Klasszikus

A nap, amikor Csajkovszkij és Saint-Saëns együtt balettoztak

2018.07.07. 11:50
Ajánlom
A két zeneszerző 1875-ben találkozott először, és sok közöst vonást felfedeztek egymásban. Mindketten balettrajongók voltak. Így esett, hogy eltáncolták együtt a Galatea és Pygmalion koreográfiáját.

A franciák ünnepelt és megbecsült zeneszerzője, Camille Saint-Saëns koncertkörútjának részeként Moszkvát is érintette 1875 novemberében. Rögtön találkozott Csajkovszkijjal, akit lenyűgözött Az állatok farsangjának szerzője.

Ötvözi a francia iskola kecsességét és az eleganciáját a németek komolyságával és mélységével

– írta róla. A zeneszerző testvére, Mogyeszt (a fivéréről írt életrajzban) jegyezte fel az alábbi, rendkívül édes anekdotát a két nagyság találkozásáról:

„Kiderült, hogy a két barát hasonló dolgokat kedvelt és utált mind a zenét, mind más művészeti formákat tekintve. Nem csupán lelkes rajongói voltak a balett műfajának fiatalon, hanem remekül utánozták a balerinákat. Így történt, hogy egy alkalommal a [moszkvai] Konzervatóriumban, hogy egymás előtt tetszelegjenek, a Nagyterem színpadán kezdtek táncolni: a Galatea és Pygmalion koreográfiáját. A negyven éves Saint-Saëns volt Galatea, és hatalmas odafigyeléssel táncolta el a szobor szerepét, miközben a harmincöt éves Csajkovszkij volt Pygmalion. Nyikolaj Rubinstein a zongoránál látta el a kísérő feladatát. Sajnos hármukon kívül senki nem volt jelen, hogy részese legyen ennek a különös produkciónak.”

camille-saint-sans-1335363022-hero-wide-0-162627.jpg

Camille Saint-Saëns fiatalabbkori portréja

Valószínű, hogy Saint-Saëns ötlete volt, hogy Csajkovszkij önálló koncerten mutatkozzon be Párizsban. Szintén a francia kolléga segített a Rómeó és Júlia-nyitányfantázia franciaországi előadásában. „És állandóan a kedves Csajkovszkijként hivatkozott rád” – írta Mogyeszt a fivérének, miután összefutott Saint-Saënsszal Lyonban.

Csajkovszkij egyébként elég morcos volt, ha Nyugat-Európáról volt szó, mintha csak bánta volna, hogy neki nem adathatnak meg azok a lehetőségek, amik egy franciának vagy németnek igen. „Nagyon megörvendeztettél a leveleddel, de valamelyest felbőszített, hogy megkérdezted Saint-Saënst, hogy mikor játsszák el a nyitányomat. Ugyanis így könnyen az a benyomása támadhat, hogy élek-halok azért, hogy Párizsban játszanak.” – De azért hozzáteszi: „Na persze talán erről van szó, de ezt Saint-Saënsnak semmiképp sem szabad megtudnia.”

Egy évvel később, 1876-ban Csajkovszkij kezébe vette az önálló párizsi koncert szervezését, és kész volt maga vezényelni is. „Erre azért tudom rávenni magam – írta –, mert ez Párizs és nem Moszkva, ahol az emberek túlságosan jól ismernek, és ahol az a vélemény, hogy nem vagyok valami nagy karmester, széleskörben elterjedt.” A projekt azonban anyagi nehézségek miatt kudarcba fulladt. Még jónéhány évnek kellett eltelnie, hogy Európa felismerje Csajkovszkijban a kor egyik legnagyobb zeneszerzőjét.

TCHAIKOVSKYyoung-162627.jpg

A fiatalabb Csajkovszkij

Amikor 1886-ban Csajkovszkij Franciaországba utazott, elkerülték egymást Saint-Saënsszal. Az előbbi hiába küldött lapot a barátjának, az nem kapta meg, amiért később levélben szabadkozott: idős édesanyja gyakran elkeveri a dolgokat. „Még ha a látszat most mást is mutat, ne higgyen neki.

Mindig elkötelezett és megbízható barátot találhat bennem – soha ne felejtse ezt el!”

A következő tavasszal Saint-Saëns újra Moszkvába látogatott, ahol a Marinszkij Színházban megnézte az Anyegint, a feljegyzések szerint gyönyörben úszott az operát hallva. Találkozni azonban nem találkoztak, egészen 1893 nyaráig, amikor mindkettejüket díszdoktorává avatta a Cambridge-i Egyetem. Néhány nappal a ceremónia előtt Csajkovszkij a saját IV. szimfóniáját vezényelte – hatalmas sikerrel –, majd a koncert második felében Saint-Saëns lépett a pódiumra. Az orosz komponista levele szerint meglehetősen kényelmetlen lehetett neki ilyen siker után a pulpitusra állni.

Cambridge-ben tehát díszdoktorok lettek – egyébként Arrigo Boitóval és Max Bruch-hal egyetemben. Az ünnepi koncerten a Francesca da Rimini, illetve Saint-Saëns Afrique (Op. 89) című fantáziája hangzott el. „Csajkovszkij, a legkedvesebb és legnyájasabb ember a teremben szabadjára engedte az őrült vihart [a szimfonikus költeményben], és nem mutatott nagyobb kegyelmet a zenészek és a hallgatók felé, mint amit Sátán mutat a bűnösök felé a pokolban” – írta Saint-Saëns a mű előadásáról, amely Dante Isteni színjátékán alapul. Szerinte Liszt Dante-szimfóniája megindítóbb és olaszosabb karakterében, de Csajkovszkij műve zeneileg tökéletesebb. „A két zenemű megfér egymás mellett – mindkettő méltó Dante eredeti eposzához.”

1893 októberében Csajkovszkij két zenésszel Saint-Saëns Csellóversenyét tanulmányozták és játszották, hogy azt majd előadják Szentpétervárott. Az orosz zeneszerző halála miatt ez a hangverseny azonban nem valósult meg.

Saint-Saënst mélyen elszomorította a gyászhír. „Sok alkotói munkával teli év állt volna előtte” – írta az orosz nagykövetségnek eljuttatott soraiban. – „Talán a legjobb évei.”

(Felhasznált forrás és részletes hivatkozások: tchaikovsky-research.net)

Ezek a zeneszerzők nem szégyellték a másságukat

Kapcsolódó

Ezek a zeneszerzők nem szégyellték a másságukat

Miközben politikai csatározások és társadalmi viták zajlanak a hétvégi Pride-ról, összegyűjtöttünk néhány zeneszerzőt, akik talán ott lennének július 8-án, és mutatnák, hogy nem szégyen másnak lenni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Nyomozás az Operában – akcióban a jogi osztály

Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, mégis, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van.
Színház

A Magvető Café-ban is elmaradnak a tervezett bemutatók januártól

A kulturális tao-támogatás megvonása a Magvető Cafét is érzékenyen érinti. Közleményükben arról írnak, januártól biztosan elmaradnak a tervezett saját előadások.
Színház

Végigsöpör a tao-változások előszele a színházi szakmán

Az Orlai Produkciós Iroda és a Veres1Színház is csatlakozott a vészharangot megkongató magánszínházakhoz, akik a társasági adókból történő kultúratámogatási lehetőség megszűnése miatt kerültek nehéz helyzetbe.
Zenés színház

A hazai zenés színház „mindenese”: Szemenyei János

Színész és zeneszerző egy személyben, aki igazi otthonát a zenés színpadokon találta meg. Szemenyei János Kult50-ben megjelent portréja.
Vizuál

A nap, amikor Picasso fénnyel festett

A spanyol zseni soha nem hagyta magát keretek közé szorítani, így gyakran a képkeretet is elhagyta és különböző izgalmas matériákra alkotott, üvegre, vagy éppen levegőbe.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Ismét tehetséges fiataloké az Óbudai Társaskör színpada

Gitármuzsika, az év fiatal jazz-zenészei és olaszmánia Óbudán.
Klasszikus érdi tamás

Miért nem vették fel a Zeneakadémiára ezt a tehetséges zongoristát?

Ezt kérdezte a legendás Leon Fleisher, amikor először találkozott Érdi Tamással. A torontói Királyi Konzervatórium zongora tanszakán látássérültként is elfogadták a fiatalember jelentkezését, ezt a napot örökíti meg a következő szemelvényünk a zongoraművészről szóló könyvből.
Klasszikus nfz

A zene ajándék

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar 2018/2019. évadának koncertjeire már feltölthető ajándékkártyával is vásárolhatóak jegyek.
Klasszikus la scala

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Klasszikus ajánló

Fidelio Klasszik: Mozgássérült sportoló és siket színésznő is fellép Frenáknál

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának november 17-i adásában vendégünk lesz Rohmann Ditta gornodkaművész, Borbély László zongoraművész, Frenák Pál koreográfus, Horváth László, a Fonó igazgatója.