Klasszikus

"A Párbeszéd ma is zajlik"

2015.02.16. 12:38
Ajánlom
Kurtág György és ifj. Kurtág György Párbeszéd című, tizenöt éve folyamatosan alakuló alkotásából Olivier Cuendet készített versenyművet, melyet teljes terjedelmében a magyar közönség hallhat először. ifj. Kurtág Györggyel beszélgettünk. INTERJÚ

- A " Zwiegespräch - Dialógus szintetizátorra és zenekarra"című darabot február 19-től öt napon keresztül tartja műsorán a BFZ Takács-Nagy Gábor vezényletével. Ez az édesapjával közösen írt darab nagyzenekari változata. Mi az előtörténet?

- Ezt a közös kompozíciót 1999-ben, tehát 15 éve írjuk édesapámmal, Kurtág Györggyel. Eredetileg a baseli Sacher Alapítvány rendelte tőlünk, s akkor vonósnégyesről volt szó, de az eltelt idő alatt egy szintetizátorokra írt versenyművé alakult. A most Magyarországon hallható darabot ezelőtt két évvel rövidített formájában már előadtuk, de mostanra kész lett a teljes verzió, s ezt fogja hallani a magyar közönség.

- Hogyan került a darabba a szintetizátor, és miért alakult így át az eredeti elképzelés?

- Annak idején egy svájci zeneszerző barátunk, Thomas Kessler állt elő azzal az ötlettel, hogy milyen érdekes lenne, ha ezt a két zenei világot, a hangszeres kamarazenét és az elektronikus élőzenét valamilyen módon össze tudnánk kapcsolni. Ez a gondolat nekünk is megtetszett, és apámmal elkezdtünk gondolkodni egy olyan zenei nyelv megteremtésén, ami szintetizálja a két világot. Ez persze nem ment egyik pillanatról a másikra. Hosszú és nehéz folyamatot kell elképzelni, amely során lassan alakult a közös munka.

- Eszerint sokat vitatkoztak, mert apa és fia mást gondoltak a zenéről? Mennyiben volt igazi szóbeli párbeszéd?

- Nehezen indult a közös munka. Először nem nagyon tudtunk mit kezdeni a feladattal. Aztán az évek során valahogy kitisztult. Össze kellett hangolnunk két teljesen különböző időbeli struktúrát. Apámét, amely hihetetlenül gyors gesztusokból és nagyon rövid darabokból áll, és az enyémet, amely sokkal lassabb, mert az elektronikában ahhoz, hogy a hangok élni tudjanak, idő kell. Tehát az egyik világ másodpercekben gondolkodik, a másik inkább percekben. És ezt a kettőt kellett úgy összehangolnunk, hogy tulajdonképpen mindkettőnk számára egy új nyelvet teremtsünk.

- Mennyire kellett feladniuk a saját addigi zenei gondolkodásmódjukat ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak egymáshoz?

- Erre nagyon jó példa, hogy amikor az egyik próbán a vonósnégyes valamelyik zenésze megkérdezte tőlünk, kettőnk közül ki a főnök, mind a ketten gondolkodás nélkül és egyszerre vágtuk rá, hogy a zene! Tulajdonképpen ez volt az igazi összekötő kapocs. Én rettenetesen tisztelem a hangokat, édesapám rettenetesen tiszteli magát a zenét, és ebben a kettőben egy közös pontot találni nem volt olyan lehetetlen, mint amilyennek első hallásra elképzelné az ember.

- Ez a zenei párbeszéd ma is zajlik kettejük között?

- Igen, ez így van. A készülés úgy zajlott, hogy amikor valami elkészült, például az első vonósnégyes, és úgy éreztük, hogy jó, kidobtuk és elkezdtünk újat írni.

- Hogyhogy nem a selejtet dobták ki?

- Mert a párbeszéd maga sokkal érdekesebb volt, mint a letisztult, kerek késztermék. Most már nem olyan könnyű a zenekarra hangszerelt változattal ugyanúgy "elbánni", mint annak idején a kamarazenekarra, vagy az elektronikára írt változattal.

- A svájci zeneszerző, Olivier Cuendet által írt verzió új értelmezést ad az eredeti kettős által létrehozott műnek. Nem zavarja meg a korábbi - apa és fia közötti intim párbeszédet egy ilyen áthangolás?

- Egy idő után úgy éreztük, szükségünk van egy külső fülre, vagy fültanúra, méghozzá olyanra, mint Cuendet, aki nagyon avatott előadója édesapám zenekarra írt műveinek. Ő hangszerelte például a két évvel ezelőtt Budapesten is bemutatott Kurtág "Játékok" átiratot. Ő mindkettőnk zenei világát kiválóan ismeri és valójában az ötlet, hogy az elkészült részekből egy versenymű szülessen, tőle származik. Persze a próbák idején a párbeszéd továbbra is folytatódott közöttünk, de akkor már egy kicsit más alapon.

- Az első tétel címe: "Könnyek". Mire kell gondolnunk?

- Arra az ötletemre, amit apám is boldogan fogadott, hogy milyen izgalmas, amikor az ereszcsatorna alján összegyűlik a víz és már látjuk, hogy le fog esni, de még nem tudjuk, mikor. Aztán lassan, mint egy könnycsepp lecsöppen.  Ezt kellene zeneileg megfogalmaznunk. Ebből ő írt egy akkordsorozatot, amelyet szabadon lehet előadni - hisz nem tudjuk, mikor esik le a csepp - és ennek továbbfejlesztett változatából lett a mű első része.

- A következő tétel Müezzin címmel szerepel. A kántáló, elnyúló, hosszított hangsorok miatt?

- Pontosan egy ilyen hangfelvételből indult, amelyben hat, vagy hét müezzin versenyez, hogy ki tudja hosszabban éltetni Allahot. Mivel úgy éreztük, hogy egy evidensen beszélgetős tételre van szükségünk, ehhez nyúltunk.

- A Love-song, a harmadik tétel a szerelemre rezonál?

- Ez az én darabom a 90-es évekből, s erre reagált apám, majd Cuendet. Ez valójában az egész mű alapját képezi, s erre felel az utolsó tétel, a Solis, a Vigasz. Ezeket a címeket apám adta, de ebben teljes volt az egyetértés. Ami eleinte komoly gondot okozott, hogy hogyan tudnánk mindketten egyformán hallani az elhangzó darabrészeket, mert mást és mást tartottunk fontos hangnak. De aztán lassan meg tudtunk egyezni. Mára teljes köztünk a harmónia.

- A februári koncerten Mendelssohn és Schumann darabjai is felcsendülnek. Hogyan bírja el egy ilyen kortárs mű, hogy mellette - körülötte - klasszikus darabok szólalnak meg?

- A korábbi verzió bemutatóján már sikerrel szerepelt a klasszikus komponisták művei mellett. Ez egyébként a karmester, Takács-Nagy Gábor döntése volt, hogy épp ez a két mű hangozzon el a koncerten a mi darabunk mellett. A gondolat abszolút jó, hiszen édesapám alkotásainak szinte minden hangja valamiféle referencia korábbi mesterek műveire. Ha van három hang, ami a zenéjében megjelenik, azokhoz a zeneirodalomból legalább húsz régebbi hangzás rendelhető. Az ő számára az Hommage gondolata első helyen áll.

- Ön is így gondolkodik?

- Én azt tartom fontosnak ebben a döntésben, hogy szerintem és a karmester, Takács-Nagy Gábor szerint sincs választóvonal a modern és a klasszikus zene között.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.
Színház

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz. 
Klasszikus

Neves régizenei együttessel készített lemezt Daragó Zoltán

A fiatal kontratenor Bach-áriákat felvonultató lemeze Christophe Rousset vezényletével és a Les Talens Lyriques közreműködésével szeptemberben jelenik meg az Aparté Kiadónál.
Könyv

Pernye és fű – ősszel érkezik Závada Pál új regénye

Október 8-án a Magvető Kiadó gondozásában jelenik meg a Kossuth-díjas író legújabb regénye, amelynek története és karakterei ugyan fiktívek, ám a benne szereplő interjúk valóságosak – azokat Sipos András rendezővel készítették Statárium című, 1989-es filmjükhöz.
Plusz

Az utolsó szerelem mítosza

Az első szerelem minden líra egyik fő toposza, sőt népdaloktól regényekig, a first love az igazi, mert mindenkit érdeklő, lángba boritó téma. Azon gondolkozom, hogy miért nincs az elsőnek párja, azaz miért nincs igazi irodalma, lírai lenyomata az utolsó szerelemnek, ennek a fellobbanó érzelmi viharnak? Almási Miklós írása.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Zenében megélt ünnep Pannonhalmán – jubilál az Arcus Temporum fesztivál

Eötvös Péter és Mozart művészetével ünnepel az idén 20 éves Arcus Temporum Művészeti Fesztivál Pannonhalmán augusztus 23–25. között. Ráadásul a jubileum egybeesik a bencés szerzetesközösség temploma, a Szent Márton-bazilika felszentelésének 800. évével.
Klasszikus interjú

„Tudatosítani kell a világban, hogy Auer Lipót magyar, ráadásul veszprémi volt” – interjú Kováts Péterrel, az Auer Fesztivál művészeti vezetőjével

Kerek évfordulóhoz érkezett a veszprémi születésű, világhírű hegedűművésznek, Auer Lipótnak szentelt fesztivál. Az ünnepi programról az eseménysorozat alapítójával, Kováts Péter hegedűművésszel beszélgettünk.
Klasszikus interjú

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.
Klasszikus hír

Neves régizenei együttessel készített lemezt Daragó Zoltán

A fiatal kontratenor Bach-áriákat felvonultató lemeze Christophe Rousset vezényletével és a Les Talens Lyriques közreműködésével szeptemberben jelenik meg az Aparté Kiadónál.
Klasszikus hír

Huszadik alkalommal rendezik meg a Crescendo Nyári Akadémiát

Július 21-én kezdődik a 20. Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál, melyre rekordszámú hallgató jelentkezett, hogy a mesterkurzus és fellépéseik által fejlődhessenek, és közösen ünnepelhessék a jubileumi eseménysorozatot.