Klasszikus

A nagy ember eszméje

2009.12.07. 00:03
Ajánlom
Beethoven tizenhét éves korában utazott először Bécsbe, kifejezetten azzal a céllal, hogy példaképével, Mozarttal találkozzék, és tőle leckéket vegyen. Mindössze két hete töltött a császárvárosban, mivel anyja romló egészségi állapota hazaszólította. Az bizonyos, hogy a két hét alatt meglátogatta Mozartot, és feltehető, hogy csekély óraszámban Mozart tanította is őt.

A concertók Mozart korában még felvállalják a rokonságot a szórakoztatni hivatott divertimentókkal és a serenatákkal; a szó a spanyol együtt muzsikálást jelentő concierto szóból eredeztethető, de Mozart idejében is már kapcsolatba hozzák az olasz certare, versengeni igével: a szólóhangszerben a zenekar nem csak együtt gondolkodó társára lel, azzal már nem csak párbeszédet folytat - mint C. Ph. E. Bachnál -, de verseng is vele. 

Beethoven huszonkét évesen költözik végleg abba a városba, amit Mozart egy apjának szóló levélben - tehát kissé túlózva - úgy ír le, mint a zongoristák paradicsomát. Haydn fogadja tanítványául, de mivel - korántsem jogosan - Beethoven megorrol a jó Haydnra, az nem is viszi magával már Londonba. Így Beethoven tanulmányait Albrechtsbergernél és Salierinél folytatja. Jellemző, hogy míg e korai művek esetén Beethoven biztatta műve későbbi előadóit a rondófinálé díszítésére, és a második - elsőként publikált - C-dúr concertónak három cadenziája is ismert, utolsó művének első tétele után egyenesen megtiltja a cadenziát, és kiköveteli, hogy az előadók (az utolsó művet Bécsben Carl Czerny játszotta először), ragaszkodjanak a leírtakhoz. 

Beethoven zongoraversenyei kedvelt hangszerére, a fortepianóra íródtak, amelynek hangja karcsúbb, mint a mai zongoráké, lineáris; a mély és magas regiszterei élesen különböznek, az akkordok és az éneklő szólamok érzékletesebben elválaszthatók egymástól. 

Az első műveket - különösen saroktételeiket - még valóban az incselkedés, a játékosság jellemzi: az akkor harmincezres, Bécs kifinomult ízlésű közönsége vad, lobogó hajú zongorista géniuszként ismerte meg a fiatal Beethovent. "Sok zongorista, írja ekkor- esküdt ellenségem, mert variációim szánalmas figurákká teszik őket." B-dúr versenyművének zongoraszólamát, bemutatói állandó helyszínén, a Burgtheaterben, természetesen maga játssza 1795. március 29-én. A másodikat mely egy Mozart özvegye, Constanza szervezte koncerten csendül fel először, kilenc hónappal később, gyomorgörcsök közt fejezi be. A koncerten, műve előtt, Mozart-műveket hallhatnak a szerencsés jelenlevők Beethoven zongorajátékában. A harmadik zongoraverseny az egyetlen moll hangnemben - tettenérthető ebben is C. Ph. E. Bach hatása - írt concertója. Ez a c-moll mű - melynek lassú tétele különösen megrendítő - egyidőben születik a Patetikus szonátával, a Coriolan-nyitánnyal

Beethoven 1798-tól kezd nagyon tudatosan komponálni: jegyzeteit már nem hevenyészett, foltos kottalapokra, hanem füzetekbe írja. E füzetek a Beethoven-kutatás legfontosabb dokumentumai, bennük az egyes művek vázlatai szinte összeérnek, így az új versenyműé is az op. 18-as vonósnégyesekével. Bár az új concerto terve már 1800-ban megfogan, a zongoraszólamot Beethoven átdolgozza, így a kottán az 1803-as dátum áll.

Ez már Napóleon időszaka. Ekkor érik meg Beethovenben a gondolat, hogy zenében fogalmazza meg a nagy ember eszméjét. Beethoven esztétikájában a magasztos (Hoheit) és a nagyszerű (Erhabenheit) lesz a leghangsúlyosabb. Bécs első és második francia megszállása következtében hiába biztosította Beethoven anyagi függetlenségét három jómódú, zenéjéért rajongó arisztokrata - egyikük, Lobkowitz herceg palotájában mutatja be a szerző a harmadik versenyművét -, csak arra a pénzre számíthatott maradéktalanul, melyet az Erzherzog, vagyis Rudolf főherceg folyósított számára. 

Ám mielőtt az összegeket Beethoven kialkudta, a színházakkal folytatott csatát megrendelésekért, de csak annyit sikerült elérnie, hogy egy koncertre átadták neki a Theater and der Wient. Itt mutatta be 1808. december 22-én a koncertek Gólemjét, egy iszonyatosan megterhelő, négyórás programot, melyben helye volt az akkor elkészült V. és VI. szimfóniának, a IV., G-dúr zongoraversenynek, a C-dúr misének, az Ah, perfido áriának, improvizációknak, és mivel úgy érezte, ennyi jó nem elég, a végére "odabiggyesztette" a sebtében megírt Karfantáziát. 

A beethoveni pálya, a versenyművekhez hasonlóan, a csapongó Mozart-közeli művektől az Esz-dúr versenymű szimfonikus grandezzájáig ível; azon túl már csak a kései zongoraszonáták, és vonósnégyesek bensőségessége és szépsége van. Az utolsó versenyművet, melyet elhatalmasodó süketsége miatt már Friedrich Schneider mutatott be Lipcsében, 1810-ben, az angolok az Emperornak nevezték. Joggal. Ez a legszimfonikusabb mű, és bár mindegyikre jellemző a szélsőséges dinamika, nagy kontrasztok, erre különösképpen. Az első tétel francia indulója katonás hangulatot teremt; a második, H-dúr tétel témája csak egyszer szólal meg a zongorán, a szólam kilép a meditáló hangulatból, a felfelé ívelő hármashangzattokkal, majd rátalál a 6/8-os témára - melyre az utolsó tétel is épül - visszatér a rondó formához, és egy pillanatra megáll. Csak az üstdob szól, akár egy elszánt ember szívverése. 

Ha napóleoni háborúk korában játszódó nagyregények hőseihez hasonlítjuk a versenyműveket, az első kettő olyan, mint a szeles Becky Sharp Thackeray művéből, A hiúság vásárából, a harmadik és a negyedik a Háború és béke hőseire, Pierre Bezuhovra és Bolkonszkij hercegre; az ötödik pedig ki másra, mint a romantikus művek emperorjára, a Nyomorultak Jean Valjeanjára. Az Esz-dúr versenyművel ragyogott fel utoljára Beethoven versenyműírói tehetsége. Utána érdeklődését - süketsége miatt - a műfaj iránt elvesztette.

2009. december 13. 19:30
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Joyce Yang zenekari Beethoven-zongoraestje

Beethoven: III. (c-moll) zongoraverseny, op. 37; V. (Esz-dúr) zongoraverseny, op. 73
Km.: Óbudai Danubia Zenekar
Vez.: Héja Domonkos

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Hatalmas előrelépés a zenekarnak: a Mezzo TV sugározza a Concerto Budapest koncertfilmjét

Több hónapos munka eredménye, hogy a zenekar saját gyártású koncertfilmmel mutatkozhat be a Mezzo TV műsorán. A filmet, amelyet Szabó Stein Imre rendezett, a magyar közönség is láthatja az interneten. Kulisszatitkokról a vezető rendezőt kérdeztük.
Vizuál

Csúnya varázs - Budapesti fényképek az 1930-as években

Az éjszakai fényképezés és a „varázsosítás” összefüggése - erről ír a FényképTár mai részében Tomsics Emőke, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusa.
Vizuál

A festő, akinek lakását és öltözködését is utánozták a bécsiek

Tökéletesen megtestesítette a romantikus művész ideálját tehetségével és fényűző életmódjával, pedig állítólag hihetetlenül félénk volt. Hans Makart művészete a szecesszió előfutára lett, Gustav Klimt rajongott a munkáiért.
Klasszikus

Szavazzon, kié legyen az Óbudai Danubia Zenekar Arany Karantén Díja!

Az Óbudai Danubia Zenekar vezetése ezzel a díjjal szeretné meghálálni a zenekar muzsikusainak kitartó munkáját, kreativitását a koronavírus-járvány kapcsán kialakult helyzetben.
Színház

Elmaradnak a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri előadásai

Az idei évre meghirdetett előadásokat jövőre rendezik meg a Dóm téren. Azoktól a nézőktől, akik megtehetik, azt kérik, ne váltsák vissza belépőjüket, ezzel támogatva a fesztivált.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Szavazzon, kié legyen az Óbudai Danubia Zenekar Arany Karantén Díja!

Az Óbudai Danubia Zenekar vezetése ezzel a díjjal szeretné meghálálni a zenekar muzsikusainak kitartó munkáját, kreativitását a koronavírus-járvány kapcsán kialakult helyzetben.
Klasszikus interjú

Hatalmas előrelépés a zenekarnak: a Mezzo TV sugározza a Concerto Budapest koncertfilmjét

Több hónapos munka eredménye, hogy a zenekar saját gyártású koncertfilmmel mutatkozhat be a Mezzo TV műsorán. A filmet, amelyet Szabó Stein Imre rendezett, a magyar közönség is láthatja az interneten. Kulisszatitkokról a vezető rendezőt kérdeztük.
Klasszikus hír

A budapestieknek szerenádozik a Fesztiválzenekar

Több mint 200 lakóházba látogatnak el a Budapesti Fesztiválzenekar kamaraformációi júniusban Budapesten. Ingyenes szerenáddal készülnek a fővárosiaknak, mert hisznek benne, hogy a járvány idején is szükség van zenére. Nyissák ki az ajtókat, ablakokat, és engedjék be otthonaikba az élő muzsikát!
Klasszikus interjú

Ajtony Csaba: Ezt az „időn kívüliséget” meg kellett tanulni

Az évek óta többnyire külföldön dolgozó karmester és zeneszerző, Ajtony Csaba szerint a digitális tér új kihívás elé állítja az előadó-művészetet. Kérdéseinkre írásban válaszolt: „Mint ahogy a csigalépcső csavarodása sem jó vagy rossz, a vírus törésvonala mentén történő változást is lehet nagyon sok jóra használni.”
Klasszikus hír

Kocsis Zoltán születésnapján indul a Nemzeti Filharmonikus Zenekar bérleteinek értékesítése

Hét bérletet kínál a következő évadra a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, az online értékesítés május 30-án indul.