Klasszikus

A pisztráng és a Szentháromság

2011.04.16. 09:00
Ajánlom
"Milyen kár egy ilyen embert a zongorához ültetni!" - jegyezte meg egyszer őszinte sajnálkozással Lady Blessington Liszt 1840-es angliai látogatása kapcsán. Bár százhetven év távlatából a kifakadás könnyen tűnhet sértésnek, annak idején a jó társaság valamennyi tagja bon mot-nak tekintette e megjegyzést.

A grófnő ugyanis valóban annak szánta: Liszt nagyvonalú és erőteljes személyisége iránti elismerésnek, amely alkalmasnak minősült arra, hogy valamelyest ellensúlyozza a hírhedt virtuóz szerencsétlen foglalkozását. Zenésznek lenni ugyanis az angol arisztokrácia, valamint az egyre nagyobb gazdasági és társadalmi befolyásra szert tevő nagypolgárság szemében egyáltalán nem volt gentlemanlike. Persze nem csupán az angolok viszonyultak felemás módon az őket szórakoztató művészekhez. A közönség jelentős része Európa más részein sem feltétlenül azért látogatta az ismert előadók hangversenyeit, hogy a művészet misztériumába nyerjen beavatást a géniusz vezetése által. Az ünnepelt virtuózok koncertjein összegyűlt tömeget legalább olyan mértékben vonzotta a divat és a szenzáció, mint a zene iránti érdeklődés, és semmiért sem adták volna az élményt, hogy részesülhettek a lenyűgöző újdonságból, amelyet a játékmód technikai tökéletességének hátborzongató, ördögi bűvésztrükkjei jelentettek. Ez a szórakozásvágy ugyanakkor sokszor meglehetősen naiv szentimentalizmussal közelített a zenei ábrázolásmód összetett kérdéséhez, és ez időnként olyan kínos félreértésekhez vezetett, mint az a nevezetes marseille-i eset, amikor egy nyomdahiba következtében a hallgatóság áhítatos csöndben ülte végig Schubert Pisztrángjának (La Truite) zongoraátiratát, abban a hiszemben, hogy a darab a Szentháromságról (La Trinité) szól. Ha Liszt maga el nem kezdett volna magyarázkodni, mihelyt ráébredt a tévedésre, az értelmezés csődje valószínűleg ki sem derült volna, ő azonban nem az az ember volt, aki hajlandó lett volna játszadozni akár a zenei jelentés meghatározásának problémáival, akár a vallásos érzés művészi kifejezésével.

Hitét és művészi hivatását egyaránt a létezés szakrális titkaival való kapcsolattartás személyes módjaként élte meg. Rendíthetetlen vallásosságát még gyerekkorából hozta magával (alig húszéves apja annak idején a noviciátus éveit is letöltötte a Pozsony melletti Malacka ferences kolostorában), és erre az alapra épültek későbbi élményei, nem utolsósorban a renitens pap, Félicité de Lamennais abbé, La Chênaie "guruja" jóvoltából, aki felébresztette a fiatal zongoristában az új egyházzene elkötelezett harcosát. Mély vallásossága (1865-ben vette fel az alsóbb papi rendeket Rómában) ugyanarról a tőről fakadt, mint szenvedélyes művészi öntudata, és démoni virtuozitását, amelyet még pályatársai is önmagáért való csillogásnak, esetleg nagyszabású üzleti lehetőségnek láttak, ugyanúgy az Istennel való párbeszéd emberiséget szolgáló eszközének tekintette, mint időskori műveinek szikár, intellektuális merészségét. Mivel azonban ironikus humora megvédte attól, hogy túlságosan elmeszesedjen a prófétai hivatás súlya alatt, valószínűleg könnyen túltette magát Lady Blessington megjegyzésén.

A spirituális Liszt

2011. április 22. 19:00 Művészetek Palotája - Fesztivál Színház

Km.: Csalog Gábor, Kemenes András (zongora)

Liszt: Aux cypré s de la Villa d'Este; Schlaflos! Frage und Antwort; Pensée des morts; Sursum corda; Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen - variációk; Via Crucis - kétzongorás változat

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„Minden szerettem volna lenni” – Sinkovits Imre élete képekben

A Tizedes, Dobó István és Tót, a tűzoltóparancsnok a tévénézők számára, Mózes, Macbeth és a Tudós a színház szerelmeseinek. Nem volt olyan szerep és karakter, amelyben Sinkovits Imre ne remekelt volna. A húsz éve elhunyt színészlegendára fotókkal emlékezünk.
Plusz

Bach és Händel művei szólnak az oltóközponttá alakított Salisbury Székesegyházban

Ideiglenes oltóközpont lett a 800 éves délnyugat-angliai Salisbury Katedrálisból. Az orvosok dolgoznak és orgonazene szól, miközben a 80 év felettiek megkapják a koronavírus elleni Pfizer/BioNTech vakcinát.
Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Könyv

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Színház

Herczeg Tamás leköszön a Szegedi Szabadtéri Játékok éléről

Harangozó Gyula művészeti igazgató szintén elköszön a Fesztivál vezetésétől.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Bara Hajnal erdélyi zenetanárnak, műfordítónak ítélték az idei Lajtha-díjat

Bara Hajnal erdélyi zenetanár, műfordító érdemelte ki idén a Lajtha-díjat, amelynek jelképes átadása csütörtökön lesz a Lajtha László-emlékkoncerten, amelyet a Bartók Rádió élőben közvetít.
Klasszikus magazin

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Klasszikus videó

Koncertfelvételek – Hegedűs Endre – Chopin: Esz-dúr noktürn

A Koncertfelvételek a Pesti Vigadóban sorozat első részében Hegedűs Endre Liszt- és Kossuth-díjas zongoraművész Chopin Esz-dúr noktürnjét adja elő a Déli teremben.
Klasszikus gyász

Elhunyt Pejtsik Árpád gordonkaművész, pedagógus

Szűk családi körben vesznek búcsút Pejtsik Árpád György zenepedagógus, gordonkaművész, zeneszerzőtől január 29-én a Kispesti temetőben.
Klasszikus ajánló

Budapest, Amszterdam és Berlin együtt ünnepli Fischer Iván 70. születésnapját

Január 20-án ünnepli hetvenedik születésnapját Fischer Iván. A jeles alkalomból az általa is alapított Budapesti Fesztiválzenekar az amszterdami Concertgebouworkest és a Konzerthausorchester Berlin együttesekkel közös, az interneten közvetített koncertösszeállítással készül.