Klasszikus

A nap, amikor Csajkovszkij és Saint-Saëns együtt balettoztak

2018.07.07. 11:50
Ajánlom
A két zeneszerző 1875-ben találkozott először, és sok közöst vonást felfedeztek egymásban. Mindketten balettrajongók voltak. Így esett, hogy eltáncolták együtt a Galatea és Pygmalion koreográfiáját.

A franciák ünnepelt és megbecsült zeneszerzője, Camille Saint-Saëns koncertkörútjának részeként Moszkvát is érintette 1875 novemberében. Rögtön találkozott Csajkovszkijjal, akit lenyűgözött Az állatok farsangjának szerzője.

Ötvözi a francia iskola kecsességét és az eleganciáját a németek komolyságával és mélységével

– írta róla. A zeneszerző testvére, Mogyeszt (a fivéréről írt életrajzban) jegyezte fel az alábbi, rendkívül édes anekdotát a két nagyság találkozásáról:

„Kiderült, hogy a két barát hasonló dolgokat kedvelt és utált mind a zenét, mind más művészeti formákat tekintve. Nem csupán lelkes rajongói voltak a balett műfajának fiatalon, hanem remekül utánozták a balerinákat. Így történt, hogy egy alkalommal a [moszkvai] Konzervatóriumban, hogy egymás előtt tetszelegjenek, a Nagyterem színpadán kezdtek táncolni: a Galatea és Pygmalion koreográfiáját. A negyven éves Saint-Saëns volt Galatea, és hatalmas odafigyeléssel táncolta el a szobor szerepét, miközben a harmincöt éves Csajkovszkij volt Pygmalion. Nyikolaj Rubinstein a zongoránál látta el a kísérő feladatát. Sajnos hármukon kívül senki nem volt jelen, hogy részese legyen ennek a különös produkciónak.”

camille-saint-sans-1335363022-hero-wide-0-162627.jpg

Camille Saint-Saëns fiatalabbkori portréja

Valószínű, hogy Saint-Saëns ötlete volt, hogy Csajkovszkij önálló koncerten mutatkozzon be Párizsban. Szintén a francia kolléga segített a Rómeó és Júlia-nyitányfantázia franciaországi előadásában. „És állandóan a kedves Csajkovszkijként hivatkozott rád” – írta Mogyeszt a fivérének, miután összefutott Saint-Saënsszal Lyonban.

Csajkovszkij egyébként elég morcos volt, ha Nyugat-Európáról volt szó, mintha csak bánta volna, hogy neki nem adathatnak meg azok a lehetőségek, amik egy franciának vagy németnek igen. „Nagyon megörvendeztettél a leveleddel, de valamelyest felbőszített, hogy megkérdezted Saint-Saënst, hogy mikor játsszák el a nyitányomat. Ugyanis így könnyen az a benyomása támadhat, hogy élek-halok azért, hogy Párizsban játszanak.” – De azért hozzáteszi: „Na persze talán erről van szó, de ezt Saint-Saënsnak semmiképp sem szabad megtudnia.”

Egy évvel később, 1876-ban Csajkovszkij kezébe vette az önálló párizsi koncert szervezését, és kész volt maga vezényelni is. „Erre azért tudom rávenni magam – írta –, mert ez Párizs és nem Moszkva, ahol az emberek túlságosan jól ismernek, és ahol az a vélemény, hogy nem vagyok valami nagy karmester, széleskörben elterjedt.” A projekt azonban anyagi nehézségek miatt kudarcba fulladt. Még jónéhány évnek kellett eltelnie, hogy Európa felismerje Csajkovszkijban a kor egyik legnagyobb zeneszerzőjét.

TCHAIKOVSKYyoung-162627.jpg

A fiatalabb Csajkovszkij

Amikor 1886-ban Csajkovszkij Franciaországba utazott, elkerülték egymást Saint-Saënsszal. Az előbbi hiába küldött lapot a barátjának, az nem kapta meg, amiért később levélben szabadkozott: idős édesanyja gyakran elkeveri a dolgokat. „Még ha a látszat most mást is mutat, ne higgyen neki.

Mindig elkötelezett és megbízható barátot találhat bennem – soha ne felejtse ezt el!”

A következő tavasszal Saint-Saëns újra Moszkvába látogatott, ahol a Marinszkij Színházban megnézte az Anyegint, a feljegyzések szerint gyönyörben úszott az operát hallva. Találkozni azonban nem találkoztak, egészen 1893 nyaráig, amikor mindkettejüket díszdoktorává avatta a Cambridge-i Egyetem. Néhány nappal a ceremónia előtt Csajkovszkij a saját IV. szimfóniáját vezényelte – hatalmas sikerrel –, majd a koncert második felében Saint-Saëns lépett a pódiumra. Az orosz komponista levele szerint meglehetősen kényelmetlen lehetett neki ilyen siker után a pulpitusra állni.

Cambridge-ben tehát díszdoktorok lettek – egyébként Arrigo Boitóval és Max Bruch-hal egyetemben. Az ünnepi koncerten a Francesca da Rimini, illetve Saint-Saëns Afrique (Op. 89) című fantáziája hangzott el. „Csajkovszkij, a legkedvesebb és legnyájasabb ember a teremben szabadjára engedte az őrült vihart [a szimfonikus költeményben], és nem mutatott nagyobb kegyelmet a zenészek és a hallgatók felé, mint amit Sátán mutat a bűnösök felé a pokolban” – írta Saint-Saëns a mű előadásáról, amely Dante Isteni színjátékán alapul. Szerinte Liszt Dante-szimfóniája megindítóbb és olaszosabb karakterében, de Csajkovszkij műve zeneileg tökéletesebb. „A két zenemű megfér egymás mellett – mindkettő méltó Dante eredeti eposzához.”

1893 októberében Csajkovszkij két zenésszel Saint-Saëns Csellóversenyét tanulmányozták és játszották, hogy azt majd előadják Szentpétervárott. Az orosz zeneszerző halála miatt ez a hangverseny azonban nem valósult meg.

Saint-Saënst mélyen elszomorította a gyászhír. „Sok alkotói munkával teli év állt volna előtte” – írta az orosz nagykövetségnek eljuttatott soraiban. – „Talán a legjobb évei.”

(Felhasznált forrás és részletes hivatkozások: tchaikovsky-research.net)

Ezek a zeneszerzők nem szégyellték a másságukat

Kapcsolódó

Ezek a zeneszerzők nem szégyellték a másságukat

Miközben politikai csatározások és társadalmi viták zajlanak a hétvégi Pride-ról, összegyűjtöttünk néhány zeneszerzőt, akik talán ott lennének július 8-án, és mutatnák, hogy nem szégyen másnak lenni.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Cate Blanchett Virág Emesétől tanult zongorázni a Tár című filmhez

A színésznő egy fiktív női karmestert alakít a Todd Field által rendezett életrajzi filmben. A figura életre keltéséhez karmesteri és zongoratanulmányokat is folytatott, ez utóbbit Virág Emese segítségével.
Plusz

Szabó T. Anna: „Elkötelezem magam az irodalommal. Mindörökké.”

Egy 1988-ból származó naplórészletet osztott meg néhány nappal ezelőtt közösségi oldalán Szabó T. Anna költő.
Klasszikus

Egyik húzza a másikat – Almási Miklós bejegyzése

Valami titkos versenyfélének tűnhet az a csoporthatás, ahogy a klasszikus zene korszakos alakjai egymás mellett és által jutottak el a csúcsig. Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró vendégcikke.
Plusz

Hátborzongatóan szép történet áll Bereményi Géza legnépszerűbb dalszövege mögött

A Kossuth-díjas művészt egy rádióműsorban kérdezték halhatatlanságról és a Nagy utazás című számáról, válaszul azonban az egyik legkedveltebb Cseh Tamás-dal, a Csönded vagyok keletkezésének történetét osztotta meg, amelynek versszakaiban valójában párbeszédet folytat egy elhunyt fiúval.
Klasszikus

Pozsonyban díjazták a Magyar Rádió Gyermekkórusát

A Pozsonyban megrendezett nemzetközi kórusversenyen 16 éven aluli kategóriában a legmagasabb minősítést kapta a Magyar Rádió Gyermekkórusa, akik Walter Judit és Dinyés Soma karnagyok vezényletével adták elő műsorukat.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Egyik húzza a másikat – Almási Miklós bejegyzése

Valami titkos versenyfélének tűnhet az a csoporthatás, ahogy a klasszikus zene korszakos alakjai egymás mellett és által jutottak el a csúcsig. Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró vendégcikke.
Klasszikus ajánló

Fesztivállal emlékeznek César Franck születésének 200. évfordulójára

A Franck Fesztivál fókuszában egy eredeti Debain-harmónium és a pesti Jézus Szíve Jezsuita Templom frissen felújított orgonája áll. A hangszereken egy kétnapos mesterkurzus után elhangzik Franck összes harmónium- és orgonaműve is.
Klasszikus hír

Pozsonyban díjazták a Magyar Rádió Gyermekkórusát

A Pozsonyban megrendezett nemzetközi kórusversenyen 16 éven aluli kategóriában a legmagasabb minősítést kapta a Magyar Rádió Gyermekkórusa, akik Walter Judit és Dinyés Soma karnagyok vezényletével adták elő műsorukat.
Klasszikus gyász

Elhunyt Thür Sylvia hárfaművész

A művész négy évtizeden át volt a Magyar Állami Operaház Zenekarának oszlopost tagja, turnékon, hangversenyeken is rendszeresen részt vett. Halálhírét az intézmény osztotta meg közösségi oldalán.
Klasszikus interjú

„Kapcsolatot teremteni a fentiekkel” – Beszélgetés Oláh Patrikkal

Alighogy kitüntetéssel lediplomázott, már tanít is a Zeneakadémián. Ő komponálta a zenetörténet első lovári nyelvű miséjét, és döntőbe jutott az idei Bartók Világversenyen. Oláh Patrik zeneszerző gazdag díjgyűjteménye nemrég az MVM Zrt. által támogatott Junior Prima Díjjal bővült.