Klasszikus

A szenvedély tündöklése és bukása

2005.03.09. 00:00
Ajánlom
Egy női sors a rendező szemével Minden műnek élete van, mint az embereknek, és ez fokozottan érvényes a zenei, illetve színházi alkotásokra, amelyek közvetlenül hatnak a nézőkre, illetve hallgatókra. Sosztakovics Kisvárosi Lady Macbeth-jének is rendkívül hányattatott sors jutott osztályrészül, ami ékes példáját mutatja az alkotó és a mű, a mű és a benne ábrázolt sorsok titokzatos összefüggésének.

Sosztakovics eredetileg egy opera-tetralógiát tervezett, amelyen keresztül az orosz nő életének a 19. század végén és a 20. század elején bekövetkező változásait jelenítette volna meg. Ehhez azonban olyan expresszivitással és zenei eszközökkel kihangsúlyozott szimbolikus töltéssel nyúlt, hogy nyugodtan mondhatom, sikerült valódi egyetemes emberi sorsokat megjelenítenie, illetve alapvető emberi kérdésekre, problémákra rámutatnia, méghozzá olyan fájdalmasan hiteles és szenvedélyes módon, hogy azt korának és hazájának politikai vezetése képtelen volt elviselni.

Pedig miről is szól a Kisvárosi Lady Macbeth? Egy vidéki orosz város provinciális, kicsinyes és unalmas életét élő nő ösztönös kísérletet tesz arra, hogy boldogtalan életéből kitörjön. Fiatalon, valószínűleg akarata ellenére egy idősebb férfihez adták feleségül, aki megadja neki a mindennapi élet biztonságát, de nem teljesíti be az emberi lét egyik legfontosabb vágyát, a szerelem érzésének, a lelki és testi szenvedély megélésének teljességét. A férj, Zinovij valószínűleg képtelen is lenne erre, de nem pusztán a személyes korlátoltsága miatt, hanem a reménytelen középszerűség, kicsinyesség, a szinte állati testiségbe süppedt emberi közösség légköre miatt. Az eredeti mű szerzője, Leszkov, Katyerina Izmajlovát egyértelműen negatív figuraként ábrázolja, aki az érzékiség, a szenvedélyes testiség csapdájába esve megöli apósát, férjét, unokaöccsét, majd a féltékenységtől hajtva, már a száműzetésben, magával rántva Szonyetkát az örvénylő vízbe, önmagával is végez. Ha tényszerűen nézzük, egy többszörös gyilkossal állunk szemben, ám Sosztakovics nem véletlenül változtatott Katyerina megítélésében, a librettóból kihagyva például a gyermek megölését. A zeneszerző úgy fogalmazott, hogy ez a nő az egyetlen pozitív hős ebben az operában, de jogosan merülhet fel a kérdés: igazolható-e bármilyen módon is a bűn elkövetése, felmenthető-e egyáltalán egy házasságtörő, többszörös gyilkos asszony? A rendezés során nem arra törekedtem, hogy felmentést adjak neki vagy éppen elítéljem, mert úgy gondolom, hogy ez a mű túlmutat a leegyszerűsítő moralizáláson. Egy olyan, minden korban érvényes helyzetet próbáltam felmutatni, amelyben az emberi élet teljességére vágyó asszony és a kicsinyes, korlátolt közösség kerül végzetes konfliktusba, amelyből a mindent elsöprő szenvedély sem adhat kiutat.

Egyetemes üzenete mellett, úgy gondolom, a Kisvárosi Lady Macbeth mélységesen orosz mű, és ezt a rendezés, illetve a díszletek és jelmezek létrehozásánál is szem előtt tartottam. Igyekeztem felidézni a 19. század végi orosz provinciális lét fojtogató légkörét, ahol a külsődleges rend unalma mögött rémisztően felsejlik az összeomlás, a káosz fenyegető lehetősége. Ezt a realizmus és a finom stilizáció közötti egyensúlyozás eszközével próbáltam elérni, aminek sajátos kontrasztját – érzésem szerint – Sosztakovics zenéjének expresszivitása még inkább felerősít, így az eleinte szinte naturális szituációk a darab végére a stilizáció folyamatosan lüktető rendszerévé állnak össze. A díszlet alapját képező, felperzselt falú családi ház a felvonások során fokozatosan lebomlik, darabjaira esik szét, hogy aztán a fináléban már csak egy lecsupaszított vázként jelezze Katyerina Izmajlova végső pusztulását. Úgy vélem, hogy ez a fajta megközelítés Sosztakovicstól sem áll távol, hiszen a zenéjében folyamatosan érzékelem az egyes szereplőkre irányuló kinagyítást, fókuszváltást, amely a néző figyelmének leszűkítésével az illető szereplő személyiségét emeli ki. Ebből kiindulva lehetőséget éreztem arra, hogy még a legkisebb szerepekben is pontos sorsépítésre törekedjek, ezáltal lekerekítve, akár egy jelenetből is egy teljes emberi életet felmutathassak. Sosztakovics mintha tudatosan más és más atmoszférát teremtene az egyes felvonásokban, és ez arra inspirált, hogy némileg stílusában külön közelítsem meg a felvonásokat. Úgy fogalmaznék, hogy az első és második felvonás mintha Dosztojevszkij fülledt, fojtogató légkörét idézné, amelybe szinte berobban az elsöprő szenvedély ellenállhatatlan ereje. A harmadik felvonás Gogol groteszk világára emlékeztet, míg a negyedik felvonás Csehov utolsó novelláinak lebegő, szinte kristálytiszta szellemét sugározza, vagyis a harsányság, a nyers lét légköréből a letisztultság felé haladunk. A finálét szinte a filmes minimalizmus stílusában képzelem, amelyből azért kisejlik egy reménysugár ebben az elsötétülő, színtelenedő világban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Zenés színház

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.
Klasszikus

Ők a King’s Singers új tagjai

A következő évtől Edward Button kontratenor és Nick Ashby basszbariton a legendás énekegyüttes új tagjaiként állnak színpadra.
Klasszikus

Molnár Anna rangos kortárs zenei fesztiválon énekel Darmstadtban

A magyar énekesnő Eötvös Péter és Balogh Máté műveit adja elő az Internationale Freienkurse für Neue Musik fesztiválon.
Plusz

A balatonfüredi Anna-bál mítosza és a valóság

Szombaton 193. alkalommal rendezik meg a balatonfüredi Anna-bált, aminek névadó kisasszonyát lehet, hogy nem is Annának hívták.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus videó

Ismerkedj meg a zongoristával, aki elefántoknak játszik klasszikusokat!

Vagy legalábbis az egyik biztosan. Ez derül ki abból a videóból, amelyet egy kalandos életű koncertzongorista osztott meg.
Klasszikus kórus

Solti Árpád nyerte a Mátrai Művészeti Napok zeneszerzői pályázatát

Solti Árpád műve nyerte el a Vox Mirabilis és a Muzsikál az Erdő Alapítvány zeneszerzői pályázatának fődíját, amelyet a Mátrai Művészeti Napok jubileuma alkalmából hirdettek meg
Klasszikus fidelio klasszik

Fidelio Klasszik: Koncertektől hangos kastélyok és várak

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 21-én lesz hallható a 92.1-en.
Klasszikus molnár anna

Molnár Anna rangos kortárs zenei fesztiválon énekel Darmstadtban

A magyar énekesnő Eötvös Péter és Balogh Máté műveit adja elő az Internationale Freienkurse für Neue Musik fesztiválon.
Klasszikus ajánló

Így telik a Klassz a pARTon! fesztivál (és ajánlunk néhány következő koncertet is)

Július 8-án a Pesti Vigadóban startolt a Klassz a pARTon! fesztivál, amelynek a következő héten Szigligeten, Balatonfüreden és Paloznakon lesznek koncertjei. A Danubia Zenekar, Érdi Tamás, Vásáry Tamás és a Concerto Budapest a fellépők között.