Klasszikus

A passió története J. S. Bachig

2007.04.02. 00:00
Ajánlom
Krisztus szenvedésére a keresztény egyház a Húsvét ünnepét megelőző napokban emlékezik az evangélisták írása (Passio Domini nostri Jesu Christi – A mi Urunk, Jézus Krisztus szenvedésének története) szerint. A Jézus életének eseményeit elbeszélő utolsó szakasz (az elárultatástól a kereszthalálig) a böjti időszak utolsó hetében, a virágvasárnappal kezdődő nagyhéten hangzik el a misében evangéliumi olvasmányként.

A Húsvét a keresztény egyházban az ünnepek ünnepe, már a korai századokból maradtak fenn írásos dokumentumok, amelyek megörökítik a nagyheti szertartásokat – s benne a passió felolvasását. Nagy Szent Leó pápa az V. század közepén rendelte el a szenvedéstörténet elhangzásának liturgikus helyét: virágvasárnapra és nagyszerdára a Máté-passiót, nagypéntekre pedig a János-passiót jelölte ki. A X. századra kialakult gyakorlat szerint mind a négy evangélista szövege elhangzik, a nagyszerdára előírt Máté-passiót a Lukács evangélista szerinti elbeszélés váltotta fel, nagykeddre pedig a Márk-passió került.

A passiók megszólaltatása – a római egyház tradíciójába illeszkedve, az énekelt liturgia részeként – recitált formában, gregorián olvasmány-tónuson történt. Eredetileg egyetlen személy adta elő, és egészen a XIII. századig nincs megbízható adat arra vonatkozóan, hogy a különböző szerepek megszólaltatásában több előadó vett volna részt. Ugyanakkor a bibliai történet előadásának alapvetően dramatikus elgondolásáról tanúskodnak azok az ún. jelölő-betűk, amelyek az egyes szerepeket hangmagasság, tempó, hangerő szerint megkülönböztetik. A IX. századtól leggyakrabban használt betűk: a szöveg elbeszélő szakaszait jelölő c (celeriter, vagyis gyorsítva), a Krisztus szavait jelölő t (tenere, vagyis visszafogottan) és a harmadik szerepet – a tömeget és a többi szereplőt – jelölő s (sursum, vagyis magasan). A Megváltó szavait néha piros színnel emelték ki. A XIV-XV. századra általánossá vált a szerepek három előadó közötti elosztása, de néhány esetben megtalálható a tanítványok és a zsidó nép tömegeinek megkülönböztetése, valamint külön énekes bevonása Jézusnak azon szavaihoz, melyeket a kereszten mondott.

A XV. század folyamán kialakuló teológiai gondolkodás jellemzője, hogy Jézus életének fontos eseményeit a maga kézzelfogható valóságában akarta szemlélni. Így a passiójátékok is hosszabbak lettek, megjelentek többszólamú tételek is a turba-szakaszokban a nép szavainak ábrázolására. A következő századokban a passió megzenésítésének különböző típusai alakultak ki: az egyik típusban az elbeszélő részek egyszólamúak, míg Krisztus és a többi szereplő szövegei lehettek többszólamúak is, a másikban pedig a teljes szöveget – beleértve az evangélista szövegeit – több szólamban zenésítették meg. Ebben az időben jött szokásba a passió címének az exordium-nak („Passio Domini nostri Iesu Christi…”) és a passió végén szereplő evangéliumi részletnek, a conclusio-nak („Qui passus est…”) többszólamú megzenésítése is, melyek nem részei a szenvedéstörténetnek.

A protestáns Németországban mindkét tradíció (az evangélista részeit egy szólamban megtartó és a végigkomponált forma) meghonosodott, és egészen a XVII. századig mintául szolgált számos passió kompozícióhoz.

Az 1650-es évektől kezdve, ugyancsak főként Németország lutheránus területein jelennek meg az itáliai eredetű oratórium jellegzetességeit magukon viselő passió megzenésítések. Míg korábban csupán a bibliai szöveg elmondása volt a cél, hiszen liturgikus funkciója ezt kívánta meg, és a drámaiságot maga a cselekmény hordozta, a barokk kor új zenedrámai formái sokkal tágabb teret engedtek a szövegben rejlő érzelmek kifejezésének és magának a szöveg ábrázolásának is. E műfajra jelentős hatással volt az olasz operastílus fejlődése.

Az új stílus hatására a szenvedéstörténet immár basso continuo-val kísért recitativók és szemlélődő karakterű áriák sorozata. A bibliai szöveg mellett megjelenő új, madrigalista költemények többnyire a recitativókban elmondott bibliai szövegre reflektálnak. Esetenként önálló hangszeres tételek is helyt kaptak. Ezek mellett megmaradt a turba részek, valamint a nyitó- és a zárótétel (az exordium és a conclusio) hagyományosan többszólamú kórustételként történő megzenésítése.

A protestáns passió-oratóriumoknak szembetűnő jellegzetessége a korálok használata. A reformáció egyik alapelve volt a gyülekezet bevonása az istentiszteleti éneklésbe. Ezáltal a hívek nem csupán „hallgatói” voltak az istentiszteletnek, hanem annak aktív résztvevőivé váltak. A korálok hivatottak közvetíteni a gyülekezetnek, vagyis Krisztus egyházának gondolati, érzelmi reakcióit az istentiszteleten elhangzottakra, vagy éppen összefoglalni egy-egy teológiai alapvetést. A német passiókompozíciók többsége istentiszteleti használatra szánt liturgikus zene, a korálok beillesztése és a szigorúan megtartott bibliai szöveg így összecseng a lutheránus egyházzene elvárásaival.

A műfaj történetének legjelesebb alkotása kétségtelenül Johann Sebastian Bach két fennmaradt passiója, az 1724-ben bemutatott János-passió és a Máté-passió, amelynek első előadása valószínűleg 1727-ben volt, bár erről dokumentum nem maradt fönn. E két nagyszabású mű a kor teljes egyházi és világi zenéjének formavilágából merít.

Bach mindkét művét az egyházi év legfontosabb alkalmára, a nagypénteki vesperára komponálta, amit abban az időben Lipcsében felváltva tartottak: egyik évben a Thomaskirche-ben, a következő évben pedig a Nikolauskirche-ben. Mint az köztudott, mindkét templom zenei életének irányítása Bach feladatai közé tartozott. A passió első része a prédikáció előtt, a második része pedig azt követően hangzott el.

A lutheránus istentiszteletnek egyik legfontosabb eleme a prédikáció – az ige magyarázata, e nélkül nem tartottak istentiszteletet. (Bach idejében ez esetenként egy óránál is hosszabbra nyúlt!) A lutheri teológia szellemében az istentiszteleten elhangzó zene is az igehirdetést szolgálja, így az evangélikus egyházzenének, köztük Bach két passiójának szerepe és fontossága is a prédikációval egyenrangú.

(2007. március 26. 19:00 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem – BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL: J. S. Bach: Máté-passió, BWV 244; km.: Andreas Karasiak (Evangélista), Stephen Salters (Jézus), Lynne Dawson, Carlos Mena, Mark Beeke, Klaus Mertens - ének, Wiener Akademie, Musica Angelica Baroque Orchestra (Los Angeles), Chorus Sine Nomine (Bécs); vez.: Martin Haselböck

2007. április 2. 19:30 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem – J. S. Bach: János-passió, BWV 245; km.: Collegium Vocale Gent, Christoph Prégardien (Evangélista), Konrad Jarnot (Jézus), Camilla Tilling, Ingebirg Danz, Jan Kobow, Peter Kooij (ének); vez.: Philippe Herreweghe

2007. április 6. 19:30 Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem – J. S. Bach: Máté-passió, BWV 244; km.: Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Lothar Odinius, Ruth Ziesak, Monica Groop, Carsten Süss, Oliver Widmer (ének), Nemzeti Énekkar (karig.: Antal Mátyás), a Magyar Rádió Gyermekkórusa (karig.: Thész Gabriella); vez.: Schiff András)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Varázslatosan festő koncertközpont épül Münchenben

Az osztrák Cukrowicz Nachbaur Architekte mérnökei építik azt a koncertpalotát, amelynek nagytermében 1800 néző kaphat majd helyet.
Klasszikus

Fidelio Klasszik: Bérczes, Elsässer, Tóth Vera

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 14-én lesz hallható a 92.1-en.
Vizuál

Frida hétfőnként is fogad

A nagy érdeklődésre való tekintettel július harmadik hetétől hétfőnként is látogatható a Nemzeti Galériában a Frida Kahlo-kiállítás.
Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Társaskör kertje, ahol július 4. és augusztus 5. között tizenhét estén át klasszikus és könnyűzenei koncertek, zenés színház, opera és színházi előadás közül válogathatnak az érdeklődők.
Klasszikus magazin

A minimalista zene már 1797-ben létezett

Ismerősen cseng Anton Reicha neve? Ugye, hogy nem. Épp ezért döntött úgy Ivan Ilić zongoraművész, hogy a videósorozatban mutatja be ennek a cseh-francia zeneszerzőnek az életét.
Klasszikus magazin

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.
Klasszikus építészet

Varázslatosan festő koncertközpont épül Münchenben

Az osztrák Cukrowicz Nachbaur Architekte mérnökei építik azt a koncertpalotát, amelynek nagytermében 1800 néző kaphat majd helyet.
Klasszikus fidelio klasszik

Fidelio Klasszik: Bérczes, Elsässer, Tóth Vera

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 14-én lesz hallható a 92.1-en.