Gergijev, és az olyan varázslatokra képes zenekarból, mint a Bécsi Filharmonikusok, minden bizonnyal vizionáló, láttató erejű előadást csal majd elő. Forró hangulatú, szuggesztív produkciókra számítva várjuk tehát a február végi estét, amelyet – mint a zenekar és a Müpa közös terveinek ismeretében már most is tudhatjuk – az elkövetkező években továbbiak követnek majd.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Vizuál

Frida Kahlo személyes tárgyai a Victoria és Albert Múzeumban

A Frida Kahlo: Making Her Self Up (Hogyan építette fel magát Frida Kahlo) című kiállítás több mint 200 tárgyat mutat be a művész mexikóvárosi szülőházából, a Kék Házból, ahol 1954-ben, 47 éves korában meghalt. Festményei július elején Budapestre érkeznek.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Zenés színház

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.
Vizuál

Makulátlan pálya - a színész, akinek minden filmjét Oscarra jelölték

Marlon Brando? Daniel Day-Lewis? Esetleg Jack Nicholson? Valószínűleg ők ugranak be először, ha minden idők legjobb színészére gondolunk. Pedig a legtökéletesebb filmográfiája valószínűleg John Cazale-nak volt - ehhez azonban sajnos korai halála is hozzájárult.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Klasszikus fszek

Új helyre költözik a FSZEK Zenei Gyűjteménye

Épületfelújítás miatt augusztus 6-ától várhatóan 2019 augusztusáig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának épületében működik a Zenei Gyűjtemény.
Klasszikus díszpolgár

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Klasszikus

Ha kottát nyomtatsz egy pólóra, legalább csináld jól

Valami nagyon nem a kotta szerint alakult az Amazonon.
Klasszikus gyász

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.