Klasszikus

A Notre Dame zenei kincse

2010.05.10. 00:19
Ajánlom
Rózsaablak, csúcsív, faragott kőcsipke, világos belső tér az építészetben – récit, dialogue, echo, plein jeu a sajátos orgonahangzásban. A francia építészet és az orgonastílus fejlődése kézen fogva járt egymással. Nagy volt a versengés az évszázadok folyamán a központi irányítás megszerzésére, melyben az állam és az egyház egyaránt dicsőséget szerezhetett magának. Katedrálisok sora viselte e titulust időről időre, s árasztotta el Európát a falai között kikristályosodott stílusokkal, tanokkal, szabályokkal és a művészi muzsikával.

A gótikus építészet a francia királyok központi tartományának, a Párizst körülvevő Île-de-France, majd a szomszédos Champagne és Pikardia városaiban született meg a 12. század közepétől meginduló nagy székesegyházak építésével. Chartres, Reims, Amiens, a párizsi Notre-Dame, a bourges-i Sainte-Étienne-székesegyház, a Loire-menti Blois várkastélya, a pápák avignoni palotája a stílus legékesebb példái. A 12. század elején Párizsnak minden városnál nagyobb politikai szerepet szántak Franciaországban. Ebben az időben az egyházzene területén is Párizs központi temploma, a Notre Dame vette át a hatalmat. A nyugati zenetörténet első legnagyobb korszaka is e falakhoz kötődik. 1200 körül létezett egy zenei kör, melynek fő mesterei Magister Leoninus és az ifjabb Magister Perotinus voltak. A gregorián ének többszólamú feldolgozásainak (orgánum) magasiskoláját teremtették meg, mely Notre Dame-i iskola néven vonult be a zenetörténetbe.

A hangszeres zene később emelkedett hasonlóan magas színvonalra, miután megépült a templom minden korszakban élenjáró, tökéletesedő orgonája. A párizsi Notre-Dame székesegyház nagyorgonájának története 1334-re nyúlik vissza, az első hangszert Jean de Bruges építette. Különlegessége, hogy már 1730-ban, XVI. Lajos parancsára ötmanuálosra bővítették, és 46 regiszteres lett. Ebben a korban az ilyen hatalmas hangszer igen ritka még. Rengeteg sípot megmentettek a 15. századból, ezek a mai napig is szólnak. A 19. században Aristide Cavaillé-Coll Barker-emeltyűk segítségével 86 regiszteresre bővítette a hangszert. A 20. század folyamán Louis Vierne és később Pierre Cochereau kérésére átintonálták, s teljes elektronikus vezérlést kapott. Az 1990-es évek tökéletes felújítási munkálatai révén a vezérlést teljesen számítógép alapúvá tették. Ma a Notre-Dame 113 regiszteres és ötmanuálos nagyorgonája a világ egyik legjobb hangszerének számít.

A Notre Dame orgonistájának lenni nagy dicsőségnek számított minden időben. Jobbnál jobb muzsikusok váltották egymást, legtöbbjük komponistaként is kimagasló volt. Ilyen volt közülük a kora barokk idején Chabanceau Pierre de La Barre (1580-1600), őt követte nem sokkal később Charles Racquet (1618-1659). A nagy orgonabővítés idején William Anthony Calviere (1730-1755) viselte a titulust, kompozícióiban határozottan nyomon követhető a hangzó tér gazdagodása. Híres zenészcsaládok képviselői sem hiányoznak, mint a Couperin, Daquin és a 18. század nagy mestere, Jean-Jacques Beauvarlet-Charpentier, ki 1783 és 1793 között volt a templom orgonistája. A nagy áttörést a francia orgonamuzsikában César Franck szimfonikus hangzású orgonamuzsikája hozta. A párizsi Conservatoire-ban tanárként számos tehetséget fedezett fel, közülük az egyik legnagyobb Louis Vierne volt, aki 1900-1937 állt a párizsi Notre Dame szolgálatában. Hasonlóan hosszú időn át vezette a katedrális zenei életét Pierre Cochereau (1955-1984), kinek kezdeményezésére tovább tökéletesítették a hangszert. 1985-től a három hivatalban lévő orgonista Olivier Latry, Philippe Lefebvre, valamint Jean-Pierre Leguay. Utóbbiak közül Olivier Latry fogja megeleveníteni Budapesten május 15-én este a Notre Dame varázslatos zenei világát.


2010. május 15. 19:30
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
A Notre-Dame orgonazenéje - Olivier Latry szólóestje

Charles Racquet: Fantázia
Antoine Calvière: Pièce d'orgue
Claude-Bénigne Balbastre: Marche des Marseillois
Émile Bourdon: Elégia Louis Vierne emlékére
Augustin Barié: Intermezzo (Symphonie pour orgue - részlet)
Maurice Duruflé: Prélude, adagio és korálvariáció a Veni Creator témájára
Louis Vierne: Allegro a II. orgonaszimfóniából
Pierre Cochereau: Berceuse Louis Vierne emlékére
Bolero Charles Racquet témájára
Olivier Latry: Improvizációk

www.mupa.hu

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Online elérhető művészeti filmek a napfényes Itáliáról

Online elérhető A művészet templomai című népszerű ismeretterjesztő sorozat, első körben hat film, köztük a firenzei Uffizi képtárat, Róma bazilikáit, a milánói Scala történetét, Leonardo és Raffaello életpályáját bemutató alkotások nézhetők.
Színház

Kováts Adél: „Nem csak a járványt kell túlélnünk”

Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Radnóti Színház igazgatója a napirendben hisz, megpróbál nem egész nap dolgozni, ugyanakkor élvezi is a home office előnyeit. Tudja, hogy a járványt követően szemléletet kell váltanunk, de most a legfontosabbnak a szolidaritást tartja.
Vizuál

Ki a legdrágább kortárs magyar festő? Itt vannak a rangsorok!

A Top10 élő magyar művész rangsora a 2019 aukciós eredmények alapján: Lakner László, Nádler Istán, Reigl Judit.
Plusz

Fesztiválozhatunk idén nyáron? – Hazai körkép a koronavírus árnyékában

Nem lesznek tavaszi fesztiválok Budapesten és vidéken. Lemondták a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. De mi van a nyári programokkal? Ennek jártunk most utána!
Könyv

Milyen olvasmányokat ajánl Szabó T. Anna a karanténos napokra?

Folytatódik Nyáry Krisztián online beszélgetés-sorozata. Az irodalomtörténész április 3-án 16 órától Szabó T. Annát kérdezi arról, hogy mivel tölti a karanténos napokat és milyen olvasmányokat ajánl.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus koronavírus

Autókból zenélnek a MÁV Szimfonikusok

Zenészek vezetik a naponta útnak muzsikáló indított autókat.
Klasszikus magazin

6 zenemű, amely kapudrog lehet Krzysztof Pendereckihez

86 éves korában elhunyt Krzysztof Penderecki, akit kétségkívül a II. világháború utáni zeneszerzők élvonalában kell emlegetnünk. Sokan talán hallották már a nevét, de kevesebben ismerik a zenéjét – számukra ismert és kevéssé ismert, hosszabb és rövidebb művekből válogattunk.