Az elődást legközelebb június 19-én láthatja a hazai közönség Jurij Szimonov illetve Héja Domokos vezényletével. Az előadás különlegessége pedig, hogy a kettős szereposztásban egyaránt lépnek fel orosz és magyar énekesek. Hermann szerepében Bándi János és Jurij Maruszin, Jeleckij herceg szerepében Andrej Breusz és Massányi Viktor, a grófnő szerepében Budai Lívia, Mészöly Katalin és Kovács Annamária lép a közönség elé. Az előadás rendezője Viktor Volszkij.
Valahogy gátlásos leszek, nem érzem magam szabadnak, ha operát írok. Azt hiszem, több operába bele se kezdek …" - írja egy levelében munkájáról Csajkovszkij. A talán legnépszerűbb orosz zeneszerző amilyen könnyedén alkotta meg más zeneműveit, olyan vívódást okozott számára az operakomponálás. A Pikk dáma harmadik Puskin-megzenésítése, amelyben a korábbiaknál jobban eltávolodott az irodalmi forrástól. Modeszt Csajkovszkij, a zeneszerző öccse és állandó munkatársa 1888-ban írt librettót az elbeszélésből, amely nélkülözi Puskin iróniáját, és inkább a romantikus melodráma felé hajlik. A dráma végső koncepcióját maga a zeneszerző alakította ki, s Hermann mellett Liza figuráját is átformálta - írja Papp Márta a műről szóló tanulmányában. Liza az ideális orosz nő megtestesítőjévé vált, aki az igazi szerelemért életét áldozza. Modeszt librettója nyitva hagyta a lány sorsát, a grófnő halála után Liza nem is jelent volna meg többet; nagy jelenete és öngyilkossága a téli éjszakában a zeneszerző leleménye (a szöveget is maga írta), melynek megvalósításához öccse akarata ellenére ragaszkodott. Számára a Pikk dáma két ember, Hermann és Liza tragédiája volt. Az operában tehát forró és szenvedélyes történetté alakult Puskin távolságtartó elbeszélése; ugyanakkor a társadalomrajz, sőt társadalomkritika Csajkovszkij művéből sem hiányzik.
hírlevél
