Klasszikus

A profizmus nem elég

2009.01.26. 00:00
Ajánlom
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar hazai pályán, a Művészetek Palotájában adott koncertet pénteken este. A műsor már első pillantásra is érdekesnek ígérkezett, a szvitté formált öt Liszt-mű Kocsis Zoltán hangszerelésében az est meghatározó vonala. Liszt A-dúr zongoraversenye Báll Dávid, a Zeneakadémia DLA-hallgatójának előadásában, valamint Kodály Páva-variációi és Ravel Bolerója tették a programot teljessé. A műsoralkotás fő jellemzője az ismeretlen és a népszerű művek egymás mellé állítása volt.

Kocsis Zoltán Liszt Ferenc példáját követve elsősorban olyan műveket választott meghangszerelésre, amelyeket a nagyközönség nem, vagy csak kevéssé ismer. Az így létrejött szvit tételei a Goethe Festmarsch, a II. elfelejtett keringő, az Obermann völgye, a III. elfelejtett keringő és a Mazurka brillante átiratából jöttek létre. A darabok érezhető kontrasztban állnak egymással, a szvitben pedig híd formát alkotnak.

Az ünnepi induló erőteljes rezes szólamai és szólórészei hűen visszaadják a katonazenei hangulatot, még ha néha el is nyomják a vonós szólamokat. Az első benyomás alapján a hangszerelés kiváló, Kocsis remekül kihasználja a rendelkezésre álló lehetőségeket, előszeretettel játszik a fúvós szólamokkal, gyakran alkalmazva felelgetős megoldásokat. A probléma magával az indulóval van, azon belül is azzal a ténnyel, hogy ez a műfaj sokkal inkább funkcionális jellegű, semmint hangversenytermi előadásra való, így a tétel végére kissé unalmassá váltak a folyamatosan ismétlődő frázisok.

A második tétel helyén szereplő II. elfelejtett keringőből Kocsis mendelssohni tündér-zenét alkotott. A vonós és a fafúvós hangszerek párbeszédét a dallamütők egészítik ki, míg az itt is megjelenő fagott-klarinét felelgetés izgalmassá teszi a darab zárlatait. A harmadik tételként szereplő Obermann völgyének hangszerelt változata már nem ismeretlen a budapesti koncertlátogató közönség előtt, mivel a mű önmagában állóként megszólalt korábban a Zeneakadémián is, az Egyetem zenekarának előadásában. A zenekari átirat érdekessége, hogy a zongoradarabból kevéssé kihallható tájfestés itt teljes pompájában megjelenik, és kísértetiesen emlékeztet Richard Strauss 1915-ben írt Alpesi szimfóniájának hangulatára. Ugyanakkor a természeti érzetek között a péntek esti koncerten nyomon követhető volt egy filozofikus elgondolás árnyékának vonala is, amely a búsuló, szomorkás érzelmektől az elveszettségen, a reménykedésen és a diadalmason keresztül egészen a megdicsőültig vezetett. A szvit negyedik tételeként hangszerelt III. elfelejtett keringő párban áll a második tétellel, úgy hangulatában mint hangszerelési megoldásaiban is. Különös érzékenységről tett tanúbizonyságot a cselló szólamvezetőjének szólója.

Az utolsó tételként szereplő Mazurka brillante még hangszerelve is magával hozta Chopin mazurkáinak hangulatát, azonban ez alatt a darab alatt sajnos egyértelművé vált az a kedvetlenség, amellyel Kocsis a zenekart már a koncert kezdete óta dirigálta. A mazurkából hiányzott a tűz, és ez nemcsak a karmesternek, hanem a zenekarnak is ugyanúgy felróható. Technikailag nagyrészt minden a helyén volt, de mintha a távolban játszottak volna, egy halvány filmkockán. A mazurka, még ha lengyel is, hasonló élénkséget és lendületet kíván meg, mint egy friss csárdás, vagy moldvai ruszászka; ez sajnos nem történt meg.

Ezt az élményt színezte az est szólistája, Báll Dávid, Liszt A-dúr zongoraversenyének előadásával. Az ifjú zongorista szerepeltetésével Kocsis végképp Liszt Ferenc hagyományát viszi tovább. Bállnak ugyanakkor még van mit tennie, hogy valóban kiérdemelje ezt a figyelmet – legalábbis a koncerten nyújtott teljesítménye tükrében. Egy zongoraversenynek nem a zenekar legyőzése, vagy a zenekar által történő legyőzettetés a célja, hanem (bár itt megoszlanak a vélemények) a zongorista képességeinek, virtuozitásának, muzikalitásának bemutatása, illetve a zeneszerző szándékának közvetítése. Báll Dávid igen jól indult el ezen az úton a versenymű elején, a billentése határozott, a megfelelő helyeken – így főleg a második tételben – lehetett volna finomabb, de alapvetően egységes előadásmódot követett; kár, hogy a darab végére kifulladt, és játéka néhol elveszett az őt kísérő zenekar hangjai között. (Apróságként megjegyezném továbbá, hogy a színpadi mozgás etikettjének alkalmazása hasznos lehet egy ilyen világjárt művész számára, hogy zavarával ne ejtse zavarba közönségét is).

A koncert második felét az elsővel kontrasztot alkotó népszerű művek alkották, a szünet után elsőként Kodály Zoltán Páva-variációi hangzottak el. Ekkor már igazán jól esett volna, ha lehull a fáradt kedvetlenség leple az előadókról, azonban ez továbbra sem történt meg. Bár a mű alapkoncepciójában méltóságteljes és komoly, az "Az ürögi ucca sikeres" lehetett volna sikerültebb, táncos-tüzes, csúfolódó jellegében kiteljesítve.

Ravel Bolerója olyan mű, amiről leírtak már mindent (többek között ezt is számtalanszor), a közönségre tett elementáris hatását viszont megmagyarázni még nem sikerült. Elképzelhető, hogy fiziológiai okai vannak annak, hogy mindig ováció fogadja az előadását. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar tolmácsolásába is csak egy-két apró baki csúszott – így például a fagottszóló Kocsis által fejcsóválással jutalmazott szinte improvizatív ritmusai –, viszont ismét csak nem ezek miatt történt, hogy a darab nem jutott el az általában megszokott és anticipált csúcspontra.

A közönség többségének véleménye ezzel azonban nem egyezett, a mű hangos sikert aratott megint. Hiába, a Boleróban a profizmus is elég a vastapshoz.

(2009. január 23. 19:30 Művészetek Palotája – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - Nemzeti Filharmonikusok Zenekar; km.: Báll Dávid (zongora); vez.: Kocsis Zoltán; Liszt–Kocsis: Goethe Festmarsch; II. elfelejtett keringő; Obermann völgye; III. elfelejtett keringő; Mazurka brillante; Liszt: A-dúr zongoraverseny; Kodály: Felszállott a páva - változatok magyar népdalra; Ravel: Bolero)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Nagy neveket rendez Török Ferenc a Vígszínházban

A Bella Figura című darabot mutatja be online a Vígszínház Török Ferenc rendezésében. A 21. századi párkapcsolatokról és emberi viszonyokról szóló előadás premierjét február 27-én, szombaton láthatja a közönség.
Színház

Újabb 26 oktató mondott fel az SZFE-n az őszi félév végén

A Színház- és Filmművészeti Egyetem további 26 oktatója mondott fel, Vidnyánszky Attila pedig interjút adott, és sikertelen liberális támadásról és fájó kijózanodásról beszélt, és állította, hogy többen jelentkeztek az egyetemre, mint tavaly.
Zenés színház

Először neveztek ki női zeneigazgatót Szentpétervár történelmi színházában

A szentpétervári Mihajlovszkij Színház zeneigazgatója lett Alevtina Ioffe, aki több rangos német színházban is bemutatkozott már. Ilyen magas pozíciót még nem kapott női dirigens Oroszországban.
Klasszikus

A főváros értéket lát a Budapesti Tavaszi Fesztiválban, és meg fogja menteni

Miután kiderült, a kormány nem segíti a fővárost a Budapesti Tavaszi Fesztivál finanszírozásában, megkérdeztük a feleket, mi lesz a fesztiválok sorsa: azoké, amelyek most bukkanóra hajtanak, és azoké, amelyek most alakulnak. Úgy tűnik, az elválás inkább békés.
Klasszikus

Elhunyt Magyar Gábor gordonkaművész

Életének 60. évében, 2021. február 23-án súlyos betegség után elhunyt Magyar Gábor, az Opera Zenekar gordonkaművésze.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Klasszikus ajánló

Feltörekvő magyar karmester a Müpa színpadán

A közelmúltban rangos karmesterversenyt nyert Hontvári Gábor, aki most a Nemzeti Filharmonikusokat vezényli február 25-én a Müpában. Az online esemény igazi zenei csemegének ígérkezik.
Klasszikus gyász

Elhunyt Magyar Gábor gordonkaművész

Életének 60. évében, 2021. február 23-án súlyos betegség után elhunyt Magyar Gábor, az Opera Zenekar gordonkaművésze.
Klasszikus mti

Ők részesülnek állami zenei ösztöndíjban

Idén 23 fiatal részesül állami zenei ösztöndíjba: Fischer Annie zenei előadóművészeti ösztöndíjban tizenhárman, Kodály Zoltán zenei alkotói ösztöndíjban heten, Lakatos Ablakos Dezső dzsessz-előadóművészeti ösztöndíjban hárman.
Klasszikus hír

A főváros értéket lát a Budapesti Tavaszi Fesztiválban, és meg fogja menteni

Miután kiderült, a kormány nem segíti a fővárost a Budapesti Tavaszi Fesztivál finanszírozásában, megkérdeztük a feleket, mi lesz a fesztiválok sorsa: azoké, amelyek most bukkanóra hajtanak, és azoké, amelyek most alakulnak. Úgy tűnik, az elválás inkább békés.