Klasszikus

A nagy szabadítás

2009.04.06. 00:00
Ajánlom
Minden hangverseny ünnep. Sokunknak – számomra is – különösen az a Művészetek Palotájában, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, amelynek ott lehettünk a megszületésénél. Valahogy úgy érzi az ember, hogy itt minden koncert magát az épületet is dicséri. De bárhol, ahol emberek gyűlnek össze, hogy élőben hallgassanak meg egy-egy zeneművet, a résztvevők ünnep részeseivé válnak: a közönség tapsolja a művészeket, együtt ünneplik a szerzőt, meg persze magát a művet, a muzsika csodáját.

Kecskés Mónika

Mindig más a főszereplő: hol a komponista vagy az előadó, esetleg a hangszer, hol pedig – jó koncertnek ez a sajátja – maga a zene misztériuma. Egy "hagyományos" húsvéti hangverseny azonban, főként, ha orgonaünnepnek hirdetik, teljesen más. Jóval több. Túlmutat a pillanaton, és magán a zenén is. Ilyenkor egész más kerül a középpontba – pontosabban valaki más, akire oda kell figyelnünk: a feltámadott Jézus.

Húsvétkor, ahogyan ezen a hétfői koncerten is Jézus Krisztus mindenkihez szól, legyen hívő keresztény vagy más vallású, netán istentagadó ember. Róla, a megváltás csodájáról és a halál feletti győzelemről, az örök életről beszélnek – közvetetten vagy közvetlenül – a Kecskés Mónika orgonaművész által választott darabok: Bach, Mendelssohn, Tournemire és Haydn művei. S hogy segítségükkel tudunk-e valóban Krisztusra "fülelni", döntően rajtunk múlik. A fő kérdés mindannyiunk számára ugyanaz: a koncerten meghalljuk-e, megértjük-e a nekünk küldött húsvéti üzenetet.

Kecskés Mónika személyében ezen az estén olyan művész szólaltatja meg az orgonát, aki a pesti ferences templom orgonistájaként, a szolgálati helyén a teljes húsvéti liturgiát évről-évre végig követi, sőt, annak több hetes előkészítésében is részt vesz, énekeket tanít be, vezényel. Ilyenkor a művész a nagyhét liturgikus énekeit és különleges szertartásait, imádságait nemcsak megérti, hanem szinte átéli a passiót. "A húsvét hétfői orgonaest egy lehetőség a számomra – vallja az orgonaművész –, hogy a közönségnek hallhatóvá tegyem a krisztusi megváltásba, a feltámadásba vetett hit örömét és bizonyosságát. Ez az este lehetőség arra is, hogy sokakat meggyőzzek: az élet lehet küzdelmes, igazságtalan vagy fájó, de mégis érdemes és nagyon jó élni."

A felhangzó kompozíciók kiválasztását persze nem kizárólag a húsvéti tematika határozta meg. Felix Mendelssohn-Bartholdy születésének és Joseph Haydn halálának kétszázadik évfordulója is közrejátszott a műsor összeállításában. No meg, ne felejtsük el, hogy ezen az "orgonaünnepen" nem csak a hangszerek királynője dicsőíti a Mindenhatót. Itt vannak a kiváló énekesek, Zádori Mária, Schöck Atala, Megyesi Zoltán és Kovács István, és két nagyszerű együttes, a méltán világhírűnek nevezhető nyíregyházi Cantemus Kórus Szabó Dénes karnagy vezetésével, valamint az Erdődy kamarazenekar (Szefcsik Zsolt hegedűművész és Rácz Márton karmester irányításával.

De kezdjük az elején: egy húsvéti orgonaünnep elképzelhetetlen Johann Sebastian Bach nélkül. G-dúr fantáziája akár egy jól sikerült stílusgyakorlat is lehetne, amellyel a zeneszerző a francia barokk ismeretéről és műveléséről ad számot: a darabban több párhuzam található más kortárs mesterek munkáival. Ám Kecskés Mónika számára jóval többet jelent, szerinte ez az orgonamű egyfajta credo, a keresztény hitvallás zenébe öntött szimbóluma. Számtalan zenei megoldás utal a húsvéti történetre. A darab középrészének második felében például a pedálszólam egészen a klaviatúra legalsó hangjáig süllyed, ezután pedig egy olyan hang következik, amely nem létezett sem a korabeli, sem a mai orgonákon. Lejátszhatatlan, tehát szimbolikus. Vagyis Krisztusnak olyan mélységig kellett leszállnia a poklokra, hogy megtörje a sátán hatalmát, amely az emberi dimenzióban nem létezik. Erre csak Jézus képes.

Az orgonaünnep következő két Bach-kompozíciója, a két húsvéti korál, a Christ ist erstanden és a Christ lag in Todesbanden közvetlenül kapcsolódik a húsvét protestáns liturgiájához. A másodikat igen ritkán játsszák, mint ahogy talán szintén kevésbé ismert a Charles Tournemire-darab, a Victimae paschali, amely az első Bach-korál gregorián megfelelője. Tournemire-ről (1870–1939) érdemes megjegyezni, hogy nagy csodálója volt Bach művészetének, remekül improvizált, és a párizsi St. Clotilde-templom orgonista székében César Franckot követte. Különös érdeklődést tanúsított a gregorián énekek iránt, ez a vonzalom hatotta át legtöbb szerzeményét.

Mendelssohn f-moll szonátája nemcsak az évforduló alkalmából került a műsorba, hanem a szonáta korál-mottója miatt: Was mein Gott will, das g'scheh allzeit (Mit Isten akar énvelem, az lesz a legjobb nékem). Az Istennek való engedelmesség a keresztény ember egyik alapvető tulajdonsága. Ahogyan Jézus az Atya akaratára a kereszthalált is vállalta. Akár hívők vagyunk, akár nem, akár keresztény hagyományok szerint ünnepeljük a húsvétot, akár nem, a halál pillanatában mindenki szeretne reménykedni a feltámadásban. "Ha az ördög, halál, bűnök vádolnak engem,/És halálos ágyam küzdőtérré válik, Te segíts, hogy Benned bízó hitem győzedelmeskedjen,/És elérjem kívánt, boldog végem!". Az eredetileg a vízkereszt harmadik vasárnapjára írt kantáta szövegeként ismert korál így kapcsolódik a feltámadás, a húsvét gondolatához.

A koncertet záró darab, Joseph Haydn legendás Nagy orgonamiséje, noha nem játsszák túl gyakran, éppen a terem orgonájának egyik avató hangversenyén már elhangzott a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem falai között. Kecskés Mónika szerint leginkább a mű életigenlése az, amely joggal rímel a húsvét mondanivalójára.

Ha az életre igent mondunk, valójában Krisztusra mondunk igent. "Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek" – jegyezte le János apostol Jézus szavait. Ez a legnagyobb keresztény ünnep fő üzenete. Azt jelenti egy mai embernek is, aki sok mindenben talán különbözik a régi korokban élőktől, hogy Isten teljes, végérvényes és elvehetetlen szabadságot ajándékoz neki. Ilyen isteni szabadságot és tökéletességet sugároz például Bach muzsikája.

Csak az az ember fogja átélni húsvétkor nagypéntek és a Golgota tragédiáját, a feltámadás és a megváltás csodáját, aki hajlandó saját életének a szempontjából átgondolni mindazt, ami Jézussal történt, és megérti, hogy valóban miatta is, helyette és érte is jött közénk Krisztus. Átéli a nagy szabadítást. A húsvét nem csupán egy fontos egyháztörténeti esemény, amit ünnepelhetünk otthonokban, templomokban vagy hangversenytermekben, hanem életünk megújulásának a záloga. És ezt sugározzák elhangzó zeneművek is.

(2009. április 13. hétfő 19:30 - Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - Húsvéti orgonaünnep Kecskés Mónikával - Bach: G-dúr fantázia, BWV 572; Christ ist erstanden, BWV 627; Christ lag in Todesbanden, BWV 718, Mendelssohn: f-moll szonáta, op. 65, Nr. 1, Tournemire: Victimae paschali, Haydn: Nagy orgonamise, Hob. XXII:4, km.: Kecskés Mónika (orgona), Zádori Mária, Schöck Atala, Megyesi Zoltán, Kovács István (ének), Nyíregyházi Cantemus Kórus (karig.: Szabó Dénes), Erdődy Kamarazenekar, vez.: Rácz Márton)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kórus

Solti Árpád nyerte a Mátrai Művészeti Napok zeneszerzői pályázatát

Solti Árpád műve nyerte el a Vox Mirabilis és a Muzsikál az Erdő Alapítvány zeneszerzői pályázatának fődíját, amelyet a Mátrai Művészeti Napok jubileuma alkalmából hirdettek meg
Klasszikus fidelio klasszik

Fidelio Klasszik: Koncertektől hangos kastélyok és várak

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 21-én lesz hallható a 92.1-en.
Klasszikus molnár anna

Molnár Anna rangos kortárs zenei fesztiválon énekel Darmstadtban

A magyar énekesnő Eötvös Péter és Balogh Máté műveit adja elő az Internationale Freienkurse für Neue Musik fesztiválon.
Klasszikus ajánló

Így telik a Klassz a pARTon! fesztivál (és ajánlunk néhány következő koncertet is)

Július 8-án a Pesti Vigadóban startolt a Klassz a pARTon! fesztivál, amelynek a következő héten Szigligeten, Balatonfüreden és Paloznakon lesznek koncertjei. A Danubia Zenekar, Érdi Tamás, Vásáry Tamás és a Concerto Budapest a fellépők között.
Klasszikus hír

Ők a King’s Singers új tagjai

A következő évtől Edward Button kontratenor és Nick Ashby basszbariton a legendás énekegyüttes új tagjaiként állnak színpadra.