Klasszikus

A szaxofon ismeretlen hangja – interjú Szepesi Bencével

2021.07.28. 19:20
Ajánlom
A Budapest Saxophone Quartet alapítója úgy véli, van a szaxofonnak egy klasszikus hangja, amelyet alig ismerünk, de szépséggel kecsegtet. Beszélgetésünkben annak eredetéről és komolyzenei szerepéről mesélt, aztán kiderült, hogy még a szaxofonnál is jobban szereti másik hangszerét.

Igaz a legenda, miszerint Adolphe Sax a klarinét fúvókáját helyezte egy rézfúvós hangszerre, és úgy keletkezett a szaxofon?

Egészen pontosan az ophikleid volt az, amit Sax a basszusklarinét fúvókájával szólaltatott meg, egy régi réztestű, kígyószerű hangszer. Az édesapjának hangszerkészítő műhelye volt, tehát Adolphe beleszületett ebbe a mesterségbe, és már a szaxofon feltalálása előtt számos újítása volt a klarinéttal és a basszusklarinéttal kapcsolatban. Úgy vélte, az akkoriban rendkívül divatos katonazenekarok túl harsányan szólnak, és szeretett volna kifejleszteni egy olyan instrumentumot, ami a fuvolánál határozottabban, de a kürtnél és a trombitánál finomabban szól. Egyébként egyszer én is kipróbáltam, milyen, ha az ophikleidet basszusklarinét fúvókával fújom meg.

Hasonlított a szaxofonra?

Hasonlított, de attól nem lehet eltekinteni, hogy a szaxofon mára modern hangszerré vált, amin bármit meg lehet csinálni.

Eszerint a szaxofon eredettörténetében előbb szerepelnek a katonazenekarok, mint a bigbandek?

Igen. A zenei romantika korában járunk, a 19. század második felében. A század végére több mint hatszáz mű született a hangszerre, klasszikus darabok, és először Párizsban, majd Belgiumban is klasszikus szaxofon képzések indultak, amelyek hozzánk, keletre nem értek el.

A feltalálónak megszűntek az anyagi gondjai.

Sax természetesen az üzletet is megcsinálta: elérte, hogy a fúvószenekarokban a szaxofon kiszorítsa a kürtöt, és százszámra kapta a megrendeléseket a francia államtól.

Ügyes.

Igen, de a dixieland, majd a bigbandek és a swing megjelenésével aztán a szaxofon profilja átalakult, és ekkor jött az igazi őrület. A húszas évek Amerikájában mindenki szaxofonozni akart, és a hihetetlen vásárlói érdeklődést csak a gazdasági világválság állította meg.

Említette, hogy a franciák már több mint százhúsz éve oktatják a hangszert. És mi?

Nálunk azért nem oktatták egyetemi keretek között, mert a szovjetek „kapitalista hangszernek” tartották a szaxofont.

Ma van klasszikus szaxofon képzés itthon?

Két évtizede van, de ez jelentős lemaradást jelent.

A Budapest Saxophone Quartet viszont régebb óta működik, mint két évtized.

Huszonhat éve itthon még nem létezett ilyen formáció a klasszikus zenében, hogy szaxofonkvartett. Párizsban, egy zenei versenyen találkoztam először ezzel a felállással, és nagyon megragadott. A francia fővárosból hazaérkezve megalapítottuk az együttest, és noha az erős klarinétképzés segített, mert a klarinétot ugyan máshogy kell fogni, máshogy kell fújni, mindent máshogy kell rajta, de azért segít, ha az ember komolyan ismeri a hangszert, évekbe tellett, míg komoly szintet értünk el. Utána több nemzetközi versenyen részt vettünk, és az általunk képviselt különleges, klasszikus hangzás tetszett a bíráknak, sok jó eredményünk született. Huszonhét országban koncerteztünk, külföldi ügynökségünk volt, tizenöt lemezt kiadtunk.

40_BudapestSaxophoneQuartet_forrasBSQ-102945.jpg

Budapest Saxophone Quartet

Néhány éve létrehozta a BalatonSAX Mesterkurzust. Mi volt a célja vele?

A Budapest Saxophone Quartet révén rengeteg szakmai kapcsolatra tettem szert Amerikától Távol-Keletig, magam is jártam tanítani külföldre. Elhatároztam, hogy szeretnék Magyarországon egy olyan kurzust, ahol a növendékek, akik közül sokan hátrányos helyzetűek, olyan tanároktól tanulhatnak, akikhez másként nem jutnának el. Az első évben nem sikerült elindítani a kurzust, de a másodikban igen, és most már ötödik éve, hogy megrendezzük a BalatonSAX-ot. Anyagi szempontból is voltak kihívásaink, volt, hogy az állam, volt, hogy magánmecenatúra segített, volt, hogy nem volt támogatónk. De akárhogy is, a BalatonSAX személyes missziómmá vált.

Mit nyújthat a szaxofon a klasszikus műfajban?

Ha klasszikus módon szólaltatjuk meg a szaxofont, annak meleg, bársonyos hangja van, kicsit olyasféle, mint a kürt. Az a hang, amit például Debussy hallott, olyan szép tónusú, hogy az átlag hallgató nem is feltétlenül mondaná meg, hogy a szaxofonhoz tartozik.

Tud jazzelni is?

Tudok is, szeretek is, a Budafoki Dohnányi Zenekarban lévő bigbandünkkel, Benny Goodman-féle zenét is játsszunk. De fontos elmondanom, hogy a jazz-zenészek komoly tanulmányokat végeznek, amik nekem nincsenek meg.

Könnyedebb műfaj, de nem könnyebb.

Pontosan. És aki igazán közelről ismerkedik a jazzel, az észreveheti, hogy ugyanolyan „komoly” zene. Nekem érzékem ugyan van hozzá, de nem tanultam, ezért pusztán egy bizonyos határig merészkedek közel hozzá. Tisztelem és becsülöm annyira a műfajt, hogy meghagyom azt az elhivatott művelőinek.

Most sokat beszéltünk a szaxofonról, de ez még csak a profilja fele, hiszen klarinéton játszott előbb. Melyik az első számú szerelem?

A klarinét.

Miért az?

A repertoár, a hangszer hangja, a zenekari szerepe miatt. Könnyű pályám volt, mert a legjobbak tanítottak, többek között arra, hogy mit jelent zenésznek lenni. Nem csak azt, hogy hogyan kell fújni, hanem hogy mit szeretünk benne. A zeneiskolában, a konziban és a Zeneakadémián is a vezető magyarországi zenekarok szólóklarinétosai tanítottak.

A Budapest Saxophone Quartettel minden évben részt vesznek a Klassz a pARTon fesztiválon. Milyen hangulata van ezeknek a szabadtéri koncerteknek?

Egy szabadtéri koncerten nem ugyanazt kell keresni, nekünk pedig nem ugyanazt kell nyújtani, mint a csendes, fedett, szigetelt koncertteremben. Ilyenkor, nyáron hagyjuk a közönséget hátradőlni, és ha lehet, csináljunk kedvet még több koncertlátogatáshoz.

116477463_3281387965230933_1183008340944424879_n-120103.jpg

Szepesi Bence a BalatonSAX zárókoncertjén, a 2020-as Klassz a pARTon fesztiválon (Fotó/Forrás: Oláh Gergely Máté)

Július 31-én Balatonkenesén, a fesztiválon kerül sor a BalatonSAX mesterkurzus zárókoncertjére. Mire számítsunk?

Több mint negyven fős szaxofon- és klarinétzenekarra, akikkel a kurzus tanárai szólókat is játszanak. Sosztakovics jazzkeringőjével és Piazzola zenéjével szeretnénk a közönségnek kedvére tenni, közben pedig megmutatni, hogy mit tudnak azok a gyerekek, akik részt vettek a kurzuson.

Balog Józseffel egészül ki a Quartet Keszthelyen, augusztus 11-én. Régóta ismerik egymást?

Évtizedes kapcsolatunk van, de ez nem meglepő. A mi szakmánk kicsi, mindenki ismer mindenkit, akik viszont jobban szimpatizálnak egymással, azok keresik az alkalmat a közös zenélésre. Józsi világklasszis zongorista, aki sokféle stílusban otthon van, és nem mellesleg nagyon magas színvonalon. A Kék rapszódiát is előadjuk, amit mi annak idején még Vukán Györggyel vettünk repertoárba. A Mozart-kvintet pedig premierdarab lesz, és különleges élmény, hiszen eredetileg fafúvósokra íródott, de a szaxofonokkal gyönyörűen és hitelesen szól.

szerző: Csabai Máté

A fesztivál programjairól honlapjukon, Facebook-oldalukon, valamint a Fidelio különszámában olvashat.

A fesztivál főtámogatója:

Szerencsejatek_Zrt-131644.jpg

Szerencsejatek_Zrt-131644.jpg

Támogatott tartalom.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Nem a csönd, a némaság jelzi a díj függetlenségét” – újabb reakciók Vilmányi Benett visszautasított elismerése kapcsán

A korábbi Junior Prima díjasok közleménye után Tompa Andrea, Gábor György és Kovács Bálint is közzétette gondolatait a véleményszabadságról, a díjak függetlenségéről és a színészszakma összefogásáról.
Plusz

Patti Smith-napot rendeznek a Freeszfe hallgatói

Jóformán minden művészeti ág képviseli magát október 1-jén a hét helyszínen zajló Patti Smith-napon, koncert, színház, kiállítás, tánc, és megannyi program várja azokat, akik szeretik átlépni a megszokott határokat.
Könyv

5+1 izgalmas könyvbemutató a hamarosan kezdődő Könyvfesztiválon

Kortárs olasz regény, kisiskolásoknak szóló mesék az igazán nehéz kérdésekről, verses antológia a társadalom és az erőszak kapcsolatáról vagy épp történelmi elemzés Trianonról szlovák szemmel: mutatjuk, mire érdemes odafigyelni a hamarosan kezdődő 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
Könyv

Mutatjuk, kik az irodalmi Nobel-díj legnagyobb esélyesei

Michel Houellebecq és Salman Rushdie a két fő várományosa a 2022-es irodalmi Nobel-díjnak, de ezúttal is szoríthatunk Nádas Péterért, illetve Krasznahorkai Lászlóért. Cikkünkben mutatjuk, hogy látják a leghíresebb kortárs írók esélyeit a fogadóirodák.
Klasszikus

„Wagner zenéje úgy hat rám, mint a drog, a mai napig függő vagyok” – Exkluzív interjú Michael Volléval

Budapesten Bachot és Lisztet énekelt korábban, de a világ legnagyobb operaházai elsősorban Wagner-szerepeiről ismerik. Michael Volle október 10-én a Müpába érkezik, ennek kapcsán kedvenc szerepe mellett a zeneszerző iránti rajongásáról is mesélt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Egy húszéves zseni rémtörténete – korai Mahler-mű hangzik el a Müpában

A panaszos dal, Gustav Mahler első, teljes egészében fennmaradt műve a Grimm-testvérek hátborzongató meséjén alapszik. Bár a zeneszerző később két tételesre rövidítette ifjúkori művét, újrafelfedezése után igen népszerű lett az eredeti verzió is, amely most először hangzik el Magyarországon.
Klasszikus ajánló

Hiány két hang között – Nádas Péter és Haydn a BMC-ben

Az író nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezett Nádas Péter Budapestje programsorozat egyik különleges összművészeti eseménye lesz a BMC-ben rendezett koncert.
Klasszikus ajánló

Négy fesztivál vendége volt szeptemberben az Anima Musicae

Gazdag programmal indította 2022/23-as évadát az Anima Musicae Kamarazenekar. A zene lelkéről elnevezett együttes négy rangos fesztivál meghívottjaként lépett fel.
Klasszikus interjú

„Wagner zenéje úgy hat rám, mint a drog, a mai napig függő vagyok” – Exkluzív interjú Michael Volléval

Budapesten Bachot és Lisztet énekelt korábban, de a világ legnagyobb operaházai elsősorban Wagner-szerepeiről ismerik. Michael Volle október 10-én a Müpába érkezik, ennek kapcsán kedvenc szerepe mellett a zeneszerző iránti rajongásáról is mesélt.
Klasszikus kritika

Időutazás Anna Netrebkóval

Különösen személyes hangvételű estet adott Anna Netrebko szeptember 25-én este a Magyar Állami Operaházban, a mostanában a hírekben politikai állásfoglalása (vagy annak hiánya) miatt szereplő orosz szoprán néhány órára visszarepítette a nézőket a boldog békeidőkbe.