Klasszikus

A századforduló hangjai

2005.11.24. 00:00
Ajánlom
Bár szinte állandóan úton van, minden évadban igyekszik meglepni az itthoni zenerajongókat is. Legutóbb négy koncertből álló sorozatot indított a Zeneakadémián. Várjon Dénes zongoraművésszel erről a vállalkozásról és pályájáról beszélgettünk.

- Az interjú megjelenése napján éppen Bécsben koncertezik Leonidasz Kavakosz görög hegedűművésszel, de rögtön utána hazautazik, hogy aztán másnap Svájcba repüljön. December 1-jén viszont már a Zeneakadémián hallhatjuk.

- Alig kapok levegőt. A december 1-jei koncert utáni hétfőn Padovába megyek, ahol elkezdek egy Schumann-ciklust.

- Tele a naptárja, szinte állandóan úton van, ennek ellenére a múlt hónapban négy előadásból álló koncertsorozatba kezdett a Zeneakadémián A tegnap világa címmel. Mi késztette erre?

- Mindig izgalmas, ha valamit megkomponálhatok, legyen az például egy tematikus hangversenysorozat. A tegnap világa évek óta foglalkoztatott, rengeteg darabot átnéztem, tanultam meg. Komolyabb elmélyülést kíván egy sorozat, mint egy koncert. Nekem különösen fontos ez a program, mert sok olyan művet mutatunk be - és fedezünk fel a magunk számára is -, amelyet ritkán hallani.

- A közönség pedig bizonyára sok kultúrtörténeti érdekességet hallhat a koncertek előtt Földes Imre zenetörténésztől.

- Strém Kálmánnal közösen találtuk ki, hogy minden koncert előtt legyen egy előadás. Már az első alkalommal remekül sikerült, egy gombostűt sem lehetett leejteni a XXXVII-es teremben. Földes Imre fantasztikusan mesélt, humorral, tudással, szeretettel. Az egész sorozatnak az a célja, hogy ne csak zenei esemény legyen, hanem egy egész korszakot - nevezetesen a XIX. és a XX. század fordulóját - próbálunk bemutatni, s ennek része az irodalom, a képzőművészet, a történelem, de akár a politika is.

- Meghatározható, hogy mi áll az egyes estek középpontjában?

- Nagyjából. A december 1-jeinek például egyértelműen Bécs lesz a fókuszában. A sorozat címét Stefan Zweigtől kölcsönöztem. Miközben A tegnap világa című önéletrajzi regényét olvastam, teljesen magával ragadott a századfordulós Bécs leírása, ez az izgalmas, kultúraközpontú, pozitív életszemléletű világ.

- Gondolja, hogy ez feléleszthető?

- Nincsenek illúzióim, tudom, hogy a XXI. század nem erről szól. De egy kis nosztalgiát mindenképpen ébreszthetünk. A januári program a magyar szerzőkről, Kodályról, Bartókról, Dohnányiról, a márciusi pedig a szlávokról, Janacekről és Dvorakról szól. Bartók márciusban is lesz: az Ady-versekre született Öt dal az egyik legkésőbbi darab az egész ciklusban. Janacek és Bartók között szoros kapcsolatot érzek, úgy vélem, sok mindenben rokoníthatók. Számtalan direkt vagy rejtett összefüggést próbáltam találni a művek között.

- Sok fejtörést okozott a válogatás?

- Főleg a bőség zavara miatt. Van egy-két nagy fájdalmam. Nem fért bele például Busoni hegedű-zongora szonátája, amit Bécsben játszottam Kavakosszal. Ehhez kiválóan lehetett volna Verdit társítani, aki szintén élt még a századfordulón...

- Vélhetően nem volt nehéz megnyerni az ügynek a zenésztársakat.

- Örömmel jöttek, és boldog vagyok, hogy minden művet azokkal az előadókkal játszhatok, akikkel szerettem volna. Az első koncert Debussy En blanc et noir című, 1915-ös kétzongorás művével indult - az Ady-dalok mellett ez a másik legkésőbbi darab az egész programban -, amit feleségemmel, Simon Izabella zongoraművésszel adtunk elő. Őmellette talán Keller András hegedűművész szerepel legtöbbet a sorozatban - az elmúlt egy-két évben kezdtünk együtt dolgozni, és több közös tervünk is van. Takács-Nagy Gábor hegedűművésszel sokszor játszottam már, januárban Bartók Andante című művét adjuk elő és Dohnányi c-moll zongoraötösét - ebben részt vesz még Perényi Miklós is. Vele több mint tíz éve muzsikálok, rengeteget tanultam tőle, meghatározó szereplője az életemnek.

- Kiknek jutott vagy jut még fontos szerep pályája alakulásában?

- Minden tanáromnak hálás vagyok: a VII. kerületi zeneiskolában kezdtem, Pallagi Jánosné alapozta meg a pályámat. Tizenkét éves koromtól a Zeneakadémia előkészítőjére jártam, először Keveházi Gyöngyi, később, a felnőtt tagozaton Falvai Sándor volt a tanárom. Már akkor meghatározó volt számomra a kamarazene. Egyrészt, mert borzasztóan szeretem a műfajt, másrészt, mert Kurtág Györgynél, Rados Ferencnél és Devich Sándornál tanulhattam. Pályám alakulásában meghatározó szerepe van Schiff Andrásnak, akit tizenhét éves korom óta ismerek. Évekig jártam a kurzusaira, mindig csodáltam a játékát, a tudását, az életről való gondolkodását, hogy milyen nyitottsággal figyeli a világot. Rendszeresen járok a fesztiváljaira, a mai napig erős a kapcsolat köztünk.

- Soha nem kísértette meg, hogy külföldön éljen?

- Azt nem mondom, hogy soha nem kacérkodtunk a Svájcba település gondolatával - gyakran koncertezünk ott, központi hely az életünkben. A kísértés tehát megérintett, de aztán elült. Jólesik hazajönni. Kiköltöztünk Csömörre, ahol nyugalmasabb az élet. Ráadásul már két házi koncertet is tartottunk, ami mindkettőnk régi álma volt. Kedves hagyomány, nem is a tegnap, inkább a tegnapelőtt világa. És praktikus: a legjobb próba egy-egy fellépés előtt.

- A padovai Schumann-sorozatot már említette. Milyen más feladat várja még a következő évben?

- Rengeteg. Jövő decemberben például a Carnegie Hallban lesz két koncert Schumann és Brahms kamaraműveiből. Bartókot is sokat játszom, például Schiff András weimari fesztiválján a kétzongorás-ütős szonátát adjuk elő feleségemmel. És mostanában nagyon érdekel Liszt, aki évekig nem volt a figyelmem középpontjában.

- Mitől került most oda?

- Az ember tíz-tizenöt év távlatából egyszer csak másképp lát olyan műveket, mint mondjuk a h-moll szonáta - akkor érdemes visszatérni rájuk, mert elementáris erővel hathatnak. Ilyen Bach is, akinek szintén mostanában kezdtem újra játszani a műveit. Rengeteget dolgozom Heinz Holliger karmesterrel, vele és a lyoni zenekarral szólaltatjuk meg Liszt A-dúr zongoraversenyét, amit nyolc-tíz éve nem játszottam. A baseli zenekart is ő dirigálja, akikkel Veress Sándor Zongoraversenyét adjuk majd elő. Aztán megyek Salzburgba, Ittingenbe, és így tovább.

- A külföldi fellépések mellett milyennek látja az itthoni viszonyokat?

- Feleannyi koncertet sem tudok meghallgatni, mint amennyit szeretnék, de próbálom követni a hazai koncertéletet. Budapest kiemelt helyzetén az új koncertterem tovább lendít. A vidéki koncerteknek viszont más a hangulatuk: hihetetlenül nyitott a közönség, igazi kapcsolat alakul ki az előadó és a hallgatók között. Nyáron részt vettem a pannonhalmi fesztiválon, és mindig örömmel zongorázom Fertődön vagy a szombathelyi Bartók-szemináriumon, ahová tanítani is meghívtak.

- Különben is tanít?

- Mivel sokat utazom, kevés növendéket vállalok. Most négyen vannak, ami rekordnak számít. De mindig csak valaki mással - Jandó Jenővel, Kemenes Andrással vagy Szokolay Balázzsal - közösen vállalok növendékeket, így nem gond, ha éppen úton vagyok.

Várjon Dénes

1968-ban született Budapesten. 1991-ben diplomázott a Zeneakadémián. 1991-ben első díjat nyert a zürichi Anda Géza-zongoraversenyen, azóta rendszeresen koncertezik Európában, az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban, rangos nemzetközi fesztiválok résztvevője. Szólistaként olyan zenekarokkal koncertezett, mint a Camerata Academica Salzburg, a Tonhalle Orchester Zürich, a Budapesti Fesztiválzenekar, az Academy of St. Martin-in-the Fields, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. 1997-ben Liszt-díjjal tüntették ki. 2002-ben a Veress Sándor Társaságtól megkapta a Veress Sándor-díjat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.
Zenés színház

Sonya Yoncheva kiáll Domingo mellett

A fiatal bolgár szoprán, Sonya Yoncheva szerint, aki majdnem tíz éve dolgozik a spanyol tenorral, Domingo igazi úriember. Anna Nyetrebko vagy Daniel Barenboim viszont hallgat. Európában nem mondták le az énekes koncertjeit.
Színház

Elhunyt Boda-Szász Kriszta színművész

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művésze 42 éves volt. Két gyermeket hagyott hátra.
Könyv

Előkerültek Saint-Exupéry rajzolt vázlatai a kis hercegről

Rábukkantak Antoine de Saint-Exupéry világhírű regényéhez, A kis herceghez készült rajzok vázlataira egy ódon házban a svájci Winterthurban.
Plusz

Összeköt és feszültséget teremt – Dejcsics Konrád bencés szerzetes az Arcus Temporum csendjéről 

Egy pillanatnyi csendre hív meg a művészet és az élet forgatagában az Arcus Temporum művészeti fesztivál augusztus 23. és 25. között Pannonhalmán. Dejcsics Konrád fesztiváligazgatóval beszélgettünk a Főapátság és a kortárs kultúra kapcsolatáról, és a fesztivál eszmeiségéről.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Hangversenyek hegyek között – Börzsöny Barokk Napok

Tizenhatodik alkalommal csendül fel augusztusban a régi korok muzsikája a Börzsöny és a Dunakanyar hegyei között. A Börzsöny Barokk Napok idén is különleges, több évszázad zenéjét bemutató műsorral és a szokásos gyönyörű helyszínekkel várja visszatérő és új vendégeit.
Klasszikus beszámoló

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.
Klasszikus érdekesség

Mégis, hogy írjuk Sztravinszkij nevét? Akarom mondani, Stravinskyét...

Fél hajkoronámat elvesztettem már a kérdés felett töprengve, és a legrosszabb, hogy a másik fele beleőszül. Szerencsére Bárdos Lajos kisegít.
Klasszikus ajánló

A fuvolát és a trombitát ismered, de mi az a didgeridoo?

Ez is kiderül a Kovács Zalán László tubaművész által alapított Nemzetközi Fúvós Napokon, amely a fúvós hangszerek értékeit kívánja megmutatni a nagyérdeműnek Pakson.
Klasszikus videó

A zongora, ami festményt alkot, ha játszanak rajta

Egy olasz zongoraművész és mérnök ismerőse úgy gondolták, jó ötlet apró ecseteket rögzíteni a zongorakalapácsokra. Videó.