Klasszikus

A szépséges Messzevágyó

2009.11.15. 00:05
Ajánlom
Atyafiságos nyelvrokonaink hazáját, Finnországot köszönti majd az a koncert, amelyre pár nappal a finn állami ünnep, a függetlenség napja (december 6.) előtt kerül sor a Nemzeti Hangversenyteremben. A Lahti Szimfonikus Zenekar hangversenyén azonban nemcsak a sztereotípiák kedvelői gondolhatnak majd a Kalevalára.

(M)ilyenek a finnek? - ez a kettősségében is egylényegű kérdés a címe a Néprajzi Múzeum november végéig látogatható kiállításának, amely Finnország magyar közképét rendezi tárlókba. Nos, ugyanerre a magvas kérdésre maguk a finnek is lázasan keresték a választ 19. századi történelmük során, hogy kulturális és nemzeti identitásukat - saját vágyaik és a kor kívánalmainak szellemében - kellőképpen megerősíthessék. S erre a serény identitásépítő munkára minden okuk megvolt, hiszen az 1809-ben a svédek uralma alól orosz fennhatóság alá átkerülő Finn Nagyhercegség korántsem előnyös helyzetből tekintett a nemzeti ébredés szerte Európában szárba szökkenő korszaka elé. A mindössze némi kormányzati és oktatási autonómiára támaszkodó finn társadalom számára végül egy szegény szammati szabómester fia, bizonyos Elias Lönnrot teremtette meg a nemzeti identitás ősi és egyszersmind romantikus alapvetését. Az egyébiránt botanikusként is roppant tevékeny Lönnrot ugyanis gyalog és sível, szánkón és csónakon bejárta az archaikus finn vidéket, s összegyűjtötte a népköltészet hősi és epikus énekeit, az ősi mitológia még fellelhető maradványait. Gyűjtőmunkájának eredményeit az 1820-as évek végén kezdte publikálni, és 1849-ben, azaz éppen 160 esztendeje megjelent a Kalevala máig forgatott, végső változata, ami nemcsak hogy egy csapásra nemzeti eposszá vált, de azonmód a folklórgyűjtés példája és elseje gyanánt ünnepelték egész Európában.

Lönnrot a legkevésbé sem volt James Macphersonhoz, az Osszián-dalokkal előálló skót poétához hasonló lelkes hamisító, ám működése így is jócskán meghaladta a puszta gyűjtést és kompilálást. A gyűjtőmunka során feljegyzett, merőben széttartó runók (epikus énekek, lírai dalok és varázsmondókák) kiválogatása, összeillesztése és megtoldása önálló és invenciózus költői munkának tekinthető még akkor is, ha tudomásul szolgál, hogy az összességében huszonkétezer sornyi szövegnek mindössze tán három százalékát írta maga Lönnrot. S meglehet, részben épp ez a hozzáadott érték tette a Kalevalát oly vonzóvá és kedveltté, hogy az eposz alakjai, a kalevalai nemzetség kiválóságai és a rivális Pohjola északi lakói rövid úton beépültek a finn önképbe: a vénséges vén Väinämöinen (Vejnemöjnen), a varázshatalmú énekmondó, vagy az "öröktől való vasverő", Ilmarinen kovács máig jellegzetes finn alakokként egzisztálnak.

A Kalevala ilyesformán a finn nemzeti romantika legfőbb igazodási pontjává vált, s így persze a komponistákra is komoly hatást gyakorolt. 1860-ban például egyszerre két mű is felhasználta az eposz motívumait: Filip von Schantz zenekari nyitánya a lázadó rabszolgát, a Kalevala legtragikusabb figuráját, Kullervót idézte, míg Fredrik Pacius operája Ciprus szigetére telepítette át az eposz egyik epizódját. Ugyancsak Kullervo alakját komponálta meg első, Kalevala által ihletett szimfonikus költeményében Jean Sibelius is, aki utóbb számos további kompozíciójában fordult a finn eposz megejtően vonzó világa felé. Kiválólag ilyen a decemberi koncerten is felhangzó Lemminkäinen-szvit, amint azt a nagyzenekari mű alcíme is jelzi: Négy legenda a Kalevalából.

Az eredetileg operai alapanyagnak tervezett szvit hőse Lemminkäinen (Lemminkejnen), a léha, aki az eposzban a Kaukomieli, vagyis a "szépséges Messzevágyó" melléknevet is viseli. Lemminkäinen kalandjait és színes, vérmes egyéniségét az amúgy jórészt svéd felmenőkkel rendelkező finn kultúrhérosz, Sibelius programszvitjéből is kihallhatjuk. Lányokkal cicázik és alászáll az Alvilágba, Tuoni földjére (Tuonelába), hogy ott Tuonela hattyújára vadásszon, rútul megöletik, majd új életre kélve visszatér - amiként az egy vérbeli mitológiai alaktól méltán el is várható. Sibelius emlékezetes koncertszámokká formálta Lemminkäinen mítoszának epizódjait, s különösen az angolkürt szólójával gyönyörködtető A tuonelai hattyú vált világszerte népszerűvé. Mintaszerűen továbbmesélte hát a Kalevala énekmondója által imígyen elhagyott történetet, ami Vikár Béla száz éve megjelent fordításában így hangzik: "Legitt léha Lemminkäjnent / Vetem versemben amarébb, / Hajtom versemet hamarébb, / A dalt másfelé taszítom, / Újabb útra igazítom."

2009. december 2. 19:30
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
A Lahti Szimfonikus Zenekar hangversenye

Väinö Raitio: A hattyúk, op. 15
Schumann: a-moll zongoraverseny, op. 54
Sibelius: Lemminkäinen-szvit, op. 22
Km.: Ránki Dezső (zongora)


Vez.: Jukka-Pekka Saraste


A finn zene nagykövete

Lahti szülötte, az 53 esztendős Jukka-Pekka Saraste - akárcsak kiváló pálya- és egykori osztálytársa, Esa-Pekka Salonen - világszerte a finn zene utazó nagykövetének számít. Az eredetileg hegedűművésznek készülő dirigens, akit hosszú éveken át szoros munkakapcsolat fűzött a BBC Szimfonikusokhoz, a Torontói Szimfonikusokhoz és a Skót Kamarazenekarhoz, jelenleg az Oslói Filharmonikusok zeneigazgatója. S ami legalább ennyire fontos, művészeti tanácsadója a most Pestre látogató Lahti Szimfonikus Zenekar - idén immár tizedszerre megrendezett - Sibelius-fesztiváljának is. Sarasténak a finn zenekultúra ápolása terén szerzett érdemeit 2000-ben magas állami kitüntetéssel jutalmazták, s a Sibelius életművét népszerűsítő muzsikus ugyancsak boldog birtokosa a zeneszerzőről elnevezett díjnak és medálnak is. Saraste jövőre, 2010-ben átveszi a távozó Szemjon Bicskovtól a kölni WDR Szimfonikus Zenekar vezető karmesteri posztját. 

www.mupa.hu

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Kováts Adél: „Nem csak a járványt kell túlélnünk”

Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Radnóti Színház igazgatója a napirendben hisz, megpróbál nem egész nap dolgozni, ugyanakkor élvezi is a home office előnyeit. Tudja, hogy a járványt követően szemléletet kell váltanunk, de most a legfontosabbnak a szolidaritást tartja.
Vizuál

Ki a legdrágább kortárs magyar festő? Itt vannak a rangsorok!

A Top10 élő magyar művész rangsora a 2019 aukciós eredmények alapján: Lakner László, Nádler Istán, Reigl Judit.
Plusz

Fesztiválozhatunk idén nyáron? – Hazai körkép a koronavírus árnyékában

Nem lesznek tavaszi fesztiválok Budapesten és vidéken. Lemondták a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. De mi van a nyári programokkal? Ennek jártunk most utána!
Könyv

Milyen olvasmányokat ajánl Szabó T. Anna a karanténos napokra?

Folytatódik Nyáry Krisztián online beszélgetés-sorozata. Az irodalomtörténész április 3-án 16 órától Szabó T. Annát kérdezi arról, hogy mivel tölti a karanténos napokat és milyen olvasmányokat ajánl.
Könyv

„A karnyújtásnyira elébem került mikrohóhér nemcsak felturbózza, de konszolidálja is a szorongást bennem”

Interjúsorozatunkban művészekkel, a kulturális élet szereplőivel beszélgetünk arról, hogyan élik meg, át és túl a koronavírus-járvány időszakát. A friss Baumgarten-emlékdíjas Marno János költő, író évek óta visszahúzódó életet él, betegsége sokszor a négy fal közé szorította. Ha van veszélyeztetett ember ezen járvány idején, akkor ő az. Ez az interjú mégis egészen szívderítő, szó van benne az újrafelfedezésekről, Fehér babákról és a szabad gondolkodásról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Hangszertár

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus koronavírus

Autókból zenélnek a MÁV Szimfonikusok

Zenészek vezetik a naponta útnak muzsikáló indított autókat.