Nemzetek és kultúrák kapcsolatának nem is lehet szebb példája, mint amikor művészek fordulnak egymás alkotásai felé, hát még amikor fiatal, akár csak tanulmányaikat folytató előadók tanulják meg és viszik színre a másik ország kultúrkincseit. Akik szívükön viselik a klasszikus zene jövőjét, bizonyára érdeklődve kapták fel a fejüket a Kínai Nemzeti Ifjúsági Zenekar december 30-i koncertjének hírére, ahol fiatal művészek kamarazenei produkcióit hallhattuk.

A Kínai Nemzeti Ifjúsági Zenekar (NYO China) 2015-ben jött létre azzal a céllal, hogy Kína legtehetségesebb fiatal muzsikusait gyűjtse össze. A résztvevők életkora 14 és 21 év közé esik, évente két meghallgatás során válogatják ki az új tagokat.

2017-es bemutatkozó koncertjük óta több sikeres turnét lebonyolítottak, és bár a pandémia valamelyest visszavetette a lehetőségeiket, a jelenlegi koncert is bizonyítja, hogy nem engedték el teljesen a növendékek kezét.

Nyolc ifjú muzsikus, négy vonós és négy fúvós érkezett Budapestre, az itteni zenésztársuk a Virtuózok komolyzenei tehetségkutatóból megismert, Junior Prima Díjjal frissen kitüntetett Magyar Valentin volt. A műsoron az egyetemes zenetörténet nagy mesterei mellett magyar és kínai szerzők szerepeltek. Már a körülmények is azt sugallták, hogy nem mindennapi eseménybe csöppent, aki eljött a Zeneakadémia Solti Termébe, meghallgatni a koncertet, hiszen az angol és kínai nyelven nyomtatott műsorfüzet, a magyarul és kínaiul tartott köszöntő mellett a zömében nem „tipikus” koncertjárók közül kikerülő hallgatóság is azt a benyomást keltette, hogy művészeti mellett társadalmi-kultúrdiplomáciai eseménynek is tanúi vagyunk.

Mindezek után természetesen az elsődleges kérdés az volt, az érdekességen túl milyen művészi értéket tud képviselni egy ilyen koncert, megállja-e a helyét hangversenyként is. Természetesen a fiatal zenészeket nem érdemes túl szigorúan megítélni, hiszen ebben az életkorban szinte napról napra fejlődhet érzékelhető mértékben a teljesítményük. Ugyanakkor megérdemlik, hogy kellően komolyan vegyék őket, és a közönséget a produkciójuk színvonala, és ne csak a puszta ténye érdekelje.

A hangszerek természetéből adódóan nem meglepő ilyen korú művészek esetében, hogy a fúvósok jobban teljesítettek, mint a vonósok. Közülük emelkedett ki az est egyik legnagyszerűbb produkciót nyújtó közreműködője, a fuvolista Yuan Yu, aki már a koncertet indító Mozart-fuvolanégyesben kitűnt könnyed játékával.

– nem csupán az említett Mozart-művet, hanem a második részben szereplő Rossini-szonátát is. Ki kell még emelni a klarinétos Zhiwei Nit, aki szintén magabiztosan uralta a hangszerét a bonyolultabb futamokban (amelyekre bőven akadt példa az első részben elhangzó Beethoven-duókban). A kvartettben még Yanjiao Lyu működött közre fagotton, Yaoqi Tang pedig kürtön. Ha a vonósok közül is ki akarunk emelni valakit, Shicong Li csellójátéka különösen a második részben, a vonósnégyesben előadott kínai népdalfeldolgozásban tűnt ki.

Különösen izgalmassá tette a programot, hogy magyar és kínai szerzők művei is elhangzottak. Liszt, Bartók és Dohnányi darabjai közül az utóbbit teljes egészében a kínai vendégművészek játszották, magyar közreműködő nélkül. Saját zenekultúrájukból pedig Zhou Long kortárs kínai zeneszerző népdalfeldolgozásait adták elő.

Ettől még persze nem magától értetődő, hogy a kínai zenészek jól játsszák a magyar muzsikát, de pont az ilyen találkozások és együttmuzsikálások segíthetik őket abban, hogy minél autentikusabban ismerhessék meg, hogyan kell a népi ihletésű magyar műveket előadni. Bartók Suite Paysanne Hongroise című népdalfeldolgozásaiban Yuan Yu kamarapartnere Magyar Valentin volt, aki mindkét rövid számában nagyon emlékezetes produkciót nyújtott. Különösen figyelemre méltó volt az az energia és – kellő időben beleadott – vadság, amivel a fiatal zongoraművész Liszt 1. Mefisztó-keringőjét megszólaltatta. Ebben az életkorban ilyen művészi öntudattal és dinamizmussal játszani már önmagában is elismerést érdemel.

Kiváló eseménynek lehettünk tanúi az elmúlt év végén a Zeneakadémián, egy olyan kezdeményezésnek, amely már meg is érlelte első gyümölcseit: a fiatal vendégművészek többször okoztak igen szép pillanatokat a hallgatóságnak. Köztudomású, hogy Kínában a klasszikus zene az elmúlt évtizedekben nagyon népszerűvé vált, így érdekes volt közvetlenül is megtapasztalni, mit tudnak a fiatal muzsikusok, és mivel gazdagíthatja az ő interpretációjuk az európai zenét.

Fejléckép: Magyar Valentin és a NYO China tagjainak koncertje a Zeneakadémia Solti Termében (fotó: Rózsa Tamás)