Klasszikus

A nem is olyan távoli Kelet

2022.01.05. 18:20
Ajánlom
December 30-án, a Zeneakadémia Solti Termében rendezték meg a Kínai Nemzeti Ifjúsági Zenekar tagjainak kamarakoncertjét, melyen zongoristaként Magyar Valentin működött közre.

Nemzetek és kultúrák kapcsolatának nem is lehet szebb példája, mint amikor művészek fordulnak egymás alkotásai felé, hát még amikor fiatal, akár csak tanulmányaikat folytató előadók tanulják meg és viszik színre a másik ország kultúrkincseit. Akik szívükön viselik a klasszikus zene jövőjét, bizonyára érdeklődve kapták fel a fejüket a Kínai Nemzeti Ifjúsági Zenekar december 30-i koncertjének hírére, ahol fiatal művészek kamarazenei produkcióit hallhattuk.

A Kínai Nemzeti Ifjúsági Zenekar (NYO China) 2015-ben jött létre azzal a céllal, hogy Kína legtehetségesebb fiatal muzsikusait gyűjtse össze. A résztvevők életkora 14 és 21 év közé esik, évente két meghallgatás során válogatják ki az új tagokat.

Kína több mint húsz tartományából érkeztek már fiatalok a zenekarba, de sokan jelentkeztek külföldről is, akik neves zeneművészeti intézményekben folytatják tanulmányaikat.

2017-es bemutatkozó koncertjük óta több sikeres turnét lebonyolítottak, és bár a pandémia valamelyest visszavetette a lehetőségeiket, a jelenlegi koncert is bizonyítja, hogy nem engedték el teljesen a növendékek kezét.

Nyolc ifjú muzsikus, négy vonós és négy fúvós érkezett Budapestre, az itteni zenésztársuk a Virtuózok komolyzenei tehetségkutatóból megismert, Junior Prima Díjjal frissen kitüntetett Magyar Valentin volt. A műsoron az egyetemes zenetörténet nagy mesterei mellett magyar és kínai szerzők szerepeltek. Már a körülmények is azt sugallták, hogy nem mindennapi eseménybe csöppent, aki eljött a Zeneakadémia Solti Termébe, meghallgatni a koncertet, hiszen az angol és kínai nyelven nyomtatott műsorfüzet, a magyarul és kínaiul tartott köszöntő mellett a zömében nem „tipikus” koncertjárók közül kikerülő hallgatóság is azt a benyomást keltette, hogy művészeti mellett társadalmi-kultúrdiplomáciai eseménynek is tanúi vagyunk.

Rozsa_Tamas_Zeneak_DSC_8915-181141.jpg

Magyar Valentin és a NYO China tagjainak koncertje a Zeneakadémia Solti Termében (Fotó/Forrás: Rózsa Tamás)

Mindezek után természetesen az elsődleges kérdés az volt, az érdekességen túl milyen művészi értéket tud képviselni egy ilyen koncert, megállja-e a helyét hangversenyként is. Természetesen a fiatal zenészeket nem érdemes túl szigorúan megítélni, hiszen ebben az életkorban szinte napról napra fejlődhet érzékelhető mértékben a teljesítményük. Ugyanakkor megérdemlik, hogy kellően komolyan vegyék őket, és a közönséget a produkciójuk színvonala, és ne csak a puszta ténye érdekelje.

A hangszerek természetéből adódóan nem meglepő ilyen korú művészek esetében, hogy a fúvósok jobban teljesítettek, mint a vonósok. Közülük emelkedett ki az est egyik legnagyszerűbb produkciót nyújtó közreműködője, a fuvolista Yuan Yu, aki már a koncertet indító Mozart-fuvolanégyesben kitűnt könnyed játékával.

A fiatal művész nem csupán technikai értelemben birtokolja a hangszerét, a virtuozitás nála nem cél, hanem eszköz, kiváló stílusérzékkel, eleganciával, kellemmel szólaltatta meg a darabokat

– nem csupán az említett Mozart-művet, hanem a második részben szereplő Rossini-szonátát is. Ki kell még emelni a klarinétos Zhiwei Nit, aki szintén magabiztosan uralta a hangszerét a bonyolultabb futamokban (amelyekre bőven akadt példa az első részben elhangzó Beethoven-duókban). A kvartettben még Yanjiao Lyu működött közre fagotton, Yaoqi Tang pedig kürtön. Ha a vonósok közül is ki akarunk emelni valakit, Shicong Li csellójátéka különösen a második részben, a vonósnégyesben előadott kínai népdalfeldolgozásban tűnt ki.

Rozsa_Tamas_Zeneak_DSC_9098-181141.jpg

Magyar Valentin és a NYO China tagjainak koncertje a Zeneakadémia Solti Termében (Fotó/Forrás: Rózsa Tamás)

Különösen izgalmassá tette a programot, hogy magyar és kínai szerzők művei is elhangzottak. Liszt, Bartók és Dohnányi darabjai közül az utóbbit teljes egészében a kínai vendégművészek játszották, magyar közreműködő nélkül. Saját zenekultúrájukból pedig Zhou Long kortárs kínai zeneszerző népdalfeldolgozásait adták elő.

Érdekes volt rövid különbséggel hallani, hogy a magyar és a kínai népzenei ihletésű művek mennyi hasonló zenei megoldással élnek, még a nyilvánvaló különbségek ellenére is, legyen szó akár a hangzásról, akár a dallamfordulatokról.

Ettől még persze nem magától értetődő, hogy a kínai zenészek jól játsszák a magyar muzsikát, de pont az ilyen találkozások és együttmuzsikálások segíthetik őket abban, hogy minél autentikusabban ismerhessék meg, hogyan kell a népi ihletésű magyar műveket előadni. Bartók Suite Paysanne Hongroise című népdalfeldolgozásaiban Yuan Yu kamarapartnere Magyar Valentin volt, aki mindkét rövid számában nagyon emlékezetes produkciót nyújtott. Különösen figyelemre méltó volt az az energia és – kellő időben beleadott – vadság, amivel a fiatal zongoraművész Liszt 1. Mefisztó-keringőjét megszólaltatta. Ebben az életkorban ilyen művészi öntudattal és dinamizmussal játszani már önmagában is elismerést érdemel.

Kiváló eseménynek lehettünk tanúi az elmúlt év végén a Zeneakadémián, egy olyan kezdeményezésnek, amely már meg is érlelte első gyümölcseit: a fiatal vendégművészek többször okoztak igen szép pillanatokat a hallgatóságnak. Köztudomású, hogy Kínában a klasszikus zene az elmúlt évtizedekben nagyon népszerűvé vált, így érdekes volt közvetlenül is megtapasztalni, mit tudnak a fiatal muzsikusok, és mivel gazdagíthatja az ő interpretációjuk az európai zenét.

Fejléckép: Magyar Valentin és a NYO China tagjainak koncertje a Zeneakadémia Solti Termében (fotó: Rózsa Tamás)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

„Tökéletlen csaknem az alapjaiig” – Könyvek, amelyeket megbántak íróik

Kit kellett megölnie Sir Arthur Conan Doyle-nak, hogy végre nyugodtan írhasson? Miért tagadta meg főműveit Lev Tolsztoj? Mitől borzong Krasznahorkai László?
Vizuál

Látványos magyar sci-fi érkezik a mozikba márciusban

A 129 című film történelmet ír azzal, hogy az első olyan magyar sci-fi , amelynek szinte minden jelenetében látványos CGI elemeket láthatunk, kizárólag magyar szakemberek munkája nyomán. A neves színészgárdával készült alkotás március elején debütál.
Tánc

Ifjú tehetségek nyertek felvételt a Magyar Táncművészeti Egyetemre

Több mint 90 gyermek és szüleik részvételével zajlott januárban a Magyar Táncművészeti Egyetem felvételije a felsőfokú táncművészképzés előkészítőjére klasszikus balettművész, valamint a moderntánc és színházi tánc szakirányra.
Színház

Tabudöngető előadások érkeznek Szabadkáról a Bethlen Téri Színházba

A Kosztolányi Dezső Színház két Urbán András-rendezést és egy friss Hegymegi Máté-előadást hoz magával a VII. kerületi teátrum 11. Vendégváró Fesztiváljára. A felkavarónak ígérkező produkciókat február 17-19. között láthatják az érdeklődők.
Klasszikus

Túlvilági utazás a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával

Három 19. századi zenemű szerepel a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és vezető karmesterüknek, Riccardo Frizzának február 8-i koncertműsorán, melyek mindegyike gyönyörű dallamokkal szól az elmúlásról.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kritika

Dekonstruált dalok

Két egymás utáni napon, január 20-án és 21-én is olyan koncertre került sor a BMC Könyvtárában, amely a dal műfajának modern-kortárs utóéletével, feldolgozásaival foglalkozott.
Klasszikus gyász

Elhunyt Kertész Lajos zongoraművész

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetének tanárát, Kertész Lajos zongoraművészt, református teológust életének 98. évében érte a halál.
Klasszikus hír

Visszavon egy zeneelméleti könyvet az MMA Kiadó a fordítási hibák miatt

Roger Scruton A zenéről című kötetének fordításáról Tornyai Péter zeneszerző közölt kritikát, az észrevételek hatására a kiadó visszavonja és felülvizsgálja a kötetet.
Klasszikus magazin

A játéktól az áhítatig – Francis Poulencre emlékezünk

Hatvan éve hunyt el Francis Poulenc zeneszerző, a Hatok csoport tagja, aki sokáig vidám, szellemes vagy éppen frivol műveivel hívta fel magára a figyelmet, ám pályája második szakaszában a vallási témájú alkotások váltak uralkodóvá.
Klasszikus ajánló

Túlvilági utazás a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával

Három 19. századi zenemű szerepel a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és vezető karmesterüknek, Riccardo Frizzának február 8-i koncertműsorán, melyek mindegyike gyönyörű dallamokkal szól az elmúlásról.