Klasszikus

A pisztráng: ötös és a búcsúzás

2014.08.29. 06:58
Ajánlom
A Kaposfest utolsó előtti napján, augusztus 18-án az esti örömzenélés első műve Schubert szinte slágerré vált Pisztráng - ötöse volt. Végleg megállapíthattam, hogy bárhol legyen is a világon, de igen szerencsés az a zenész, akinek José Gallardo lehet a partnere. KRITIKA

Az argentin születésű, jelenleg Augsburgban élő és tanító pianista a Kaposfest eddigi öt éve alatt mindig maximális felkészültséggel állt színpadra, és nem utolsó sorban hihetetlen figyelemmel és alázattal fordult a partnerei felé. Tette ezt most is, minden idegszálával a közös alkotáson csüngve, nem pedig saját szólisztikus manírjain gondolkodva. Nyilván efféléket sokakról el lehet mondani a fesztivál résztvevői közül, de úgy gondolom, Gallardo egyre mélyebbre jut a zenélés lényege felé, és ezt jelezni is tudja az őt ünneplő publikumnak. A zongoraötös magával ragadó előadása egyébként nemcsak az ő érdeme, hanem a kiváló zenésztársaké is (Vilde Frang, James Boyd, Marc Coppey, Fejérvári Zsolt), akiknek most nagyon kijött a lépés. A hiba nélküli megvalósítás kiabálásra, lábdobogásra indította a közönséget, alig tudok kiemelni bármit is - talán a Scherzo beethoveni arcélű pillanatai (néhány ütem erejéig a VII. szimfónia Scherzójának reminiszcenciáit felvillantva), vagy a pisztrángos variációk sorából a zongora lélegzetelállító triolás unisono suhanása idéződik most fel.

Ezek után a zeneirodalom egyik legfájdalmasabb művét, Sosztakovics halála előtt befejezett Brácsaszonátáját hallgattuk meg Maxim Rysanov és Kirill Gerstein tökéletes párosában. A zongoraszólam időnként csak a legmélyebb hangok körüli unisono téblábolásra korlátozódott, a kései Liszt hangvételéhez hasonlóan; töredezett, befejezetlen gesztusok hangzottak fel mindkét hangszeren, s az első - Moderato - tétel végén Beethoven V. szimfóniájának motívumát idézte a brácsa. A Scherzo tétel helyén álló keserűen szarkasztikus, fekete tánc Rysanov hibátlan megszólaltatásában súlyosan nehezedett a hallgatóságra, s a záró Adagio tétel, amelyben szüntelenül Beethoven Holdfény-szonátájának kezdő motívumát és kíséretének persziflázsait próbálgatta a két muzsikus, a végén szinte a semmibe veszett el. Nagy pillanatok voltak ezek, a zene nagy pillanatai. A szünet után Brahms f-moll zongoraötöse már más világot mutatott fel előttünk. A szenvedélyes hangzáshoz hozzájárult Gerstein zengő, erőteljes játéka, hosszan kitartott hangzatai és igazán romantikus, gazdagon színezett billentése. A vonóskarban az elsőhegedű szólamát játszó Latica Honda-Rosenberg szenvedélyes, élvezetes, viharzó játékkal ajándékozott meg bennünket. Rysanov élményszámba menő brácsajátéka, pontossága, hajlékonysága, sokszínű hangzásvilága nagyon fontos mozzanatokat segített kiemelni az Andante második tétel dallamaiban, és a Scherzo szövevényes világában is.

Az utolsó nap is tartogatott meglepő és megragadó perceket. Brahms Esz-dúr kürttriójának rézfúvós szólamát Szergej Nakarjakov játszotta szárnykürtön, pazar előadásban. A nyitó Andante hangjai Meerovitch erőteljes, határozott zongorajátékával és Kokas Katalin hegedűkíséretével szólaltak meg, a Scherzo pattanó, szépen kidolgozott hangokat adott elénk, gömbölyű, álmodozó volt az Adagio mesto tétel a Finale élményszámba menő zongora-szárnykürt szólója pedig elragadtatott tapsvihart váltott ki a publikumból. Sosztakovics 1970-ben írott b-moll vonósnégyesének hallgatása közben arra gondoltam, hogy nem véletlenül szerepel ez a mű ennyire ritkán a kamarazene színpadán. A négy játékos (Pogotskina, Frang, Rysanov és Coppey) szólamának extrém nehézségei abban állnak, hogy a szerző egymásba érő dallamtöredékei gyakorlatilag folyamatos unisono szólójátékra kényszerítik a zenészeket, makulátlan tisztaságot követelve. Sehol nincs lehetőség a dúsan megírt szövet közé elbújni; ezen felül különös módon a brácsát teszi meg sok helyütt vezető hangszernek. A b-moll hangnem egyáltalán nem, vagy csak egészen kivételesen érzékelhető ebben a tizenkét hangú melódiákat, kvartakkord-színeket, fogólapon való ujjcsattanásokat és expresszív karakterisztikát felölelő darabban, amelynek előadása az egész Kaposfest egyik legemlékezetesebb műsorszáma volt. A már nagybeteg Sosztakovics lemondó és kétségbeesett hangja nem enyhült meg egy pillanatra sem, mind a négy szólista át tudta adni ennek a zenének a csak Bartók vonósnégyeseihez mérhető mélységeit. A záró, elhaló Adagio csendjében félelmetes hatású volt a második hegedű testének többszöri hirtelen megkopogtatása, többen is összerezzentünk a nézőtéren.

Este Rados Ferenc adta elő Beethoven op.101-es A-dúr zongoraszonátáját. Bár ezzel az előadással kapcsolatban jobb lett volna a szonáta helyett fantáziát írnom, az öreg mester ugyanis maga elé dúdolva, metrumokkal, ütemvonalakkal mit sem törődve adta elő a darabot, időnként egy-egy pillanatra megállva egy tizedmásodpercre, mintha akkor döntené el, hogyan játssza el a következő frázist. Ez a felfogás szöges ellentétben állt Gallardo nemrég dicsért precizitásával és virtuozitásával, mégis, ahogyan telt az idő, úgy lett egyre nyilvánvalóbb ennek a rég elfelejtett előadásmódnak a hitelessége. A "Langsam und sehnsuchtsvoll" feliratú lassú tétel egészen chopini árnyalatokat kapott, a korábban is említett gazdag és érzékeny pedáljáték elmosta a melódiák éles vonalrajzát, a Finale is romantikus rászaladásokban, crescendókban, vadul értelmezett agogikákban tündökölt. Händel Tűzijáték-szvitjét pedig - valóságos tűzi attrakciókkal kísérve - Jonathan Cohen dirigálásával a főtéren hallhattuk, pontos, vidám és nagyon virtuóz előadásban. Az egész hét zenei csemegéiért zúgott hosszú percekig a vastaps és az éljenzés.

Merthogy - és ezek már a záró megjegyzések - ismét sok rendkívüli produkciót hallhattunk. Talán zeneileg a legtökéletesebb a Bartók-szonáta (II. hegedű-zongoraszonáta) Kelemen B. - J. Gallardo-féle előadása volt, amely után a világ összes színpadán ugyanez a tombolás tört volna ki. Rögtön e mellé sorakoztatnám Rysanov Sosztakovics-produkcióit, amelyek szintén lemezfelvételre kívánkoztak, miként a Richard Strauss-szvit is, és a Pisztráng-ötös is. Néhány döccenő mutatta, hogy a sok lemondás, programváltozás (Amadinda ütőegyüttes) miatti műsor- és próbarend bizonnyal nagy feladatot rótt néhány muzsikusra, és akadt - legalábbis számomra - a blődli határát súroló virtuózkodás is. Mindez azonban: maga a Kaposfest, ahol minden olyan természetes, nem maníros, hanem spontán és belülről fakadóan őszinte. Ezért tud sodorni, ezért ragad el, ezért összetéveszthetetlenek, és egyediek a produkciók, ezért várjuk minden évben annyira. Jövőre is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Nagy neveket rendez Török Ferenc a Vígszínházban

A Bella Figura című darabot mutatja be online a Vígszínház Török Ferenc rendezésében. A 21. századi párkapcsolatokról és emberi viszonyokról szóló előadás premierjét február 27-én, szombaton láthatja a közönség.
Színház

Újabb 26 oktató mondott fel az SZFE-n az őszi félév végén

A Színház- és Filmművészeti Egyetem további 26 oktatója mondott fel, Vidnyánszky Attila pedig interjút adott, és sikertelen liberális támadásról és fájó kijózanodásról beszélt, és állította, hogy többen jelentkeztek az egyetemre, mint tavaly.
Zenés színház

Először neveztek ki női zeneigazgatót Szentpétervár történelmi színházában

A szentpétervári Mihajlovszkij Színház zeneigazgatója lett Alevtina Ioffe, aki több rangos német színházban is bemutatkozott már. Ilyen magas pozíciót még nem kapott női dirigens Oroszországban.
Klasszikus

A főváros értéket lát a Budapesti Tavaszi Fesztiválban, és meg fogja menteni

Miután kiderült, a kormány nem segíti a fővárost a Budapesti Tavaszi Fesztivál finanszírozásában, megkérdeztük a feleket, mi lesz a fesztiválok sorsa: azoké, amelyek most bukkanóra hajtanak, és azoké, amelyek most alakulnak. Úgy tűnik, az elválás inkább békés.
Klasszikus

Elhunyt Magyar Gábor gordonkaművész

Életének 60. évében, 2021. február 23-án súlyos betegség után elhunyt Magyar Gábor, az Opera Zenekar gordonkaművésze.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Klasszikus ajánló

Feltörekvő magyar karmester a Müpa színpadán

A közelmúltban rangos karmesterversenyt nyert Hontvári Gábor, aki most a Nemzeti Filharmonikusokat vezényli február 25-én a Müpában. Az online esemény igazi zenei csemegének ígérkezik.
Klasszikus gyász

Elhunyt Magyar Gábor gordonkaművész

Életének 60. évében, 2021. február 23-án súlyos betegség után elhunyt Magyar Gábor, az Opera Zenekar gordonkaművésze.
Klasszikus mti

Ők részesülnek állami zenei ösztöndíjban

Idén 23 fiatal részesül állami zenei ösztöndíjba: Fischer Annie zenei előadóművészeti ösztöndíjban tizenhárman, Kodály Zoltán zenei alkotói ösztöndíjban heten, Lakatos Ablakos Dezső dzsessz-előadóművészeti ösztöndíjban hárman.
Klasszikus hír

A főváros értéket lát a Budapesti Tavaszi Fesztiválban, és meg fogja menteni

Miután kiderült, a kormány nem segíti a fővárost a Budapesti Tavaszi Fesztivál finanszírozásában, megkérdeztük a feleket, mi lesz a fesztiválok sorsa: azoké, amelyek most bukkanóra hajtanak, és azoké, amelyek most alakulnak. Úgy tűnik, az elválás inkább békés.