Klasszikus

A nagyterc ünnepe

2006.06.21. 00:00
Ajánlom
Amikor Jacques Lang, a legendás francia kulturális miniszter 1981 novemberében kinevezte zenei osztályvezetővé a nyugodt szívvel zseniálisnak mondható Maurice Fleuret-t, az újdonsült osztályvezető aligha sejtette, hogy egy aprócska ötlet teszi majd világszerte ismertté a nevét.

Fleuret volt ugyanis az, aki valamikor 1982 tavaszán úgy gondolta, szükség van egy napra, amikor a városok utcái megtelnek zenével, ha csak egy fél órára is. Mert 1982. június 21-én még csak félórásra tervezték a zene első ünnepét. Párizs utcáit este fél kilenc és kilenc között kívánták beoltani zenével. Természetesen már az első alkalom messze túlnőtt a tervezett idő- és térbeli kereteken, bár az talán ekkor még nem volt sejthető, hogy néhány év alatt valóságos világmozgalommá válik a Zeneünnep. Tavaly már 118 ország megszámlálhatatlan városában vonultak utcára az emberek a hivatalos nyár kezdetén, hogy néhány órára hódoljanak a hangok világának. 1997-ben aztán szervezeti formát öltött az ünnep, az adminisztrációval járó dolgok és az intézményesülés iránt oly lelkes Európában legalábbis: 16 európai város írta alá - mégpedig éppen Budapesten - a Zene európai ünnepének chartáját.

Hogy egész pontosan mit is ünneplünk június 21-én, arról megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint a klasszikus zene híveinek például aligha van oka az ünnepelésre, hiszen szeretett zenei világuk a végét járja, és egy efféle ünnep, amikor bárki hangszert ragadhat, hogy eljátssza legkedvesebb dalát vagy akár csak dallamát, tovább fokozza a gagyi térhódítását, a zene szent fogalmának felhígulását. Mások persze örömmel konstatálják, hogy ezen a napon végre a klasszikus zene is kilép a művészeti elit arborétumául szolgáló koncerttermek falai közül, de legalábbis nem támaszt anyagi feltételeket az arborétumba való belépéshez.

Egy barátom hároméves kisfia jut eszembe, aki most kezdi felfedezni a zenét. Kedvenc hangszere - már vagy kétéves kora óta - a tuba, ám otthon csak a zongorával köthet közelebbi ismeretséget. Nyomkodja a zongora billentyűit, egyiket a másik után, végigmászik a fehér és fekete elefántcsont lépcsőfokokon, szép sorjában, fentről le, aztán lentről fel. És akkor egy ponton a barátom úgy gondolta, itt az ideje megismertetni őt a nagyterccel, megmutatni neki ezt a különös minőséget, amelyet két hang - s nem is akármelyik két hang - együttes megszólaltatása hoz létre. Azóta a kisfiú a nagytercet hallgatja, lenyomja a zongorán a két megfelelő billentyűt, figyel, homlokára kiül a koncentráció, és arcát belakja a boldogság. Vajon a magyar zenésztársadalom tagjai, például a zongoristák, hány nagytercet szólaltattak meg életük során, s ezek közül mennyit voltak képesek ilyen mélységben átélni? S képesek lehetünk-e a mindennapi rohanásban mi magunk megállni egy pillanatra, keresni egy zongorát, leütni rajta a két megfelelő hangot és átélni a nagyterc boldogságát?

Nem tudom. De a zene ünnepén legalább kísérletet tehetünk rá.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Könyv

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.
Jazz/World

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Film

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Klasszikus ajánló

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus ajánló

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Klasszikus ajánló

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus hír

Bara Hajnal erdélyi zenetanárnak, műfordítónak ítélték az idei Lajtha-díjat

Bara Hajnal erdélyi zenetanár, műfordító érdemelte ki idén a Lajtha-díjat, amelynek jelképes átadása csütörtökön lesz a Lajtha László-emlékkoncerten, amelyet a Bartók Rádió élőben közvetít.