Igaz a legenda, miszerint Adolphe Sax a klarinét fúvókáját helyezte egy rézfúvós hangszerre, és úgy keletkezett a szaxofon?
Egészen pontosan az ophikleid volt az, amit Sax a basszusklarinét fúvókájával szólaltatott meg, egy régi réztestű, kígyószerű hangszer. Az édesapjának hangszerkészítő műhelye volt, tehát Adolphe beleszületett ebbe a mesterségbe, és már a szaxofon feltalálása előtt számos újítása volt a klarinéttal és a basszusklarinéttal kapcsolatban. Úgy vélte, az akkoriban rendkívül divatos katonazenekarok túl harsányan szólnak, és szeretett volna kifejleszteni egy olyan instrumentumot, ami a fuvolánál határozottabban, de a kürtnél és a trombitánál finomabban szól. Egyébként egyszer én is kipróbáltam, milyen, ha az ophikleidet basszusklarinét fúvókával fújom meg.
Hasonlított a szaxofonra?
Hasonlított, de attól nem lehet eltekinteni, hogy a szaxofon mára modern hangszerré vált, amin bármit meg lehet csinálni.
Eszerint a szaxofon eredettörténetében előbb szerepelnek a katonazenekarok, mint a bigbandek?
Igen. A zenei romantika korában járunk, a 19. század második felében. A század végére több mint hatszáz mű született a hangszerre, klasszikus darabok, és először Párizsban, majd Belgiumban is klasszikus szaxofon képzések indultak, amelyek hozzánk, keletre nem értek el.
A feltalálónak megszűntek az anyagi gondjai.
Sax természetesen az üzletet is megcsinálta: elérte, hogy a fúvószenekarokban a szaxofon kiszorítsa a kürtöt, és százszámra kapta a megrendeléseket a francia államtól.
Ügyes.
Igen, de a dixieland, majd a bigbandek és a swing megjelenésével aztán a szaxofon profilja átalakult, és ekkor jött az igazi őrület. A húszas évek Amerikájában mindenki szaxofonozni akart, és a hihetetlen vásárlói érdeklődést csak a gazdasági világválság állította meg.
Említette, hogy a franciák már több mint százhúsz éve oktatják a hangszert. És mi?
Nálunk azért nem oktatták egyetemi keretek között, mert a szovjetek „kapitalista hangszernek” tartották a szaxofont.
Ma van klasszikus szaxofon képzés itthon?
Két évtizede van, de ez jelentős lemaradást jelent.
A Budapest Saxophone Quartet viszont régebb óta működik, mint két évtized.
Huszonhat éve itthon még nem létezett ilyen formáció a klasszikus zenében, hogy szaxofonkvartett. Párizsban, egy zenei versenyen találkoztam először ezzel a felállással, és nagyon megragadott. A francia fővárosból hazaérkezve megalapítottuk az együttest, és noha az erős klarinétképzés segített, mert a klarinétot ugyan máshogy kell fogni, máshogy kell fújni, mindent máshogy kell rajta, de azért segít, ha az ember komolyan ismeri a hangszert, évekbe tellett, míg komoly szintet értünk el. Utána több nemzetközi versenyen részt vettünk, és az általunk képviselt különleges, klasszikus hangzás tetszett a bíráknak, sok jó eredményünk született. Huszonhét országban koncerteztünk, külföldi ügynökségünk volt, tizenöt lemezt kiadtunk.
Néhány éve létrehozta a BalatonSAX Mesterkurzust. Mi volt a célja vele?
A Budapest Saxophone Quartet révén rengeteg szakmai kapcsolatra tettem szert Amerikától Távol-Keletig, magam is jártam tanítani külföldre. Elhatároztam, hogy szeretnék Magyarországon egy olyan kurzust, ahol a növendékek, akik közül sokan hátrányos helyzetűek, olyan tanároktól tanulhatnak, akikhez másként nem jutnának el. Az első évben nem sikerült elindítani a kurzust, de a másodikban igen, és most már ötödik éve, hogy megrendezzük a BalatonSAX-ot. Anyagi szempontból is voltak kihívásaink, volt, hogy az állam, volt, hogy magánmecenatúra segített, volt, hogy nem volt támogatónk. De akárhogy is, a BalatonSAX személyes missziómmá vált.
Mit nyújthat a szaxofon a klasszikus műfajban?
Ha klasszikus módon szólaltatjuk meg a szaxofont, annak meleg, bársonyos hangja van, kicsit olyasféle, mint a kürt. Az a hang, amit például Debussy hallott, olyan szép tónusú, hogy az átlag hallgató nem is feltétlenül mondaná meg, hogy a szaxofonhoz tartozik.
Tud jazzelni is?
Tudok is, szeretek is, a Budafoki Dohnányi Zenekarban lévő bigbandünkkel, Benny Goodman-féle zenét is játsszunk. De fontos elmondanom, hogy a jazz-zenészek komoly tanulmányokat végeznek, amik nekem nincsenek meg.
Könnyedebb műfaj, de nem könnyebb.
Pontosan. És aki igazán közelről ismerkedik a jazzel, az észreveheti, hogy ugyanolyan „komoly” zene. Nekem érzékem ugyan van hozzá, de nem tanultam, ezért pusztán egy bizonyos határig merészkedek közel hozzá. Tisztelem és becsülöm annyira a műfajt, hogy meghagyom azt az elhivatott művelőinek.
Most sokat beszéltünk a szaxofonról, de ez még csak a profilja fele, hiszen klarinéton játszott előbb. Melyik az első számú szerelem?
A klarinét.
Miért az?
A repertoár, a hangszer hangja, a zenekari szerepe miatt. Könnyű pályám volt, mert a legjobbak tanítottak, többek között arra, hogy mit jelent zenésznek lenni. Nem csak azt, hogy hogyan kell fújni, hanem hogy mit szeretünk benne. A zeneiskolában, a konziban és a Zeneakadémián is a vezető magyarországi zenekarok szólóklarinétosai tanítottak.
A Budapest Saxophone Quartettel minden évben részt vesznek a Klassz a pARTon fesztiválon. Milyen hangulata van ezeknek a szabadtéri koncerteknek?
Egy szabadtéri koncerten nem ugyanazt kell keresni, nekünk pedig nem ugyanazt kell nyújtani, mint a csendes, fedett, szigetelt koncertteremben. Ilyenkor, nyáron hagyjuk a közönséget hátradőlni, és ha lehet, csináljunk kedvet még több koncertlátogatáshoz.

Szepesi Bence a BalatonSAX zárókoncertjén, a 2020-as Klassz a pARTon fesztiválon (Fotó/Forrás: Oláh Gergely Máté)
Július 31-én Balatonkenesén, a fesztiválon kerül sor a BalatonSAX mesterkurzus zárókoncertjére. Mire számítsunk?
Több mint negyven fős szaxofon- és klarinétzenekarra, akikkel a kurzus tanárai szólókat is játszanak. Sosztakovics jazzkeringőjével és Piazzola zenéjével szeretnénk a közönségnek kedvére tenni, közben pedig megmutatni, hogy mit tudnak azok a gyerekek, akik részt vettek a kurzuson.
Balog Józseffel egészül ki a Quartet Keszthelyen, augusztus 11-én. Régóta ismerik egymást?
Évtizedes kapcsolatunk van, de ez nem meglepő. A mi szakmánk kicsi, mindenki ismer mindenkit, akik viszont jobban szimpatizálnak egymással, azok keresik az alkalmat a közös zenélésre. Józsi világklasszis zongorista, aki sokféle stílusban otthon van, és nem mellesleg nagyon magas színvonalon. A Kék rapszódiát is előadjuk, amit mi annak idején még Vukán Györggyel vettünk repertoárba. A Mozart-kvintet pedig premierdarab lesz, és különleges élmény, hiszen eredetileg fafúvósokra íródott, de a szaxofonokkal gyönyörűen és hitelesen szól.
szerző: Csabai Máté
A fesztivál programjairól honlapjukon, Facebook-oldalukon, valamint a Fidelio különszámában olvashat.
A fesztivál főtámogatója:
Támogatott tartalom.