Klasszikus

A sokszínű kortárs zene – Beszélgetés Vajda Gergellyel

2021.09.30. 16:00
Ajánlom
Jazz, popzene, spanyol muzsika, opera-előadás és még számos különlegesség szerepel az UMZE Kamaraegyüttes új évadában, amelyre a kortárs zenét ritkábban hallgató közönség is felkaphatja a fejét. A BMC-ben rendezett koncertsorozatról és az októberi színpadi bemutatóról az együttes művészeti vezetője, Vajda Gergely mesélt.

Nagyon sokféle műfajt és stílust vonultattok fel a koncertjeiteken – ez az idei évadterven végigtekintve is kiderül. Mit gondolsz, hol vannak a határok, mi az, ami még belefér az UMZE profiljába?

A műfaji sokszínűségnek az a nagy előnye, hogy többirányú kapcsolódási pontot kínál a közönség azon részének, akik nem eleve elkötelezett újzene-fogyasztók. Művészeti vezetőként azt vallom, hogy az UMZE profiljába minden kamarazene vagy közepes, esetleg nagy vegyes hangszeres együttesre írott alkotás belefér. Zenészként is úgy érzem, minél változatosabb a tennivaló, annál jobban inspirál.

A novemberi koncerteteken több, hangszeres szólistaként is jelentős zeneszerző ír karakteresen más hangszerre versenyművet. Milyen szempontból lehet érdekes egy más hangszer iránt elköteleződött komponista látásmódja?

Mindig érdekes, amikor valaki “kívülről” a te hangszered világába látogat. Friss szem frisset lát, friss fül olyan dolgokat fedez fel, amelyekre adott hangszer játékosaként nem feltétlenül vagy csak nehezen gondolhattál volna.

A zeneirodalom tele van zseniális alkotásokkal, amelyek esetében a zeneszerző nem volt a darabhoz választott szólóhangszer virtuóza, mégis valami trendalkotót sikerült létrehoznia.

Elég csak a hegedűversenyek nagy triászára gondolni: Beethoven, Csajkovszkij, Brahms. A teljes képhez persze hozzátartozik az is, hogy a zeneszerző és a hangszeres virtuóz személyes és munkakapcsolata nélkül mindez elképzelhetetlen. Novemberi koncertünk alapötletét is Lukács Miklós Klenyán Csaba számára komponált klarinétversenyének megszületése adta.

Vajda Gergely

Vajda Gergely (Fotó/Forrás: Szalóky Béla)

Ugyanennek a koncertnek a címe: Crossover Concerto Project, mivel több, a jazz területén is, vagy elsősorban ott aktív zenész működik közre benne. Mit gondolsz a kortárs komolyzene és a jazz kapcsolatáról? Gyakran tapasztalhatunk valamiféle közeledést: egyes előadók mindkét zenei stílussal foglalkoznak, illetve sokszor hallani arról, hogy a jazz inspiráló lehet a kortárs zeneszerzők számára.

Számomra mindig szívet melengető, amikor világszínvonalú jazz-zenészek a legnagyobb művészi tisztelettel, és sokszor nem kevés megilletődöttséggel viszonyulnak a kortárs komolyzenéhez. Mindenkit biztosíthatok, hogy ez fordítva is így van. Elég, ha a magam példájából kiindulva annyit mondok, hogy

életem legnagyobb élményei között tartom számon azokat az alkalmakat, amikor Regina Carterrel, Herbie Hancockkal, Zakir Hussainnel, vagy Béla Fleckkel muzsikálhattam.

A nyitottság és a felfedezés iránti vágy mindkét irányból elengedhetetlen, és az ezekből fakadó, stílusokat áthidaló kreatív energiáknak szerettem volna teret adni a Crossover Concerto ötletével. Személyesen is nagy öröm számomra, hogy ismét alkalmam lesz hazai jazz-hőseimmel muzsikálni. Fekete Kovács Kornélhoz és a Modern Art Orchestra zeneszerző-zenészeihez régi barátság fűz, Borbély Mihály és Lukács Miklós művészete pedig, ahogy sok ezer zeneszerető embernek, nekem is “mindennapi betevőm”.

Miért Pierre Boulez a következő nagy szerző, akivel a januári koncerteteken foglalkozni akartok?

Az csak része a történetnek, hogy Boulez öt éve halt meg, sokkal fontosabb a Le marteau sans maître (A gazdátlan kalapács) című alapműve, illetve annak párdarabja, Csapó Gyula Huacas című kompozíciója. Boulez életműve éppen attól él, hogy most, a 2020-as évek elején egy jelentős magyar zeneszerző úgy gondolja, arra reflektálni kell. Ehhez jön az UMZE megrendelése, amelyre Horváth Balázs Boulez-hommage darabja megszülethet, és én pontosan

ezt tartom az egyesület és a kamaraegyüttes alapfeladatának: művészileg összetartó, inspiráló, informatív módon kapcsolni össze a tradíciót és a legújabbat.

VajdaGergely-103435.jpg

Vajda Gergely (Fotó/Forrás: Átlátszó Hang)

Az évadban Eötvös Péter-ősbemutatótok is lesz. Mesélj egy kicsit erről a műről, illetve arról, hogyan kapcsolódik a márciusi "magyar est" műsorába!

Eötvös Péter új művének címe: Fermata. A “korona” a szerző szerint is túlzás lett volna, úgyis mint játék a szavakkal, avagy utalás a mű keletkezésének körülményeire. Nekem már volt szerencsém vázlataiban látni a művet, és ez alapján biztos vagyok benne, hogy fontos Eötvös-alkotás születik. Amint a cím is sugallja, a zene meg-megáll, teret adva szólóhangszeres kadenciáknak. Büszkék vagyunk, hogy az Ensemble Intercontemporaint és az Ensemble Modernt is magába foglaló konzorcium tagjaként az UMZE Kamaraegyüttes is a darab megrendelője, ráadásul időrendben a budapesti bemutató lesz az első. Az új mű egyébként Ligeti Zongoraversenyének ensemble verziójának összeállítására születik, innen tehát a program ötlete. Varga Judit új kompozíciója Kurtág Márta emlékére íródik, míg az én Bagatelles canoniques című darabom egy Ligeti-hommage.

A popzene és a kortárs komolyzene egyaránt a jelenünk része, ám mintha egymás ellentétei lennének. Hogyan kerülnek mégis egymás mellé az áprilisi koncerteteken, illetve hogyan tudják a műsoron szereplő szerzők ezt a két világot összekapcsolni?

Az internet korának – sajnálatos, avagy természetes – jellemzője az, hogy minden minden mellett, egyforma fontossággal, vagy ha úgy tetszik, jelentéktelenséggel kap figyelmet. A pop és a kortárs zene világunk egyenrangúan létező, hangzó felületei, és ez a koncert is így kezeli őket. Az avantgárd szerzők úgynevezett popos darabjait igazán érdekessé az erre a viszonyra való reflektálás teszi. Adams, Del Tredici vagy HK Gruber másként emésztik meg, reprodukálják, dolgozzák fel a popzenei elemeket, más és más történetet mesélnek el azok segítségével. Diszkóban – nevezzük a táncos helyeket így, mert ezt a Kádár-kori szót még ma is mindenki érti, ha nem is használja – nem a zenei és az esztétikai összefüggésekre figyelni megy az ember, hanem inni és szórakozni.

Akit a zene mint jelenség, mint kulturális fenomén érdekel, az jöjjön az UMZE koncertjére! Lesz mit megemészteni; miközben a program rendkívül szórakoztató is, tele humorral.

Vajda Gergely

Vajda Gergely (Fotó/Forrás: MTVA)

A tavalyi évadban is szenteltetek egy koncertet kifejezetten egy kultúrkör zenéjének (akkor izraeli szerzők szerepeltek a műsoron, most spanyol estetek lesz), és akkor értekeztél is róla, miért lehet, illetve nem lehet nemzetkarakterológiai jegyeket felfedezni az izraeli zenében. A spanyol zene jobban vagy más módon körülhatárolható?

Bizonyosan létezik a “genius loci”, a hely szelleme, amely alól a poszt-posztmodern ember sem tudja kivonni magát. Itt is szerepet játszik viszont az internet, a világ minden pontjának kapcsolódása a világ minden másik pontjához, illetve mindaz, ami ebből a “szép új világból” következik. Művészileg izgalmas kihívásnak tartom ennek a problémakörnek egy-egy koncertműsoron belüli vizsgálatát. Fabián Panisellót (az est kurátora, karmestere és egyik zeneszerzőjea szerk.) akkor ismertem meg, amikor együtt tanítottunk az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány egyik mesterkurzusán. Fabián, hogy úgy mondjam, az én emberem: zeneszerző, karmester, pedagógus, szervező. Igazi reneszánsz ember. Az UMZE muzsikusainak (és tágabban a magyar zenei életnek is) a javára válik, ha olyasvalakivel dolgozhatnak, olyasvalakit figyelhetnek, mint ő. Érdekességképpen: Pálfalvi Tamás, aki a darabjának a szólistája lesz, már elkészíttette a maga számára a speciális, két korpuszú trombitát. Olyan hangszer ez, amely két különböző irányba is küldi a hangot, hihetetlen effektekre képes.

Október 21-én az együttes opera-előadáson is közreműködik, szcenírozott formában adjátok elő a te 2020-ban, koncertszerűen bemutatott Fuharosok című művedet a Müpában. Mi alapján került egymás mellé az októberi előadáson a te operád és George Benjamin darabja, az Into the Little Hill?

Mindkettő ballada, és úgy is kerülnek elmesélésre. Mindkét operában több hangon szólnak a szereplők – álljon itt, színpadra lépésük sorrendjében a három kiváló énekes szólista neve: Molnár Anna (Fuharosok), Esther Rispens, Károlyi Katalin (Into the Little Hill) –, és a hangszeres együttesnek is mindkét műben főszerep jut.

Változtattál-e valamit a darabon, akár a bemutató tanulságainak következtében, akár a színpad támasztotta elvárások miatt?

Amikor nagy örömünkre kiderült, hogy a Liszt Ünnep szervezői befogadják és támogatják a produkciót, gondolkodtam egy olyan verzión, ahol egy énekes helyett három szerepel, bizonyos dramaturgiailag fontos pontokon mintegy megtöbbszörözve a főszereplő, Zsófika monológját. Azután rá kellett jönnöm, hogy Horváth Csaba társulatának, a Forténak a színészei pont ezt a hatást tudják majd elérni a mozgás segítségével, így “mono” marad az opera. Csabának gyönyörű koncepciója van a darabhoz, várom, hogy láthassam. Mivel a Fuharosokat alapvetően operaszínpadra képzeltem el, a tanulságok levonása majd ezután következik.

Fejléckép: Vajda Gergely ((fotó: Oláh Gergely Máté / Nemzeti Filharmonikus Zenekar)

Vajda Gergely a francia Ars Nova újzenei együttes rezidens művésze lett

Kapcsolódó

Vajda Gergely a francia Ars Nova újzenei együttes rezidens művésze lett

Évente három-négy alkalommal vezényli majd az együttest, első közös koncertjükön pedig Kurtág György-művek hangzanak el.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Kettévágott Carmina Burana – reakciók az operaházi büfébotrányra

Bogányi Tibor karmester visszalépett az operaház Carmina Burana-produkciók vezénylésétől, mivel főigazgatói döntésre szünetet kell beiktatni az előadásba. Az ügy számos viharos reakciót váltott ki.
Vizuál

Elhunyt Koncz András festőművész

A Munkácsy-díjas festőművész, Koncz Zsuzsa énekesnő öccse hosszú, méltósággal viselt, súlyos betegség után hunyt el március 2-án hajnalban, életének hetvenegyedik évében.
Zenés színház

„Mindenkinek ajánlom, hogy menjen ki éjszaka az erdőbe!” – interjú Claus Guthtal

A világ egyik legjelentősebb operarendezője, Claus Guth nemrég Budapestre látogatott: számos neves színház után a Magyar Állami Operaház is átvette Don Giovanni-rendezését. Ebből az alkalomból kérdeztük az alkotót.
Vizuál

Elhunyt Vadász György építész

Életének 92. évében, március 3-án elhunyt Vadász György Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet művésze. A kilencvenes években készült épületeivel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bauhaus ismét népszerűvé vált a hazai építészetben.
Színház

Oidipusz a politika útvesztőjében – bemutatták Szikszai Rémusz rendezését a Radnóti Színházban

A Radnóti Színház legújabb előadásában Oidipusz egy idealista, ígéretes politikus, akinek szembe kell néznie a múlt terheivel. A produkció bemutatójára március 3-án került sor. A főszerepekben mások mellett Pál András, Kováts Adél és László Zsolt látható.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Simon Izabella és Várjon Dénes kurátori hétvégéje következik a Magyar Zene Házában

Folytatódik a Magyar Zene Háza sorozata, amelyben neves művészek válogatják össze egy-egy hétvége programját. Március 9-én és 10-én a Simon Izabella–Várjon Dénes zongoraművész házaspár gyerekek és felnőttek számára is készül zenei csemegékkel.
Klasszikus magazin

A Moldván túl – Bedřich Smetana ritkábban játszott művei

1824. március 2-án született a cseh nemzeti zene egyik legnagyobb alakja, Bedřich Smetana. Hazám című ciklusának közkedvelt darabját, a Moldvát mindenki ismeri, de mit érdemes még meghallgatni a zeneszerzőtől?
Klasszikus hír

Meglett a Győri Filharmonikus Zenekar vadászkürtje

A rendőrség megtalálta azt a nagy értékű hangszert, amelyet januárban tulajdonított el valaki az együttestől. A kürt így visszakerülhetett jogos tulajdonosához.
Klasszikus interjú

„Ha az ember idős, már sokkal szabadabb” – születésnapi interjú a 80 éves Vidovszky Lászlóval

Nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, március 2-án pedig a Zeneakadémia is koncerttel köszönti Vidovszky László Kossuth-díjas zeneszerzőt. A jeles alkalom apropóján pályája indulásairól, zeneszerzői motivációiról és alapelveiről kérdeztük a komponistát.
Klasszikus ajánló

Nemzetközi színtérre lép az Orgonák éjszakája

A Magyarországon már évek óta népszerű programot idén három kontinens közel harminc országában rendezi meg a Filharmónia Magyarország, május 18-án, pünkösd szombatján.