Klasszikus

A sokszínű kortárs zene – Beszélgetés Vajda Gergellyel

2021.09.30. 16:00
Ajánlom
Jazz, popzene, spanyol muzsika, opera-előadás és még számos különlegesség szerepel az UMZE Kamaraegyüttes új évadában, amelyre a kortárs zenét ritkábban hallgató közönség is felkaphatja a fejét. A BMC-ben rendezett koncertsorozatról és az októberi színpadi bemutatóról az együttes művészeti vezetője, Vajda Gergely mesélt.

Nagyon sokféle műfajt és stílust vonultattok fel a koncertjeiteken – ez az idei évadterven végigtekintve is kiderül. Mit gondolsz, hol vannak a határok, mi az, ami még belefér az UMZE profiljába?

A műfaji sokszínűségnek az a nagy előnye, hogy többirányú kapcsolódási pontot kínál a közönség azon részének, akik nem eleve elkötelezett újzene-fogyasztók. Művészeti vezetőként azt vallom, hogy az UMZE profiljába minden kamarazene vagy közepes, esetleg nagy vegyes hangszeres együttesre írott alkotás belefér. Zenészként is úgy érzem, minél változatosabb a tennivaló, annál jobban inspirál.

A novemberi koncerteteken több, hangszeres szólistaként is jelentős zeneszerző ír karakteresen más hangszerre versenyművet. Milyen szempontból lehet érdekes egy más hangszer iránt elköteleződött komponista látásmódja?

Mindig érdekes, amikor valaki “kívülről” a te hangszered világába látogat. Friss szem frisset lát, friss fül olyan dolgokat fedez fel, amelyekre adott hangszer játékosaként nem feltétlenül vagy csak nehezen gondolhattál volna.

A zeneirodalom tele van zseniális alkotásokkal, amelyek esetében a zeneszerző nem volt a darabhoz választott szólóhangszer virtuóza, mégis valami trendalkotót sikerült létrehoznia.

Elég csak a hegedűversenyek nagy triászára gondolni: Beethoven, Csajkovszkij, Brahms. A teljes képhez persze hozzátartozik az is, hogy a zeneszerző és a hangszeres virtuóz személyes és munkakapcsolata nélkül mindez elképzelhetetlen. Novemberi koncertünk alapötletét is Lukács Miklós Klenyán Csaba számára komponált klarinétversenyének megszületése adta.

Vajda Gergely

Vajda Gergely (Fotó/Forrás: Szalóky Béla)

Ugyanennek a koncertnek a címe: Crossover Concerto Project, mivel több, a jazz területén is, vagy elsősorban ott aktív zenész működik közre benne. Mit gondolsz a kortárs komolyzene és a jazz kapcsolatáról? Gyakran tapasztalhatunk valamiféle közeledést: egyes előadók mindkét zenei stílussal foglalkoznak, illetve sokszor hallani arról, hogy a jazz inspiráló lehet a kortárs zeneszerzők számára.

Számomra mindig szívet melengető, amikor világszínvonalú jazz-zenészek a legnagyobb művészi tisztelettel, és sokszor nem kevés megilletődöttséggel viszonyulnak a kortárs komolyzenéhez. Mindenkit biztosíthatok, hogy ez fordítva is így van. Elég, ha a magam példájából kiindulva annyit mondok, hogy

életem legnagyobb élményei között tartom számon azokat az alkalmakat, amikor Regina Carterrel, Herbie Hancockkal, Zakir Hussainnel, vagy Béla Fleckkel muzsikálhattam.

A nyitottság és a felfedezés iránti vágy mindkét irányból elengedhetetlen, és az ezekből fakadó, stílusokat áthidaló kreatív energiáknak szerettem volna teret adni a Crossover Concerto ötletével. Személyesen is nagy öröm számomra, hogy ismét alkalmam lesz hazai jazz-hőseimmel muzsikálni. Fekete Kovács Kornélhoz és a Modern Art Orchestra zeneszerző-zenészeihez régi barátság fűz, Borbély Mihály és Lukács Miklós művészete pedig, ahogy sok ezer zeneszerető embernek, nekem is “mindennapi betevőm”.

Miért Pierre Boulez a következő nagy szerző, akivel a januári koncerteteken foglalkozni akartok?

Az csak része a történetnek, hogy Boulez öt éve halt meg, sokkal fontosabb a Le marteau sans maître (A gazdátlan kalapács) című alapműve, illetve annak párdarabja, Csapó Gyula Huacas című kompozíciója. Boulez életműve éppen attól él, hogy most, a 2020-as évek elején egy jelentős magyar zeneszerző úgy gondolja, arra reflektálni kell. Ehhez jön az UMZE megrendelése, amelyre Horváth Balázs Boulez-hommage darabja megszülethet, és én pontosan

ezt tartom az egyesület és a kamaraegyüttes alapfeladatának: művészileg összetartó, inspiráló, informatív módon kapcsolni össze a tradíciót és a legújabbat.

VajdaGergely-103435.jpg

Vajda Gergely (Fotó/Forrás: Átlátszó Hang)

Az évadban Eötvös Péter-ősbemutatótok is lesz. Mesélj egy kicsit erről a műről, illetve arról, hogyan kapcsolódik a márciusi "magyar est" műsorába!

Eötvös Péter új művének címe: Fermata. A “korona” a szerző szerint is túlzás lett volna, úgyis mint játék a szavakkal, avagy utalás a mű keletkezésének körülményeire. Nekem már volt szerencsém vázlataiban látni a művet, és ez alapján biztos vagyok benne, hogy fontos Eötvös-alkotás születik. Amint a cím is sugallja, a zene meg-megáll, teret adva szólóhangszeres kadenciáknak. Büszkék vagyunk, hogy az Ensemble Intercontemporaint és az Ensemble Modernt is magába foglaló konzorcium tagjaként az UMZE Kamaraegyüttes is a darab megrendelője, ráadásul időrendben a budapesti bemutató lesz az első. Az új mű egyébként Ligeti Zongoraversenyének ensemble verziójának összeállítására születik, innen tehát a program ötlete. Varga Judit új kompozíciója Kurtág Márta emlékére íródik, míg az én Bagatelles canoniques című darabom egy Ligeti-hommage.

A popzene és a kortárs komolyzene egyaránt a jelenünk része, ám mintha egymás ellentétei lennének. Hogyan kerülnek mégis egymás mellé az áprilisi koncerteteken, illetve hogyan tudják a műsoron szereplő szerzők ezt a két világot összekapcsolni?

Az internet korának – sajnálatos, avagy természetes – jellemzője az, hogy minden minden mellett, egyforma fontossággal, vagy ha úgy tetszik, jelentéktelenséggel kap figyelmet. A pop és a kortárs zene világunk egyenrangúan létező, hangzó felületei, és ez a koncert is így kezeli őket. Az avantgárd szerzők úgynevezett popos darabjait igazán érdekessé az erre a viszonyra való reflektálás teszi. Adams, Del Tredici vagy HK Gruber másként emésztik meg, reprodukálják, dolgozzák fel a popzenei elemeket, más és más történetet mesélnek el azok segítségével. Diszkóban – nevezzük a táncos helyeket így, mert ezt a Kádár-kori szót még ma is mindenki érti, ha nem is használja – nem a zenei és az esztétikai összefüggésekre figyelni megy az ember, hanem inni és szórakozni.

Akit a zene mint jelenség, mint kulturális fenomén érdekel, az jöjjön az UMZE koncertjére! Lesz mit megemészteni; miközben a program rendkívül szórakoztató is, tele humorral.

Vajda Gergely

Vajda Gergely (Fotó/Forrás: MTVA)

A tavalyi évadban is szenteltetek egy koncertet kifejezetten egy kultúrkör zenéjének (akkor izraeli szerzők szerepeltek a műsoron, most spanyol estetek lesz), és akkor értekeztél is róla, miért lehet, illetve nem lehet nemzetkarakterológiai jegyeket felfedezni az izraeli zenében. A spanyol zene jobban vagy más módon körülhatárolható?

Bizonyosan létezik a “genius loci”, a hely szelleme, amely alól a poszt-posztmodern ember sem tudja kivonni magát. Itt is szerepet játszik viszont az internet, a világ minden pontjának kapcsolódása a világ minden másik pontjához, illetve mindaz, ami ebből a “szép új világból” következik. Művészileg izgalmas kihívásnak tartom ennek a problémakörnek egy-egy koncertműsoron belüli vizsgálatát. Fabián Panisellót (az est kurátora, karmestere és egyik zeneszerzőjea szerk.) akkor ismertem meg, amikor együtt tanítottunk az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány egyik mesterkurzusán. Fabián, hogy úgy mondjam, az én emberem: zeneszerző, karmester, pedagógus, szervező. Igazi reneszánsz ember. Az UMZE muzsikusainak (és tágabban a magyar zenei életnek is) a javára válik, ha olyasvalakivel dolgozhatnak, olyasvalakit figyelhetnek, mint ő. Érdekességképpen: Pálfalvi Tamás, aki a darabjának a szólistája lesz, már elkészíttette a maga számára a speciális, két korpuszú trombitát. Olyan hangszer ez, amely két különböző irányba is küldi a hangot, hihetetlen effektekre képes.

Október 21-én az együttes opera-előadáson is közreműködik, szcenírozott formában adjátok elő a te 2020-ban, koncertszerűen bemutatott Fuharosok című művedet a Müpában. Mi alapján került egymás mellé az októberi előadáson a te operád és George Benjamin darabja, az Into the Little Hill?

Mindkettő ballada, és úgy is kerülnek elmesélésre. Mindkét operában több hangon szólnak a szereplők – álljon itt, színpadra lépésük sorrendjében a három kiváló énekes szólista neve: Molnár Anna (Fuharosok), Esther Rispens, Károlyi Katalin (Into the Little Hill) –, és a hangszeres együttesnek is mindkét műben főszerep jut.

Változtattál-e valamit a darabon, akár a bemutató tanulságainak következtében, akár a színpad támasztotta elvárások miatt?

Amikor nagy örömünkre kiderült, hogy a Liszt Ünnep szervezői befogadják és támogatják a produkciót, gondolkodtam egy olyan verzión, ahol egy énekes helyett három szerepel, bizonyos dramaturgiailag fontos pontokon mintegy megtöbbszörözve a főszereplő, Zsófika monológját. Azután rá kellett jönnöm, hogy Horváth Csaba társulatának, a Forténak a színészei pont ezt a hatást tudják majd elérni a mozgás segítségével, így “mono” marad az opera. Csabának gyönyörű koncepciója van a darabhoz, várom, hogy láthassam. Mivel a Fuharosokat alapvetően operaszínpadra képzeltem el, a tanulságok levonása majd ezután következik.

Fejléckép: Vajda Gergely ((fotó: Oláh Gergely Máté / Nemzeti Filharmonikus Zenekar)

Vajda Gergely a francia Ars Nova újzenei együttes rezidens művésze lett

Kapcsolódó

Vajda Gergely a francia Ars Nova újzenei együttes rezidens művésze lett

Évente három-négy alkalommal vezényli majd az együttest, első közös koncertjükön pedig Kurtág György-művek hangzanak el.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Elhunyt Jürgen Flimm

A neves színházi és operarendezőt, a Salzburgi Ünnepi Játékok és a Berlini Állami Opera egykori vezetőjét február 4-én, életének nyolcvankettedik évében érte a halál.
Jazz/World

Beyoncé megdöntötte Solti György Grammy-rekordját

Az amerikai énekesnő immár harminckét díjjal büszkélkedhet, ezzel neki van a legtöbb Grammyje. A legjobb album díját Harry Styles kapta meg a Los Angeles-i ceremónián.
Vizuál

Dürertől Picassón át Damien Hirstig – A grafika történetének hatszáz évét öleli fel a bécsi Albertina három új kiállítása

Három kiállítását is a grafikának szenteli a bécsi Albertina: a Dürer.Munch.Miró című tárlat már látogatható, februárban nyílik az Andy Warhol bis Damien Hirst című kiállítás, márciusban pedig Picasso műveit mutatják be.
Plusz

„A jövő itt van és sose lesz vége!” – így született a legendás Mocskos idők című Európa Kiadó-dal

Az Európa Kiadó énekes-gitárosát, Menyhárt Jenőt kérdeztük arról, hogyan született az egyik leghíresebb daluk, amely A besúgó című sorozat főcímdalaként vált még népszerűbbé egy új generáció körében.
Klasszikus

44 formációból választották ki a legjobbakat a Weiner Leó Országos Kamarazene Versenyen

A megmérettetés január 30. és február 5. között zajlott a Zeneakadémia Weiner Kuratóriuma támogatásával és a Kamarazene Tanszék szervezésében, a legjobbakat három kategóriában díjazták.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

44 formációból választották ki a legjobbakat a Weiner Leó Országos Kamarazene Versenyen

A megmérettetés január 30. és február 5. között zajlott a Zeneakadémia Weiner Kuratóriuma támogatásával és a Kamarazene Tanszék szervezésében, a legjobbakat három kategóriában díjazták.
Klasszikus hír

Hallgassa meg ön is a Szent Efrém Férfikar új lemezét!

Az együttes Kings & Queens címmel adta ki tizenhatodik albumát, melynek lemezbemutató koncertjére május 5-én kerül majd sor a Fonóban. A felvétel meghallgatható a nagyobb streamingplatformokon is.
Klasszikus hír

Február 20-ától lehet jelentkezni az idei Bartók Világversenyre

A szervező Zeneakadémia meghirdette a 44 000 euró összdíjazású, ezúttal hegedűsöknek rendezendő megmérettetését, a zsűriben most is elismert magyar és külföldi zenészek ülnek majd.
Klasszikus kritika

Dekonstruált dalok

Két egymás utáni napon, január 20-án és 21-én is olyan koncertre került sor a BMC Könyvtárában, amely a dal műfajának modern-kortárs utóéletével, feldolgozásaival foglalkozott.
Klasszikus gyász

Elhunyt Kertész Lajos zongoraművész

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetének tanárát, Kertész Lajos zongoraművészt, református teológust életének 98. évében érte a halál.