Klasszikus

A szaxofon ismeretlen hangja – interjú Szepesi Bencével

2021.07.28. 19:20
Ajánlom
A Budapest Saxophone Quartet alapítója úgy véli, van a szaxofonnak egy klasszikus hangja, amelyet alig ismerünk, de szépséggel kecsegtet. Beszélgetésünkben annak eredetéről és komolyzenei szerepéről mesélt, aztán kiderült, hogy még a szaxofonnál is jobban szereti másik hangszerét.

Igaz a legenda, miszerint Adolphe Sax a klarinét fúvókáját helyezte egy rézfúvós hangszerre, és úgy keletkezett a szaxofon?

Egészen pontosan az ophikleid volt az, amit Sax a basszusklarinét fúvókájával szólaltatott meg, egy régi réztestű, kígyószerű hangszer. Az édesapjának hangszerkészítő műhelye volt, tehát Adolphe beleszületett ebbe a mesterségbe, és már a szaxofon feltalálása előtt számos újítása volt a klarinéttal és a basszusklarinéttal kapcsolatban. Úgy vélte, az akkoriban rendkívül divatos katonazenekarok túl harsányan szólnak, és szeretett volna kifejleszteni egy olyan instrumentumot, ami a fuvolánál határozottabban, de a kürtnél és a trombitánál finomabban szól. Egyébként egyszer én is kipróbáltam, milyen, ha az ophikleidet basszusklarinét fúvókával fújom meg.

Hasonlított a szaxofonra?

Hasonlított, de attól nem lehet eltekinteni, hogy a szaxofon mára modern hangszerré vált, amin bármit meg lehet csinálni.

Eszerint a szaxofon eredettörténetében előbb szerepelnek a katonazenekarok, mint a bigbandek?

Igen. A zenei romantika korában járunk, a 19. század második felében. A század végére több mint hatszáz mű született a hangszerre, klasszikus darabok, és először Párizsban, majd Belgiumban is klasszikus szaxofon képzések indultak, amelyek hozzánk, keletre nem értek el.

A feltalálónak megszűntek az anyagi gondjai.

Sax természetesen az üzletet is megcsinálta: elérte, hogy a fúvószenekarokban a szaxofon kiszorítsa a kürtöt, és százszámra kapta a megrendeléseket a francia államtól.

Ügyes.

Igen, de a dixieland, majd a bigbandek és a swing megjelenésével aztán a szaxofon profilja átalakult, és ekkor jött az igazi őrület. A húszas évek Amerikájában mindenki szaxofonozni akart, és a hihetetlen vásárlói érdeklődést csak a gazdasági világválság állította meg.

Említette, hogy a franciák már több mint százhúsz éve oktatják a hangszert. És mi?

Nálunk azért nem oktatták egyetemi keretek között, mert a szovjetek „kapitalista hangszernek” tartották a szaxofont.

Ma van klasszikus szaxofon képzés itthon?

Két évtizede van, de ez jelentős lemaradást jelent.

A Budapest Saxophone Quartet viszont régebb óta működik, mint két évtized.

Huszonhat éve itthon még nem létezett ilyen formáció a klasszikus zenében, hogy szaxofonkvartett. Párizsban, egy zenei versenyen találkoztam először ezzel a felállással, és nagyon megragadott. A francia fővárosból hazaérkezve megalapítottuk az együttest, és noha az erős klarinétképzés segített, mert a klarinétot ugyan máshogy kell fogni, máshogy kell fújni, mindent máshogy kell rajta, de azért segít, ha az ember komolyan ismeri a hangszert, évekbe tellett, míg komoly szintet értünk el. Utána több nemzetközi versenyen részt vettünk, és az általunk képviselt különleges, klasszikus hangzás tetszett a bíráknak, sok jó eredményünk született. Huszonhét országban koncerteztünk, külföldi ügynökségünk volt, tizenöt lemezt kiadtunk.

40_BudapestSaxophoneQuartet_forrasBSQ-102945.jpg

Budapest Saxophone Quartet

Néhány éve létrehozta a BalatonSAX Mesterkurzust. Mi volt a célja vele?

A Budapest Saxophone Quartet révén rengeteg szakmai kapcsolatra tettem szert Amerikától Távol-Keletig, magam is jártam tanítani külföldre. Elhatároztam, hogy szeretnék Magyarországon egy olyan kurzust, ahol a növendékek, akik közül sokan hátrányos helyzetűek, olyan tanároktól tanulhatnak, akikhez másként nem jutnának el. Az első évben nem sikerült elindítani a kurzust, de a másodikban igen, és most már ötödik éve, hogy megrendezzük a BalatonSAX-ot. Anyagi szempontból is voltak kihívásaink, volt, hogy az állam, volt, hogy magánmecenatúra segített, volt, hogy nem volt támogatónk. De akárhogy is, a BalatonSAX személyes missziómmá vált.

Mit nyújthat a szaxofon a klasszikus műfajban?

Ha klasszikus módon szólaltatjuk meg a szaxofont, annak meleg, bársonyos hangja van, kicsit olyasféle, mint a kürt. Az a hang, amit például Debussy hallott, olyan szép tónusú, hogy az átlag hallgató nem is feltétlenül mondaná meg, hogy a szaxofonhoz tartozik.

Tud jazzelni is?

Tudok is, szeretek is, a Budafoki Dohnányi Zenekarban lévő bigbandünkkel, Benny Goodman-féle zenét is játsszunk. De fontos elmondanom, hogy a jazz-zenészek komoly tanulmányokat végeznek, amik nekem nincsenek meg.

Könnyedebb műfaj, de nem könnyebb.

Pontosan. És aki igazán közelről ismerkedik a jazzel, az észreveheti, hogy ugyanolyan „komoly” zene. Nekem érzékem ugyan van hozzá, de nem tanultam, ezért pusztán egy bizonyos határig merészkedek közel hozzá. Tisztelem és becsülöm annyira a műfajt, hogy meghagyom azt az elhivatott művelőinek.

Most sokat beszéltünk a szaxofonról, de ez még csak a profilja fele, hiszen klarinéton játszott előbb. Melyik az első számú szerelem?

A klarinét.

Miért az?

A repertoár, a hangszer hangja, a zenekari szerepe miatt. Könnyű pályám volt, mert a legjobbak tanítottak, többek között arra, hogy mit jelent zenésznek lenni. Nem csak azt, hogy hogyan kell fújni, hanem hogy mit szeretünk benne. A zeneiskolában, a konziban és a Zeneakadémián is a vezető magyarországi zenekarok szólóklarinétosai tanítottak.

A Budapest Saxophone Quartettel minden évben részt vesznek a Klassz a pARTon fesztiválon. Milyen hangulata van ezeknek a szabadtéri koncerteknek?

Egy szabadtéri koncerten nem ugyanazt kell keresni, nekünk pedig nem ugyanazt kell nyújtani, mint a csendes, fedett, szigetelt koncertteremben. Ilyenkor, nyáron hagyjuk a közönséget hátradőlni, és ha lehet, csináljunk kedvet még több koncertlátogatáshoz.

116477463_3281387965230933_1183008340944424879_n-120103.jpg

Szepesi Bence a BalatonSAX zárókoncertjén, a 2020-as Klassz a pARTon fesztiválon (Fotó/Forrás: Oláh Gergely Máté)

Július 31-én Balatonkenesén, a fesztiválon kerül sor a BalatonSAX mesterkurzus zárókoncertjére. Mire számítsunk?

Több mint negyven fős szaxofon- és klarinétzenekarra, akikkel a kurzus tanárai szólókat is játszanak. Sosztakovics jazzkeringőjével és Piazzola zenéjével szeretnénk a közönségnek kedvére tenni, közben pedig megmutatni, hogy mit tudnak azok a gyerekek, akik részt vettek a kurzuson.

Balog Józseffel egészül ki a Quartet Keszthelyen, augusztus 11-én. Régóta ismerik egymást?

Évtizedes kapcsolatunk van, de ez nem meglepő. A mi szakmánk kicsi, mindenki ismer mindenkit, akik viszont jobban szimpatizálnak egymással, azok keresik az alkalmat a közös zenélésre. Józsi világklasszis zongorista, aki sokféle stílusban otthon van, és nem mellesleg nagyon magas színvonalon. A Kék rapszódiát is előadjuk, amit mi annak idején még Vukán Györggyel vettünk repertoárba. A Mozart-kvintet pedig premierdarab lesz, és különleges élmény, hiszen eredetileg fafúvósokra íródott, de a szaxofonokkal gyönyörűen és hitelesen szól.

szerző: Csabai Máté

A fesztivál programjairól honlapjukon, Facebook-oldalukon, valamint a Fidelio különszámában olvashat.

A fesztivál főtámogatója:

Szerencsejatek_Zrt-131644.jpg

Szerencsejatek_Zrt-131644.jpg

Támogatott tartalom.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

„Jót tesz nekünk, ha rácsodálkozunk a világra” – elstartolt a jubileumi Berlinale

Több mint egy héten keresztül Berlinre figyel a nemzetközi filmélet: a világ egyik legrangosabb A-kategóriás szemléje a hétvégén startolt el, a fesztivált Tom Tykwer új rendezése nyitotta meg, de bemutatták Burhan Qurbani új alkotását is, amelyben a III. Richárd történetét ültette át a jelenbe.
Színház

Bejelentés: Novák János támogatja Zalán János művészi koncepcióját

A Kolibri Színház oldalán jelent meg Zalán János és Novák János február 17-én kelt levele, amelyben az intézményt március elsejétől vezető új igazgató arról ír, nem változik a Kolibri profilja, amire az alapító támogatása a garancia. Zalán február 19-én találkozik a társulattal.
Klasszikus

Egy világrend utolsó pillanata – szubjektív gondolatok a Gurre-dalok kapcsán

Habár a Magyar Állami Operaház kommunikációja mindvégig az optimizmus hangját ütötte meg az Erkel Színháztól vett búcsú alkalmából, szimbolikus jelentőséget kapott a tény, hogy épp Arnold Schönberg monumentális opuszát, a Gurre-dalokat adták elő.
Vizuál

Presser Gábor és Parti Nagy Lajos nyitja meg a Godot Intézet új kiállítását

A Godot Intézet különleges megnyitóestre készül: február 28-án Presser Gábor játszik zongorán, és Parti Nagy Lajos gondolatai kísérik végig a látogatókat Szüts Miklós és Vojnich Erzsébet megindító festészeti világán.
Vizuál

A Konklávé és A brutalista tarolt a BAFTA-gálán

Február 16-án este adták át a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) díjait. A londoni gálán a Konklávé és A brutalista című film is négy-négy elismerést gyűjtött be. Mikey Madison, Adrien Brody, Zoe Saldana és Kieran Culkin is díjat vehetett át.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus beszámoló

Egy világrend utolsó pillanata – szubjektív gondolatok a Gurre-dalok kapcsán

Habár a Magyar Állami Operaház kommunikációja mindvégig az optimizmus hangját ütötte meg az Erkel Színháztól vett búcsú alkalmából, szimbolikus jelentőséget kapott a tény, hogy épp Arnold Schönberg monumentális opuszát, a Gurre-dalokat adták elő.
Klasszikus hír

Bayreuthban is koncertezik a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar

Az együttes ausztriai és bajorországi turnéra indul Mahler 4. szimfóniájával a tél végén, míg júliusban a német zenei központban játsszák a Mendelsshon testvérek műveit.
Klasszikus gyász

Elhunyt Zimán János hegedűművész

Fájdalmas veszteség érte a Szegedi Szimfonikus Zenekart: február 11-én tragikus hirtelenséggel elhunyt Zimán János, a zenekar második hegedű szólamának szólamvezetője – adta hírül az együttes. A művész hatvanhat évet élt.
Klasszikus ajánló

Szenvedélyes olasz melódiákkal tér vissza Budapestre Vittorio Grigolo

Olasz dalesttel készül operaházi bemutatkozására Vittorio Grigolo. A világhírű olasz tenor partnere a Sztárestek zongorával című sorozat február 16-i estjén Cristiano Manzoni zongoraművész lesz.
Klasszikus ajánló

Lunchtime koncertek indulnak az ELTE Bölcsészettudományi Karán

Az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézetének művészeti instruktor mesterképzési szakos hallgatói 2025 februárjától egyedülálló koncertsorozatot indítanak: zeneművészeti egyetemek hallgatói kapnak fellépési lehetőséget a Trefort-kertben.