Klasszikus

"A Párbeszéd ma is zajlik"

2015.02.16. 12:38
Ajánlom
Kurtág György és ifj. Kurtág György Párbeszéd című, tizenöt éve folyamatosan alakuló alkotásából Olivier Cuendet készített versenyművet, melyet teljes terjedelmében a magyar közönség hallhat először. ifj. Kurtág Györggyel beszélgettünk. INTERJÚ

- A " Zwiegespräch - Dialógus szintetizátorra és zenekarra"című darabot február 19-től öt napon keresztül tartja műsorán a BFZ Takács-Nagy Gábor vezényletével. Ez az édesapjával közösen írt darab nagyzenekari változata. Mi az előtörténet?

- Ezt a közös kompozíciót 1999-ben, tehát 15 éve írjuk édesapámmal, Kurtág Györggyel. Eredetileg a baseli Sacher Alapítvány rendelte tőlünk, s akkor vonósnégyesről volt szó, de az eltelt idő alatt egy szintetizátorokra írt versenyművé alakult. A most Magyarországon hallható darabot ezelőtt két évvel rövidített formájában már előadtuk, de mostanra kész lett a teljes verzió, s ezt fogja hallani a magyar közönség.

- Hogyan került a darabba a szintetizátor, és miért alakult így át az eredeti elképzelés?

- Annak idején egy svájci zeneszerző barátunk, Thomas Kessler állt elő azzal az ötlettel, hogy milyen érdekes lenne, ha ezt a két zenei világot, a hangszeres kamarazenét és az elektronikus élőzenét valamilyen módon össze tudnánk kapcsolni. Ez a gondolat nekünk is megtetszett, és apámmal elkezdtünk gondolkodni egy olyan zenei nyelv megteremtésén, ami szintetizálja a két világot. Ez persze nem ment egyik pillanatról a másikra. Hosszú és nehéz folyamatot kell elképzelni, amely során lassan alakult a közös munka.

- Eszerint sokat vitatkoztak, mert apa és fia mást gondoltak a zenéről? Mennyiben volt igazi szóbeli párbeszéd?

- Nehezen indult a közös munka. Először nem nagyon tudtunk mit kezdeni a feladattal. Aztán az évek során valahogy kitisztult. Össze kellett hangolnunk két teljesen különböző időbeli struktúrát. Apámét, amely hihetetlenül gyors gesztusokból és nagyon rövid darabokból áll, és az enyémet, amely sokkal lassabb, mert az elektronikában ahhoz, hogy a hangok élni tudjanak, idő kell. Tehát az egyik világ másodpercekben gondolkodik, a másik inkább percekben. És ezt a kettőt kellett úgy összehangolnunk, hogy tulajdonképpen mindkettőnk számára egy új nyelvet teremtsünk.

- Mennyire kellett feladniuk a saját addigi zenei gondolkodásmódjukat ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak egymáshoz?

- Erre nagyon jó példa, hogy amikor az egyik próbán a vonósnégyes valamelyik zenésze megkérdezte tőlünk, kettőnk közül ki a főnök, mind a ketten gondolkodás nélkül és egyszerre vágtuk rá, hogy a zene! Tulajdonképpen ez volt az igazi összekötő kapocs. Én rettenetesen tisztelem a hangokat, édesapám rettenetesen tiszteli magát a zenét, és ebben a kettőben egy közös pontot találni nem volt olyan lehetetlen, mint amilyennek első hallásra elképzelné az ember.

- Ez a zenei párbeszéd ma is zajlik kettejük között?

- Igen, ez így van. A készülés úgy zajlott, hogy amikor valami elkészült, például az első vonósnégyes, és úgy éreztük, hogy jó, kidobtuk és elkezdtünk újat írni.

- Hogyhogy nem a selejtet dobták ki?

- Mert a párbeszéd maga sokkal érdekesebb volt, mint a letisztult, kerek késztermék. Most már nem olyan könnyű a zenekarra hangszerelt változattal ugyanúgy "elbánni", mint annak idején a kamarazenekarra, vagy az elektronikára írt változattal.

- A svájci zeneszerző, Olivier Cuendet által írt verzió új értelmezést ad az eredeti kettős által létrehozott műnek. Nem zavarja meg a korábbi - apa és fia közötti intim párbeszédet egy ilyen áthangolás?

- Egy idő után úgy éreztük, szükségünk van egy külső fülre, vagy fültanúra, méghozzá olyanra, mint Cuendet, aki nagyon avatott előadója édesapám zenekarra írt műveinek. Ő hangszerelte például a két évvel ezelőtt Budapesten is bemutatott Kurtág "Játékok" átiratot. Ő mindkettőnk zenei világát kiválóan ismeri és valójában az ötlet, hogy az elkészült részekből egy versenymű szülessen, tőle származik. Persze a próbák idején a párbeszéd továbbra is folytatódott közöttünk, de akkor már egy kicsit más alapon.

- Az első tétel címe: "Könnyek". Mire kell gondolnunk?

- Arra az ötletemre, amit apám is boldogan fogadott, hogy milyen izgalmas, amikor az ereszcsatorna alján összegyűlik a víz és már látjuk, hogy le fog esni, de még nem tudjuk, mikor. Aztán lassan, mint egy könnycsepp lecsöppen.  Ezt kellene zeneileg megfogalmaznunk. Ebből ő írt egy akkordsorozatot, amelyet szabadon lehet előadni - hisz nem tudjuk, mikor esik le a csepp - és ennek továbbfejlesztett változatából lett a mű első része.

- A következő tétel Müezzin címmel szerepel. A kántáló, elnyúló, hosszított hangsorok miatt?

- Pontosan egy ilyen hangfelvételből indult, amelyben hat, vagy hét müezzin versenyez, hogy ki tudja hosszabban éltetni Allahot. Mivel úgy éreztük, hogy egy evidensen beszélgetős tételre van szükségünk, ehhez nyúltunk.

- A Love-song, a harmadik tétel a szerelemre rezonál?

- Ez az én darabom a 90-es évekből, s erre reagált apám, majd Cuendet. Ez valójában az egész mű alapját képezi, s erre felel az utolsó tétel, a Solis, a Vigasz. Ezeket a címeket apám adta, de ebben teljes volt az egyetértés. Ami eleinte komoly gondot okozott, hogy hogyan tudnánk mindketten egyformán hallani az elhangzó darabrészeket, mert mást és mást tartottunk fontos hangnak. De aztán lassan meg tudtunk egyezni. Mára teljes köztünk a harmónia.

- A februári koncerten Mendelssohn és Schumann darabjai is felcsendülnek. Hogyan bírja el egy ilyen kortárs mű, hogy mellette - körülötte - klasszikus darabok szólalnak meg?

- A korábbi verzió bemutatóján már sikerrel szerepelt a klasszikus komponisták művei mellett. Ez egyébként a karmester, Takács-Nagy Gábor döntése volt, hogy épp ez a két mű hangozzon el a koncerten a mi darabunk mellett. A gondolat abszolút jó, hiszen édesapám alkotásainak szinte minden hangja valamiféle referencia korábbi mesterek műveire. Ha van három hang, ami a zenéjében megjelenik, azokhoz a zeneirodalomból legalább húsz régebbi hangzás rendelhető. Az ő számára az Hommage gondolata első helyen áll.

- Ön is így gondolkodik?

- Én azt tartom fontosnak ebben a döntésben, hogy szerintem és a karmester, Takács-Nagy Gábor szerint sincs választóvonal a modern és a klasszikus zene között.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Szabó István nem veszi át életműdíját

Az Oscar- és Kossuth-díjas rendező kitüntetését a közelmúltban többen kritizálták Szabó István ügynökmúltja miatt.
Vizuál

Elhunyt Szentandrássy István festőművész

A 62 éves korában elhunyt művész 2012-ben kapott Kossuth-díjat a cigányság ősi, balladisztikus hagyományait és alakjait ábrázoló műveiért.
Zenés színház

Plácido Domingo bocsánatot kért

A világhírű spanyol operaénekes közleményben kért bocsánatot azoktól a nőktől, akik szexuális zaklatással vádolták meg az elmúlt fél évben - adta hírül a spanyol média kedden.
Könyv

Láttad már Ady vasúti bérletét vagy az önéletrajzát?

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban micsoda kincsek rejtőznek. Az OSZK kamarakiállításokkal igyekszik ezeket a kuriózumokat látogatóival is megosztani.
Könyv

Feleannyi könyv az idei Aegon-díj döntőjében

Gumicsizma, kiskocsma és magadra ismerés – mi fér bele egy igazán személyes könyvajánlóba? Az Aegon Irodalmi Díj idei zsűrije szerint mindezek és még sok más érdekesség…

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Sosztakovics-szimfónia hazai bemutatójára készül az Óbudai Danubia Zenekar

Sosztakovics IV. szimfóniájának magyarországi bemutatójára készül az Óbudai Danubia Zenekar Hámori Máté vezényletével február 28-án pénteken a budapesti Zeneakadémián.
Klasszikus ajánló

Húszállomásos Kárpát-medencei turnéra indul Bogányi Gergely

Útjára indul Bogányi Gergely 2020-as koncertturnéja, a zongoraművész 20 koncerten 20 különböző műsort ad elő szerte a Kárpát-medencében.
Klasszikus ajánló

Fiatal lengyel ugrik be a koronavírus miatt Olaszországban ragadt zongoraművész helyett

Piotr Pawlak nyitja meg a március 1-én induló Chopin Fesztivált az Óbudai Társaskörben, miután Alberto Nosé a koronavírus-járvány olaszországi terjedése miatt nem tud eljönni Budapestre.
Klasszikus ajánló

A Ránki-család koncertjével várja fiatalok jelentkezését a kőszegi Altalena Nyári Akadémia

Augusztus elején rendezik meg Kőszegen a BMFest Altalena Nyári Akadémiáját, amelyre 14-32 év közötti fiatal zenészek jelentkezését várják. Vendégei között a Ránki-család, Fejérvári Zoltán, Bősze Ádám, a Berecz-család és Dukay Barnabás.
Klasszikus ajánló

Országos programot indít az ifjúsági kóruséneklésért a KÓTA

Országos programsorozat indult Hangról hangra... az ifjúsági kóruséneklésért címmel az idén 50 éves Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége (KÓTA) szervezésében.