Klasszikus

A szépségre nyíló zárak

2002.10.05. 00:00
Ajánlom
Huzella Péter új lemezeiről, a beszüntetett Zenegér című tévéműsoráról és a megzenésíthető versekről Mostanság nem újdonság, hogy közkedvelt műsorok, kiváló hazai művészek „piros lámpát kapnak” a köztévében. Ez történt Huzella Péter gyerekműsorával, a Zenegérrel is. A Kossuth-díjas előadóművész 6-án, vasárnap 11-kor a Merlinben, a Zenegér-klubban lép fel, 19 órakor a Kolibri Pincében tartja szezonnyitó estjét. A több száz dalt író egykori Kaláka-tag énekes-gitárost legújabb lemezeiről, a jó megzenésítés kritériumairól kérdeztük.

- A napokban jelent meg a Fonó kiadásában a Mi kerül a vászonra? című, gyermekeknek készült CD-je. Ez a Zenegér anyagát tartalmazza?

– Nem a tv-sorozat „szóróanyagáról” van szó, de azon alapul. Multimédiás kiadvány, a címe pedig arra utal, mi lesz a műalkotás, ami létrejön, s amit egyfajta önarcképnek szánunk. Ez vonatkozik rám is és a gyermekekre is, akik illusztrálják a dalokat. Ezt tették a 200 adást megért vasárnap reggeli interaktív gyerekműsorban, a Zenegérben is.

– Négy és fél év után most lekerült a képernyőről a népszerű műsor. Tudja az okát?

– Nem hiszem, hogy a személyemmel, a műsor színvonalával kapcsolatban kifogás merült volna fel. Politikai okot sejtek. Most egy új tendencia érvényesül a televízióban, mindent kisöpörnek, ami eddig volt. Ahogy az építkezéseknél eldózerolnak mindent, még a szép régi házakat is. Büszke vagyok arra, hogy annak idején sok pályázat közül az ősprofi tévésekből álló zsűrinek az én műsorom tetszett a legjobban. Sajnálom, hogy „lekerültem a vászonról”, mert szerettem az élő kapcsolatot a gyerekekkel. Rengeteg pozitív visszajelzést kaptam.

– Szerintem már a következő feldatokon gondolkodik…

– Mivel a művészetért élek, a politikát meghagyom másoknak. Nem estem kétségbe, vannak új, televíziós és rádiós terveim. Színházi munkák várnak rám és írom a dalaimat. Tárgyalunk az Új Színházzal egy gyerekdarab karácsonyi bemutatójáról. Barátom, Zalán Tibor már elkészült a szöveggel. Készen van az új gyereklemezem anyaga is, persze előbb megvárom a mostani fogadtatását.

– Egerben, nyáron óriási sikert aratott szabadtéren előadott gyermekdarabja. Nem terveznek kőszínházi bemutatót a produkcióból?

– Az Eger kis csillagait Zalán Tiborral a Dobó térre szántuk. Még három évig minden nyáron minden héten elő fogjuk adni. Gárdonyi regényében alig esik szó a gyerekekről. A mi történetünk azt mutatja be, hogyan vívják meg a gyerekek a maguk harcát egy nehéz történelmi szituációban. Számomra külön élmény ez a zenés gyermekszínház, mert aktív szereplője vagyok, méghozzá Dobó István alakjában.

– Nemrég jelent meg felnőtteknek szóló albuma, a Holdudvarlás. Kiknek a veseit énekli?

– Dylan Thomas, William Butler Yeats és Szergej Jeszenyin költeményeit Erdődi Gábor műfordításában zenésítettem meg. Az ő néhány saját verse is felkerült a lemezre. A dalok közül egyet-egyet korábban is énekeltem már, de így együtt még nem szerepeltek. A szólórepertoáromnak nem részei ezek a megzenésítések. Egy költői est blokkjainak terveztem őket, amely műsorban Gáspár Ferenc beszélget Erdődivel, és közben mint búvópatak, fel-feltörnek, elhangzanak a zenék. Gáborral a gyerekkorig nyúló régi kapcsolatom van, ez az egyik indítéka együttműködésünknek, a másik pedig az ő műfordítói-költői kvalitása.

– Hogyan lesz a versből megzenésítés?

– A kiválasztás azon is múlik, melyik vers szólít meg személy szerint. Klasszikusoknál nincs probléma, ismerjük a szövegeket. Viszont ha kortárs költeményről van szó, a feladat nem könnyű, az idő rostája ott nincs a segítségünkre. Azért van kivétel, hiszen Weöres vagy Kányádi verseivel nem tévedhetünk. Milyen szerencse, hogy vannak kortárs klasszikusaink! Fontos, hogy formailag, vagy gondolataival hasson rám a vers, ami azután elindít egy folyamatot. Számít, hogy végig azonos színvonalú legyen a szöveg. Előfordul, hogy van egy-két nagyon jó sor, vagy strófa, majd a szerzője vagy túlírja, vagy gyengébb részeket illeszt hozzá. Ezt ki kell tudni szűrni. Meghúzni lehet egy verset, de átírni nem.

– A költők szeretik, ha zenével együtt szólalhatnak meg?

– Általában örülnek. Kányádi Sándortól írásos biankó engedélyem van, nyugodtan dolgozhatom a verseivel. Kincsesbánya az ő költészete. Tökéletesen tisztában van a formákkal. Nemhogy zavarná egy szigorú versforma, hanem inkább szárnyakat ad neki. A jó formaérzékű poéta segíti a verset dallá lenni. A buktató az, ha ilyenkor túl könnyen áll a dologhoz a zene szerzője.

– Melyek a jó megzenésítés kritériumai?

– Az alázat a legfontosabb. A vers ugyan szöveg, amit alapanyagnak tekintünk, de a dal mégsem irodalmi, hanem zenei műfaj, ezért elsősorban jó dalnak kell lenni, úgy, hogy a zene nem uralkodhat el a szövegen, nem tolakodhat elé, nem silányíthatja azt a dallam kiszolgálójává. A tanítványaimat is erre szoktatom.

– Kiket tanít?

– Zömmel középiskolás korú, jórészt Erdélyből érkezett igricjelölteket. A békásmegyeri Krónikás Iskolában foglalkozom velük. Igyekszem tágítani a zenei horizontjukat, hogy nagyobb stíluspalettáról meríthessenek. Sajnos, ez az igric stílus rövid ideig élt, de mára ismét feltámadt. Táplálkozik a népzenéből, a világzenéből. Milyen különös, hogy a kelta és a szláv zene mára elterjedt egész Európában!

– Milyen hibákat követnek el a mai ifjú dalköltők?

– Számos felfogásbeli hibát. Először is, gyakran nincsenek tisztában azzal, miről szól a vers. Márpedig ha ők nem értik, a közönség sem fogja. Nem tudják, hogy jól áll-e nekik az illető szöveg. Nem érzik meg, hogy milyen stílusban szabad megzenésíteni a verset, amelyet ők adnak majd elő. Szóval, már az elején ott a három buktató, ami meggátolja őket abban, hogy jó munkát végezzenek. Rengetegen nincsenek tisztában a magyar nyelv prozódiájával, halmozzák a hangsúlybeli hibákat. Ha csak a régi slágerzenét nézzük, Máté Péter, Szécsi Pál, Zalatnay Cini, Korda György számait, azokban nem volt egyetlenegy döccenő. Ugyanez a mai előadókról sajnos nem állítható. Árad belőlük a műveletlenség. Botrányos, ami a rádiókban, lemezeken megszólal.

– A mai kezdő bárdok más zenék vonzásában élnek. Nem lehet könnyű kiragadni őket onnan…

– Bizony, ami bemegy a füleken, az jön ki később a szájakon. Amit a gyerek hallgat, azt szűri át magán. Ezért kell minél több értékes zenét, mint egy tölcséren, a fülükön át betölteni. Jó példával, jó versekkel meg kell próbálni megfogni őket. Hátha sikerül kialakítani bennük egy kemény ízlésmagot, amelyhez nem tud hozzáférni a mai ízléstelenség.

– Negyedszázada is elmúlt, hogy ön elindult a bizonytalanba, vállalva a szabadfoglalkozású művészi pálya buktatóit. Nem bánta meg?

– Nem. Hátországom, fizetésem soha nem volt, ha hívtak, dolgoztam, és új munkákra sarkallt, ha megvették a lemezeimet. Mindig muszáj volt sikeresnek lennem. De nem bármiáron. Tudom, hogy keskeny mezsgyén járok. Törekszem a bölcsességre, igyekszem megtartani az erőmet, hogy a terveimet véghez tudjam vinni és sosem feledkezem el a szépségről, tudván, hogy az az a kulcs, amellyel ki tudjuk nyitni egymás lelkét és szívét.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

10 kihagyhatatlan program az idei Múzeumok éjszakáján

Több száz izgalmas programmal, koncertekkel, tárlatvezetésekkel, interaktív eseményekkel, családi foglalkozásokkal, valamint számos meglepetéssel várják az érdeklődőket június 22-én országszerte a múzeumok és kiállítóterek.
Klasszikus

Stradivari, Guadagnini és Guarneri hangszerei varázsolnak el az idén tizenöt éves Kaposfesten

Tizenötödik alkalommal, augusztus 12-18. között rendezik meg idén az ország egyik legjelentősebb komolyzenei eseményét, a Kaposfestet. Most is számos meglepetéssel készülnek a rendezők a kaposvári fesztiválra.
Jazz/World

A Zene ünnepe a Francia Intézetben

A Zene ünnepe címmel műfajokat felvonultató koncertsorozatot tartanak június 21-én, pénteken a budapesti Francia Intézetben. Az esemény ingyenes.
Színház

Tompagábor Kornél: „Végtelenül élvezem a színész szabadságát”

Tompa Gáborral, a Kvártélyház Szabadtéri Színház Kft. igazgatójával, aki Tompagábor Kornél néven rendez, többek között az idei kínálatról, a „tompagáborság” mibenlétéről, a nyári esték varázsáról, üveggolyókról, rendezői koncepcióról és a Kvártélyház titkairól beszélgettünk.
Színház

Mit áldozunk fel jól megszokott kényelmünkért? – beszélgetés a Csónak című előadás alkotóival

Presznyakov Oleg & Vlagyimir Csónak, avagy előttünk az özönvíz című kortárs drámája a modern társadalom látleletét is adja. Az előadás rendezőjével, Bocsárdi Lászlóval, valamint két szereplővel, a főszerepben látható László Csabával és a volt feleségét alakító Berekméri Katalinnal beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Ifjú versenygyőztesek hangversenye a Pesti Vigadóban

Június 25-én este a Szent István Filharmonikusok fiatal tehetségei mutatkozhatnak be a Pesti Vigadóban. Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. 
Klasszikus interjú

„A művek mélyebb megértését tartom a legfontosabbnak” – beszélgetés Szalai Molli zongoraművésszel

Külföldön értük utol a friss Junior Prima-díjas zongoraművészt, aki jövőre már második mesterdiplomáját szerzi. Az MVM Zrt. jóvoltából idén megemelt, hárommillió forinttal járó elismerést ezért felkészülésre, új hangszerre és megszakítás nélküli, folyamatos munkára fordítja majd.
Klasszikus hír

Balogh Máté olasz zeneszerzőversenyen nyert első díjat

A trieszti Friedrich Schiller Kulturális Társaság által kiírt dalversenyen a nagy német költő szövegeit kellett megzenésíteni. A megmérettetést az első alkalommal rendezték meg, Jörg Widmann fővédnöksége alatt.
Klasszikus ajánló

Stradivari, Guadagnini és Guarneri hangszerei varázsolnak el az idén tizenöt éves Kaposfesten

Tizenötödik alkalommal, augusztus 12-18. között rendezik meg idén az ország egyik legjelentősebb komolyzenei eseményét, a Kaposfestet. Most is számos meglepetéssel készülnek a rendezők a kaposvári fesztiválra.
Klasszikus interjú

„Emberi kapcsolat nélkül nem lehet tanítani” – interjú Szecsődi Ferenccel

Kortárs vonóshangszer-kiállítással nyílik meg A magyar hegedű ünnepe június 22-én délelőtt az MMA székházában, a Pesti Vigadóban. A kétnapos összművészeti esemény idén összekapcsolódik Szecsődi Ferenc hetvenedik születésnapi ünneplésével.