Klasszikus

A szépséges Messzevágyó

2009.11.15. 00:05
Ajánlom
Atyafiságos nyelvrokonaink hazáját, Finnországot köszönti majd az a koncert, amelyre pár nappal a finn állami ünnep, a függetlenség napja (december 6.) előtt kerül sor a Nemzeti Hangversenyteremben. A Lahti Szimfonikus Zenekar hangversenyén azonban nemcsak a sztereotípiák kedvelői gondolhatnak majd a Kalevalára.

(M)ilyenek a finnek? - ez a kettősségében is egylényegű kérdés a címe a Néprajzi Múzeum november végéig látogatható kiállításának, amely Finnország magyar közképét rendezi tárlókba. Nos, ugyanerre a magvas kérdésre maguk a finnek is lázasan keresték a választ 19. századi történelmük során, hogy kulturális és nemzeti identitásukat - saját vágyaik és a kor kívánalmainak szellemében - kellőképpen megerősíthessék. S erre a serény identitásépítő munkára minden okuk megvolt, hiszen az 1809-ben a svédek uralma alól orosz fennhatóság alá átkerülő Finn Nagyhercegség korántsem előnyös helyzetből tekintett a nemzeti ébredés szerte Európában szárba szökkenő korszaka elé. A mindössze némi kormányzati és oktatási autonómiára támaszkodó finn társadalom számára végül egy szegény szammati szabómester fia, bizonyos Elias Lönnrot teremtette meg a nemzeti identitás ősi és egyszersmind romantikus alapvetését. Az egyébiránt botanikusként is roppant tevékeny Lönnrot ugyanis gyalog és sível, szánkón és csónakon bejárta az archaikus finn vidéket, s összegyűjtötte a népköltészet hősi és epikus énekeit, az ősi mitológia még fellelhető maradványait. Gyűjtőmunkájának eredményeit az 1820-as évek végén kezdte publikálni, és 1849-ben, azaz éppen 160 esztendeje megjelent a Kalevala máig forgatott, végső változata, ami nemcsak hogy egy csapásra nemzeti eposszá vált, de azonmód a folklórgyűjtés példája és elseje gyanánt ünnepelték egész Európában.

Lönnrot a legkevésbé sem volt James Macphersonhoz, az Osszián-dalokkal előálló skót poétához hasonló lelkes hamisító, ám működése így is jócskán meghaladta a puszta gyűjtést és kompilálást. A gyűjtőmunka során feljegyzett, merőben széttartó runók (epikus énekek, lírai dalok és varázsmondókák) kiválogatása, összeillesztése és megtoldása önálló és invenciózus költői munkának tekinthető még akkor is, ha tudomásul szolgál, hogy az összességében huszonkétezer sornyi szövegnek mindössze tán három százalékát írta maga Lönnrot. S meglehet, részben épp ez a hozzáadott érték tette a Kalevalát oly vonzóvá és kedveltté, hogy az eposz alakjai, a kalevalai nemzetség kiválóságai és a rivális Pohjola északi lakói rövid úton beépültek a finn önképbe: a vénséges vén Väinämöinen (Vejnemöjnen), a varázshatalmú énekmondó, vagy az "öröktől való vasverő", Ilmarinen kovács máig jellegzetes finn alakokként egzisztálnak.

A Kalevala ilyesformán a finn nemzeti romantika legfőbb igazodási pontjává vált, s így persze a komponistákra is komoly hatást gyakorolt. 1860-ban például egyszerre két mű is felhasználta az eposz motívumait: Filip von Schantz zenekari nyitánya a lázadó rabszolgát, a Kalevala legtragikusabb figuráját, Kullervót idézte, míg Fredrik Pacius operája Ciprus szigetére telepítette át az eposz egyik epizódját. Ugyancsak Kullervo alakját komponálta meg első, Kalevala által ihletett szimfonikus költeményében Jean Sibelius is, aki utóbb számos további kompozíciójában fordult a finn eposz megejtően vonzó világa felé. Kiválólag ilyen a decemberi koncerten is felhangzó Lemminkäinen-szvit, amint azt a nagyzenekari mű alcíme is jelzi: Négy legenda a Kalevalából.

Az eredetileg operai alapanyagnak tervezett szvit hőse Lemminkäinen (Lemminkejnen), a léha, aki az eposzban a Kaukomieli, vagyis a "szépséges Messzevágyó" melléknevet is viseli. Lemminkäinen kalandjait és színes, vérmes egyéniségét az amúgy jórészt svéd felmenőkkel rendelkező finn kultúrhérosz, Sibelius programszvitjéből is kihallhatjuk. Lányokkal cicázik és alászáll az Alvilágba, Tuoni földjére (Tuonelába), hogy ott Tuonela hattyújára vadásszon, rútul megöletik, majd új életre kélve visszatér - amiként az egy vérbeli mitológiai alaktól méltán el is várható. Sibelius emlékezetes koncertszámokká formálta Lemminkäinen mítoszának epizódjait, s különösen az angolkürt szólójával gyönyörködtető A tuonelai hattyú vált világszerte népszerűvé. Mintaszerűen továbbmesélte hát a Kalevala énekmondója által imígyen elhagyott történetet, ami Vikár Béla száz éve megjelent fordításában így hangzik: "Legitt léha Lemminkäjnent / Vetem versemben amarébb, / Hajtom versemet hamarébb, / A dalt másfelé taszítom, / Újabb útra igazítom."

2009. december 2. 19:30
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
A Lahti Szimfonikus Zenekar hangversenye

Väinö Raitio: A hattyúk, op. 15
Schumann: a-moll zongoraverseny, op. 54
Sibelius: Lemminkäinen-szvit, op. 22
Km.: Ránki Dezső (zongora)


Vez.: Jukka-Pekka Saraste


A finn zene nagykövete

Lahti szülötte, az 53 esztendős Jukka-Pekka Saraste - akárcsak kiváló pálya- és egykori osztálytársa, Esa-Pekka Salonen - világszerte a finn zene utazó nagykövetének számít. Az eredetileg hegedűművésznek készülő dirigens, akit hosszú éveken át szoros munkakapcsolat fűzött a BBC Szimfonikusokhoz, a Torontói Szimfonikusokhoz és a Skót Kamarazenekarhoz, jelenleg az Oslói Filharmonikusok zeneigazgatója. S ami legalább ennyire fontos, művészeti tanácsadója a most Pestre látogató Lahti Szimfonikus Zenekar - idén immár tizedszerre megrendezett - Sibelius-fesztiváljának is. Sarasténak a finn zenekultúra ápolása terén szerzett érdemeit 2000-ben magas állami kitüntetéssel jutalmazták, s a Sibelius életművét népszerűsítő muzsikus ugyancsak boldog birtokosa a zeneszerzőről elnevezett díjnak és medálnak is. Saraste jövőre, 2010-ben átveszi a távozó Szemjon Bicskovtól a kölni WDR Szimfonikus Zenekar vezető karmesteri posztját. 

www.mupa.hu

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Végigsöpör a tao-változások előszele a színházi szakmán

Az Orlai Produkciós Iroda és a Veres1Színház is csatlakozott a vészharangot megkongató magánszínházakhoz, akik a társasági adókból történő kultúratámogatási lehetőség megszűnése miatt kerültek nehéz helyzetbe.
Vizuál

Színházi reklámfogás volt a megtalált Picasso-festmény

Hamisnak bizonyultak a hat éve ellopott Picasso-festmény felbukkanásáról szóló hírek. A kép megtalálását bejelentő holland írónő elmondása szerint "tréfa áldozata lett". Egy belgiumi színházi produkció alkotói közölték, hogy ők csapták be a megtalálót és hamisítvány a Romániában talált, Picassónak tulajdonított festmény - közölte a holland NOS televízió.
Vizuál

A Ruben Brandt és a Napszállta tarolt Sevillában

Milorad Krstic akció-thrillere a legjobb forgatókönyv, a legjobb elsőfilm és az andalúz forgatókönyvíró szövetség díját is elnyerte a sevillai filmfesztiválon, Nemes Jeles László filmjét pedig a legjobb európai koprodukciót megillető Eurimages-díjjal tüntették ki.
Klasszikus

Ismét tehetséges fiataloké az Óbudai Társaskör színpada

Gitármuzsika, az év fiatal jazz-zenészei és olaszmánia Óbudán.
Tánc

Az arcukkal is táncolnak

Anton Lachky szlovák koregoráfus paradigmát váltott a Közép-Európa Táncszínházzal közös munkafolyamatban. Bebizonyította, hogy a táncos test nem ér véget a végtagok és a törzs mozgásánál. Arcot, hangot, konkrét gesztusokat adott nekik.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hegedű

„Szeretettel…” – Joachim József tanácsai hegedűsöknek

Brahms jóbarátja és műveinek tolmácsolója, Európa egyik legrangosabb hegedűművésze volt a 19. században Joachim József. Az idős mester Vecsey Ferencnek gyűjtött össze hat szabályt.
Klasszikus gyereknap

A 8 éves Máté vezényelhette a Budapesti Fesztiválzenekart

A Gyermekek Világnapján Fischer Iván átadta a pulpitust egy kisfiúnak: Máté Dvorák VI. szimfóniájából vezényelhetett az együttes élén.
Klasszikus hír

Átadták a Junior Prima Díjakat zeneművészet kategóriában

Tíz fiatal tehetség vehette át a 2018-as Junior Prima Díjat zeneművészet kategóriában kedden a Müpában Budapesten.
Klasszikus ajánló

Ismét tehetséges fiataloké az Óbudai Társaskör színpada

Gitármuzsika, az év fiatal jazz-zenészei és olaszmánia Óbudán.
Klasszikus érdi tamás

Miért nem vették fel a Zeneakadémiára ezt a tehetséges zongoristát?

Ezt kérdezte a legendás Leon Fleisher, amikor először találkozott Érdi Tamással. A torontói Királyi Konzervatórium zongora tanszakán látássérültként is elfogadták a fiatalember jelentkezését, ezt a napot örökíti meg a következő szemelvényünk a zongoraművészről szóló könyvből.