Klasszikus

A svájci kapcsolat

2015.01.04. 07:00
Ajánlom
A mintaszerű pontosság, a többfunkciós bicskák és az örökös semlegesség alpesi köztársasága a magyar kultúra, s benne a magyar zene számára is ismerős tájék és fontos összeköttetés. MAGAZIN

"Svájc. Zerge, bércek, szédület.
Sikló. Major felhők felett.
Sötétzöld völgyek, jégmező:
Harapni friss a levegő."

Babits Mihály versében (Messze...messze...) így kerül össze mindaz, ami elsőre Svájcról az eszünkbe juthat, ám persze korántsem ez minden, ami fontos számunkra az ország­ból, amelynek gazdagsága és történelmi szerencséje régóta oly irigylésre méltónak tetszik. Legendás szabadsághősei ott sze­repelnek kártyánk, a magyar kártya lapjain, s ha Bernt említjük, sokan máig hozzátold­ják e városnévhez a tragédia szót, vissza­emlékezve az 1954-es labdarúgó-világbaj­noki döntő traumájára. "Az első magyar turistanő", Wesselényi Polixéna a 19. szá­zad derekán itt mászott alpesi hegycsú­csokra, hogy aztán útirajzban örökítse meg "schweizi" élményeit, de innen érke­zett magyar földre Ganz Ábrahám, s a 14. században ugyancsak itt, Töss kolos­torában élt és halt az utolsó Árpád-házi hercegnő, Erzsébet. Tudjuk, Bocskai István fejedelemnek szobra van Genfben, s ha a magyar költészetben elmerülünk, még azt is megtudhatjuk Illyés Gyulától, hogy a reformáció hőseit felvonultató emlékmű pontosan "száznegyvenhárom lépés". S ha már Genfet említettük, hát itt kezdte meg 1835-ben közös életét Liszt Ferenc és szök­tetett szerelmese, Marie d'Agoult grófné, s utóbb itt ünnepelte a zeneszerző Blandine lányuk születését A genfi harangok meg­komponálásával.

Liszt nevének szerepeltetése már a zenei érintkezések és kapcsolatok terepére ve­zet át minket, ahol a Bartók Bélától mű­vek egész sorát megrendelő Paul Sacher­nek és Bázeli Kamarazenekarának éppúgy kitüntetett szerep jutott, mint a II. világháborút Svájcban átvészelő Solti György­nek, a Bázelben elhunyt Fricsay Ferencnek, s természetesen az 1943-ban Svájcban le­telepedett nagy zongoraművésznek és zongorapedagógusnak, Anda Gézának. Az 1976-ban, fájdalmasan korán, 54 esz­tendősen elhunyt Anda Géza emlékét Zürichben háromévente megrendezett zongoristaverseny őrzi, melyet mindeddig egyetlen magyar muzsikusnak sikerült megnyernie: Várjon Dénesnek, aki 1991-ben dia­dalmaskodott ezen a rangos megmérette­tésen. A január 7-i koncert két zongorista főszereplőjét, Várjont és feleségét, Simon Izabellát azóta is szoros szálak fűzik Svájc zenei életéhez, legyen szó akár zürichi Fricsay-emlékkoncertekről, akár davosi fesztiválfellépésekről.

Holliger Veressről

"...rendkívül zárkózott, titokzatos ember volt [...] remeteéletet élt, és nem szívesen be­szélgetett. Csodálatos volt benne, hogy - akárcsak Kurtág - ismerte a teljes klasszikus repertoárt, kívülről ismert minden zenét, és rengeteget tudott az interpretációikról. Ter­mészetesen nekem többet mesélt saját műveiről, mint másoknak, hiszen nagyon közeli kapcsolatban álltunk. Sőt darabot is kaptam tőle: a Passacaglia concertantét, amelyet vele tanultam meg. Rengeteg előadáson ott volt. Gyakran vezényeltem a műveit; ő el­jött a próbákra és a koncertre, és nagyon világosan közölte elképzeléseit az előadásról. Svájcban előadói divatot teremtett a neoklasszicista manír. Minden felületet túl simára és túl fényesre políroztak. Ő meg inkább azt szerette volna, ha a zenéje szabadabban, beszédszerűbben szólal meg. Valahogy úgy, ahogyan Bartók játszotta felvételein saját zenéjét. Bartóknál ugyan mindig ott állt az időtartam, hogy valaminek a hossza mondjuk 1 perc 23 másodperc, Bartók azonban saját előírásait meglehetősen szabadon kezelte. Veress zenéje is igényli ezt a szabadságot." (Muzsika, 1999)

A Genfben konzervatóriumi órákat adó Liszt és a zürichi meg luzerni mesterkur­zusok sorát tartó Anda mellett még egy nagy magyar muzsikust kell okvetlenül Svájc legendás zenetanárainak sorában fölemlítenünk: a zeneszerző Veress Sándort (1907-1992), aki életének második 42 esztendejét töltötte a polgári szabadság és a semlegesség friss levegőjét harapva. Az 1949-ben emig­ráló Veress előbb a berni egyetem zenetörténeti tanszékén helyettesített, majd a berni konzervatóriumban tanított zeneelméletet, zeneszerzést. 1968-ban azután meghívták az egyetemre a zenetörténet és a népzene oktatására. Bernben lett Veress tanítványa, elkötelezett híve és ifjabb barátja a január 7-i koncert karmestere, a zeneszerző és oboás Heinz Holliger. "Életem nagy szerencséjének tartom, hogy tizennégy éves koromban foglalkozni kezdett velem" - fogalmazott másfél évtizede egy interjúban Holliger, aki ugyanitt Veress, valamint Végh Sándor tanításának jóvol­tából nem kevesebbet állíthatott, mint azt, hogy "a magyar zene emlőin nevelkedtem, az anyatejjel szívtam magamba a magyar zenét". Holliger jószerével azóta is főszereplője a Veress-életmű népszerűsítésének, s ezzel az aktivitással nem csupán tartós háláját bizonyítja, de egyúttal azt is, hogy Svájc és hazánk között korántsem csak futballmec­csek és kártyacsaták teremthetik meg az érzelmi össze­köttetés szálait.

Veronika a Duna partjáról

2006 húsvétján Simon Rattle és a Berlini Filharmoniku­sok partnere lehetett egy salzburgi koncerten, s azóta valósággal szárnyal az 1988-as születésű német hege­dűs, Veronika Eberle karrierje. Donauwörth büszkesége a müncheni Herkules-teremtől a New York-i Carnegie Hallig szinte minden fontos koncerthelyszínen debütált már, s a pozitív kritikák világszerte kiemelték hegedűjátékának érettségét és kiegyensúlyozottságát. Eberle az elmúlt pár év során olyan jelentős karmesterekkel dolgozhatott együtt, mint Roger Norrington, Alan Gilbert, Paavo Järvi, vagy éppen Heinz Holliger. A 2015-ös esztendőt budapesti fellépéssel kezdő művésznő legközelebb már a salzburgi Mozarteumban koncertezik majd, méghozzá Mitsuko Uchida muzsikustársaként bűvölve "Dragonetti" mellék­nevű Stradivariját.


Művészetek Palotája, 2015. január 7.
Várjon Dénes, Simon Izabella, Veronika Eberle és a Liszt Ferenc Kamarazenekar
Vezényel:
Heinz Holliger

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Ki milyen jövőt képzel el a Szabad Tér Színháznak? – Az aspiránsokat kérdeztük

Hárman adtak be pályázatot a Szabad Tér Színház vezetésére: Bán Teodóra jelenlegi ügyvezető mellett Benkő Nóra színművész és Somogyi Szilárd rendező. Lapunk megszólaltatta a három jelöltet.
Zenés színház

Apukák, korhelyek, Alberich, gonosz vagy borvirágos pasik

Nem is igazi basszus, inkább bariton, mondja magáról. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a legjelentősebb operajátszó helyekre hívják. Pünkösdkor például Salzburgba, de az alábbi beszélgetéshez is Párizsba telefonáltunk. Márciusban A Mester és Margarita premierjén láthatjuk színpadon.
Plusz

Fáy Miklós: Hány CD elegendő egy életre?

Fáy Miklós kritikus ezúttal többek között a Philharmonia Orchestra válogatásalbumával, a Honvéd Férfikar születésnapi koncertjével, Michael Chabon új kötetével és a Szentendrei Képtár A nagy könyvlopás című tárlatával foglalkozik.
Vizuál

Női vámpír, vérszívó zenetanár és magyar Drakula – 10 érdekesség a vámpírokról

Mi a retró vámpír film rendezőjének kedvenc vérszívó fun fact-je? Mi az, ami nem fért már be Nagy Zsolt és Walters Lili figurájába? A Drakulics elvtárs rendezőjével összegyűjtöttünk tíz meglepő infót a vámpírokról.
Jazz/World

A jazz nagyágyúi érkeznek a Müpába

A jazz élő legendái, Roy Ayers, Lee Ritenour, Dave Grusin, Kamasi Washington és Wynton Marsalis érkeznek a Müpa Jazztavasz sorozatába.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Ízelítő a BTF idei fellépőiből

Akram Khan Company, Third Coast Percussion, Tank and the Bangas, Joep Beving, Horváth Charlie és Manu Delago – újabb neveket és programokat jelentett be a 40. Budapesti Tavaszi Fesztivál.
Klasszikus ajánló

Márciusi kínálat az Óbudai Társaskörben

Bach, Bartók, Beethoven, Sztravinszkij – nagy zeneszerzők és különleges estek az Óbudai Társaskör márciusi programkínálatában.
Klasszikus lemez

Richter, Ojsztrah és Rosztropovics közös Beethoven-felvétele, ami borzalmasan sikerült

Maga Richter is azt mondta rá, nem hajlandó vállalni, de nem volt mit tenni, az EMI klasszikus zenei supergroup-ot álmodott magának.
Klasszikus hír

Kaposváron rendezik az idei ZeneVarázslat zongoraversenyt

Március 5. és 8. között Kaposvár ad otthont a ZeneVarázslat elnevezésű nemzetközi négykezes zongoraversenynek és az ahhoz tartozó kurzusnak.
Klasszikus magazin

Elfelejtettük a 20. század egyik legnagyobb magyar zeneszerzőjét

Veress Sándor a hiányzó kapocs Bartók, Kodály, illetve Ligeti, Kurtág generációi között. Két művét is hallhatjuk ezen a hétvégén a Zeneakadémián.