Klasszikus

A nap, amikor Csajkovszkij és Saint-Saëns együtt balettoztak

2018.07.07. 11:50
Ajánlom
A két zeneszerző 1875-ben találkozott először, és sok közöst vonást felfedeztek egymásban. Mindketten balettrajongók voltak. Így esett, hogy eltáncolták együtt a Galatea és Pygmalion koreográfiáját.

A franciák ünnepelt és megbecsült zeneszerzője, Camille Saint-Saëns koncertkörútjának részeként Moszkvát is érintette 1875 novemberében. Rögtön találkozott Csajkovszkijjal, akit lenyűgözött Az állatok farsangjának szerzője.

Ötvözi a francia iskola kecsességét és az eleganciáját a németek komolyságával és mélységével

– írta róla. A zeneszerző testvére, Mogyeszt (a fivéréről írt életrajzban) jegyezte fel az alábbi, rendkívül édes anekdotát a két nagyság találkozásáról:

„Kiderült, hogy a két barát hasonló dolgokat kedvelt és utált mind a zenét, mind más művészeti formákat tekintve. Nem csupán lelkes rajongói voltak a balett műfajának fiatalon, hanem remekül utánozták a balerinákat. Így történt, hogy egy alkalommal a [moszkvai] Konzervatóriumban, hogy egymás előtt tetszelegjenek, a Nagyterem színpadán kezdtek táncolni: a Galatea és Pygmalion koreográfiáját. A negyven éves Saint-Saëns volt Galatea, és hatalmas odafigyeléssel táncolta el a szobor szerepét, miközben a harmincöt éves Csajkovszkij volt Pygmalion. Nyikolaj Rubinstein a zongoránál látta el a kísérő feladatát. Sajnos hármukon kívül senki nem volt jelen, hogy részese legyen ennek a különös produkciónak.”

camille-saint-sans-1335363022-hero-wide-0-162627.jpg

Camille Saint-Saëns fiatalabbkori portréja

Valószínű, hogy Saint-Saëns ötlete volt, hogy Csajkovszkij önálló koncerten mutatkozzon be Párizsban. Szintén a francia kolléga segített a Rómeó és Júlia-nyitányfantázia franciaországi előadásában. „És állandóan a kedves Csajkovszkijként hivatkozott rád” – írta Mogyeszt a fivérének, miután összefutott Saint-Saënsszal Lyonban.

Csajkovszkij egyébként elég morcos volt, ha Nyugat-Európáról volt szó, mintha csak bánta volna, hogy neki nem adathatnak meg azok a lehetőségek, amik egy franciának vagy németnek igen. „Nagyon megörvendeztettél a leveleddel, de valamelyest felbőszített, hogy megkérdezted Saint-Saënst, hogy mikor játsszák el a nyitányomat. Ugyanis így könnyen az a benyomása támadhat, hogy élek-halok azért, hogy Párizsban játszanak.” – De azért hozzáteszi: „Na persze talán erről van szó, de ezt Saint-Saënsnak semmiképp sem szabad megtudnia.”

Egy évvel később, 1876-ban Csajkovszkij kezébe vette az önálló párizsi koncert szervezését, és kész volt maga vezényelni is. „Erre azért tudom rávenni magam – írta –, mert ez Párizs és nem Moszkva, ahol az emberek túlságosan jól ismernek, és ahol az a vélemény, hogy nem vagyok valami nagy karmester, széleskörben elterjedt.” A projekt azonban anyagi nehézségek miatt kudarcba fulladt. Még jónéhány évnek kellett eltelnie, hogy Európa felismerje Csajkovszkijban a kor egyik legnagyobb zeneszerzőjét.

TCHAIKOVSKYyoung-162627.jpg

A fiatalabb Csajkovszkij

Amikor 1886-ban Csajkovszkij Franciaországba utazott, elkerülték egymást Saint-Saënsszal. Az előbbi hiába küldött lapot a barátjának, az nem kapta meg, amiért később levélben szabadkozott: idős édesanyja gyakran elkeveri a dolgokat. „Még ha a látszat most mást is mutat, ne higgyen neki.

Mindig elkötelezett és megbízható barátot találhat bennem – soha ne felejtse ezt el!”

A következő tavasszal Saint-Saëns újra Moszkvába látogatott, ahol a Marinszkij Színházban megnézte az Anyegint, a feljegyzések szerint gyönyörben úszott az operát hallva. Találkozni azonban nem találkoztak, egészen 1893 nyaráig, amikor mindkettejüket díszdoktorává avatta a Cambridge-i Egyetem. Néhány nappal a ceremónia előtt Csajkovszkij a saját IV. szimfóniáját vezényelte – hatalmas sikerrel –, majd a koncert második felében Saint-Saëns lépett a pódiumra. Az orosz komponista levele szerint meglehetősen kényelmetlen lehetett neki ilyen siker után a pulpitusra állni.

Cambridge-ben tehát díszdoktorok lettek – egyébként Arrigo Boitóval és Max Bruch-hal egyetemben. Az ünnepi koncerten a Francesca da Rimini, illetve Saint-Saëns Afrique (Op. 89) című fantáziája hangzott el. „Csajkovszkij, a legkedvesebb és legnyájasabb ember a teremben szabadjára engedte az őrült vihart [a szimfonikus költeményben], és nem mutatott nagyobb kegyelmet a zenészek és a hallgatók felé, mint amit Sátán mutat a bűnösök felé a pokolban” – írta Saint-Saëns a mű előadásáról, amely Dante Isteni színjátékán alapul. Szerinte Liszt Dante-szimfóniája megindítóbb és olaszosabb karakterében, de Csajkovszkij műve zeneileg tökéletesebb. „A két zenemű megfér egymás mellett – mindkettő méltó Dante eredeti eposzához.”

1893 októberében Csajkovszkij két zenésszel Saint-Saëns Csellóversenyét tanulmányozták és játszották, hogy azt majd előadják Szentpétervárott. Az orosz zeneszerző halála miatt ez a hangverseny azonban nem valósult meg.

Saint-Saënst mélyen elszomorította a gyászhír. „Sok alkotói munkával teli év állt volna előtte” – írta az orosz nagykövetségnek eljuttatott soraiban. – „Talán a legjobb évei.”

(Felhasznált forrás és részletes hivatkozások: tchaikovsky-research.net)

Ezek a zeneszerzők nem szégyellték a másságukat

Kapcsolódó

Ezek a zeneszerzők nem szégyellték a másságukat

Miközben politikai csatározások és társadalmi viták zajlanak a hétvégi Pride-ról, összegyűjtöttünk néhány zeneszerzőt, akik talán ott lennének július 8-án, és mutatnák, hogy nem szégyen másnak lenni.

Programkereső

Legolvasottabb

Jazz/World

68 éves korában elhunyt Póka Egon basszusgitáros

A zenész olyan legendás zenekarokban játszott, mint a Hobo Blues Band vagy a P. Mobil.
Klasszikus

Indul a Zeneakadémia új évada: Liszt Fesztivált és Bartók Világversenyt rendeznek

A Zeneakadémia koncertjei védettségi igazolvány nélkül látogathatók, de a maszk viselése ajánlott.
Színház

Lázár Kati és Rudolf Péter a Halhatatlanok Társulatának tagjai között

Tizenhetedik alkalommal választottak maguk közé új tagokat a Halhatatlanok Társulatának tagjai. A júniusban lezárult szavazás alapján hat művész érdemelte ki a címet.
Klasszikus

Nagyon hiányzott a közönség – Beszélgetés Érdi Tamással

Először játszik Budapesten a járványhullámok után Érdi Tamás. Szeptember 19-én az Óbudai Társaskörben Mozart A-dúr zongoraversenyét és D-dúr Koncertrondóját adja elő az Óbudai Kamarazenekarral. A Prima Primissima-díjas művész eddig huszonhét országban koncertezett – most utazásról, az elmúlt másfél évről és sok másról mesélt.
Vizuál

Az emberarcú természet pusztulása – Szurcsik József képeiről

Az Időkép című kiállítás egy sokoldalú és termékeny Munkácsy Mihály-díjas képzőművész elmúlt másfél évtizedének munkáiból válogat. A hajdúszoboszlói Kovács Máté Városi Művelődési Ház és Könyvtár Galériájában az eltorzított emberi arcok alakváltozatait különféle modorban megjelenítő vásznak, fa tondók és acélszobrok mellett az újabb, (poszt)apokaliptikus hangulatú festmények világába is betekintést nyerhetünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Szeretnék ajtóstul rontani a házba” – beszélgetés Rajna Martinnal

Mindössze huszonöt évesen lett a Győri Filharmonikus Zenekar vezető karmestere, az évadnyitó koncerten Kodály és Bartók művei mellett Balogh Máté új kompozícióját is vezényli, amelyet a zeneszerző számukra írt. Rajna Martinnal győri tervei mellett a modern zene fontosságáról is beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Rabulejtő átváltozások szóban, képen és hangban

A HERBSTGOLD Fesztivált 2017 óta rendezik meg minden év szeptemberében Kismartonban, az idén szeptember 15-től 26-ig. A Fesztivál mottója, Metamorfózisok, új művészeti vezetője, Julian Rachlin hegedűművész.
Klasszikus hír

Indul a Zeneakadémia új évada: Liszt Fesztivált és Bartók Világversenyt rendeznek

A Zeneakadémia koncertjei védettségi igazolvány nélkül látogathatók, de a maszk viselése ajánlott.
Klasszikus interjú

Nagyon hiányzott a közönség – Beszélgetés Érdi Tamással

Először játszik Budapesten a járványhullámok után Érdi Tamás. Szeptember 19-én az Óbudai Társaskörben Mozart A-dúr zongoraversenyét és D-dúr Koncertrondóját adja elő az Óbudai Kamarazenekarral. A Prima Primissima-díjas művész eddig huszonhét országban koncertezett – most utazásról, az elmúlt másfél évről és sok másról mesélt.
Klasszikus ajánló

Évadnyitás Bartókkal és Ránki Fülöppel

A Nemzeti Filharmonikusok szeptember 25-ei évadnyitó hangversenyén a Müpában, Bartók Béla három arcát felvillantva, a pályája három szakaszába nyújtanak betekintést.