Klasszikus

A presztizsből nem lehet megélni

2005.09.18. 00:00
Ajánlom
Százharminc éve nyílt meg a Zenekadémia, a Király utcában, Róth Miksa üvegablakai mögött nem állt meg az idő. Batta András a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora lapunknak arról beszélt, hogy az intézmény színvonalas működésének megőrzéséhez egyre nagyobb mértékben kell nem állami forrásokat bevonni, annál is inkább mert a kulturális minisztérium csak tizenötmillióval támogatja az intézményt. Elhúzódó, szakaszos felújításra kell számítani a források csekély volta miatt.

Örömteli évfordulót ünnepelhet a magyar zenei világ. 130 éve nyílt meg a ma is világhírű Zeneakadémia. Ebből az alkalomból az intézmény egykori hallgatói adtak jótékonysági koncertet, melyre politikusokat és az üzleti élet képviselőit várták. A tegnap esti különleges koncert - a húsz ezer forintos jegyárak ellenére - telt házat vonzott. Batta András a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora lapunknak elmondta: A rendezvénnyel nem titkolt céljuk az volt, hogy megszondázzák az üzleti életet, milyen hajlandóság mutatkozik a részükről, hogy segítsék a folyamatosan anyagi gondokkal küzdő intézményt. Az egy éve hivatalban lévő rektor tervei szerint három év múlva az intézmény költségvetésének húsz százalékát, tíz év múltán pedig akár felét a vállalakozói szféra szponzorációjából teremtenék elő. Batta szerint csak plusz források bevonásával lehet az intézmény eddigi színvonalát és nemzetközi rangját fenntartani. "A Zeneakadémia neve ma is rendkívül jól cseng, számos közös projekttel keresnek meg bennünket a legrangosabb európai és tengerentúli zeneművészeti egyetemek. Ám egyre gyakoribb, hogy el kell utasítanunk a kecsegtető ajánlatokat, hiszen nem tudjuk fedezni a ránk eső költségeket. Ezen változtatni kell, hiszen hosszú távon nem lehet a presztízsből megélni." - mondja a rektor. Holott egy-egy neves vendégtanár meghívására akár félmillió forint is elég volna. A kimagasló színvonal fenntartásához pedig szükségesek a mesterkurzusok. A Zenakadémia költségvetésének nem jelentéktelen részét teszi ki a külföldi vendéghallgatók által fizett tandíj. Mintegy 120 külföldi diákja van az intézménynek, akiknek nyolcvan százaléka Japánból érkezett. "A japán zenekultúra meghatározó része lett a Király utca" - mondja Batta András. Egy félévre mintegy 600 ezer forintot fizetnek az ázsiai diákok. Ebből a pénzből tudja a Zeneakadémia a magyar diákok számára elérhető áron tartani a költségtérítéses helyeket. Arra a kérdésünkre, hogy az évente végző 90 magyar zenész nem sok-e egy ilyen kicsi piac számára, a rektor igenlően válaszolt. De rögtön hozzá tette, nagyon kevés a pályaelhagyók száma. Mintegy 30 százalék körüli a külföldön boldoguló volt diákok száma. Ami azonban, tekintve a zenész szakma nemzetköziségét, nem magas arány. "Ha a bécsi zeneakadémia ötezres hallgatói létszámát - mely tízszerese a magyarnak - tekintjük, nem mondhatjuk, hogy túlképzésben vagyunk."

A Zeneakadémia azonban nem csak képző intézmény, hanem Nagyterme - a Nemzeti Hangversenyterem megnyitásáig - a hazai koncertélet legfontosabb helyszíne volt. Arra a kérdésünkre, hogy a Művészetek Palotájának (MP) megnyitásával mennyiben változik meg a szerepe a Zeneakadémiának, Batta András rektor elmondta: "Nem vagyunk versenytársak. Ellenkezőleg, nagyon jól tudunk együttműködni Kiss Imrével az Művészetek Palotájának vezetőjével A Duna parti intézmény technikai infrastruktúrában erős, mi pedig szakmai tudásunkat, tapasztalatunkat, művészeinket adjuk."

A mindenkori kulturális politika soha nem értette meg igazán, hogy a Zeneakadémia, bár elsősorban oktatási intézmény, de emellett az ország zeneművészetének legrangosabb helyszíne - hangsúlyozta Batta András. Ezzel magyarázható, hogy a kulturális minisztérium mindössze 15 millió forinttal támogatja az intézményt. A rektor arról is tájékoztatta lapunkat, hogy leállt a Zeneakadémia rekonstrukciójának előkészítése. "Úgy tűnik nem lesz annyi pénz, hogy egyszerre újítsák fel az épületet, részletekben történő, ezért elhúzódó munkálatokra kell számítani."

A Zenakadémiát Liszt Ferenc alapította 1875-ben. Először a zeneszerző számára az egykori Hal téren bérelt lakás volt az intézmény otthona. Hallgatói pedig a mester tanítványai voltak. A tér és a ház is az Erzsébet híd pesti hídfőjének kialakításakor tűnt el a Főváros térképéről. 1879-ben az Akadémia megvásárolta az Andrássy út és a Vörösmarty utca sarkán lévő épületet. Ez a mai úgynevezett "Régi Zeneakadémia". Az új épület 1907-ben épült fel Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei szerint. A megrendelő kormány nyomására az első szecessziós terv a királyi udvar által kedvelt barokkos kompozíció irányába tolódott el. Emiatt a homlokzat igen vegyes elemekből áll össze, egyiptomi motívumoktól kezdve újkori európai stílusformákig. Gazdag szobrászati díszítésének alkotói: Stróbl Alajos, Telcs Ede, Szabó Antal, Maróti Géza és Senyei Károly. A földszinti és emeleti előcsarnok dísze Körösfői Kriesch Aladárnak, a gödöllői művésztelep egyik vezetőjének három freskója. A változatos üvegablakokat Róth Miksa tervezte és kivitelezte, a kivételes szépségű fémmázas kerámia díszek a pécsi Zsolnay gyárban készültek.

Professzionális felsőoktatási intézménnyé Mihalovich Ödön alatt vált a Zeneakadémia, aki 1886-1919-ig irányított az intézményt. Ide járt többek között Reiner Frigyes, Széll György, Solti György, Cziffra György, Fischer Annie...

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A néző bosszantása és kényeztetése – jegyzetek az idei POSZT-ról

Ha valaki valóban egy fesztiválra kíváncsi, arról szeretne összbenyomást kapni, leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Csak látszólag egyszerű megoldás, hogy módszeresen végignézi valamennyi előadást.
Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Tánc

40 évesen Júliát táncolni? Nem lehetetlen!

Kenneth MacMillan Rómeó és Júlia-koreográfiájának címszerepében debütál New Yorkban a 40 éves ragyogó szépség, Stella Abrera.
Zenés színház

Bartók Plusz Operafesztivál: Rohanok koncertről koncertre

Milyen jó is azoknak, akik nem szeretik a klasszikus zenét! Jaj nem, persze nem úgy értem, szóval milyen könnyű is azoknak... Hm, nem, nem könnyű, sőt... Akkor meg milyen jó azoknak, akik két-három helyen is tudnak lenni egyszerre! Olyan meg nincs...
Vizuál

Hollywood elfeledett férfi ikonja

James Dean és Marlon Brando mellett a legnagyobb sztárok közé tartozott - míg rájuk azonban ma is emlékszünk, Montgomery Cliftnek csak zseniális filmjei maradtak fent.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Klasszikus virtuózok

Daganatos betegségből gyógyuló sorstársainak gyűjt a Virtuózok döntőse

Lukács Gergely tavaly a döntőig jutott a Virtuózok tehetségkutató műsorban. A tubaművész most egy fontos ügy érdekében kéri közönségének támogatását. A rákból felépült művész a Démétér ház daganatos betegségből gyógyuló lakóinak szeretne segíteni, akik ugyanazt a nehéz utat járják végig, amit egykor ő.
Klasszikus klassz a parton

Íme, a Klassz a pARTon! fesztivál teljes programja

Ötvenkét ingyenes koncerttel várja látogatóit a Balaton, a Duna és az Adriai-tenger partján Érdi Tamás fesztiválja július 8. és szeptember 22. között. Mutatjuk, hol hallgasson klasszikus zenét, ha nyaral.
Klasszikus hír

Magyar taggal bővült az Európai Zenei Tanács elnöksége

Az európai zenei ernyőszervezet vezetésének Zsoldos Dávid személyében 13 év után újra magyar tagja van.
Klasszikus fidelio klasszik

Fidelio Klasszik: Hogyan válhat szemléletformálóvá egy kulturális esemény?

A Fidelio és a Klasszik Rádió 92.1 közös magazinműsorának június 16-i adásában vendégünk lesz Fekete Péter, Göttinger Pál, Hamar Zsolt és Pataki András.