Klasszikus

A szerelem hangjai

2012.01.22. 07:25
Ajánlom
Bár a szerelem leggyakoribb jelzője alighanem az „örök”, azért az érzés művészi kifejezése koronként változó formákban közelíti és énekli meg az imádott személyt. Love story című összeállításában ennek adja hangzó bizonyságát a Művészetek Palotájába immár harmadszor visszatérő Chanticleer énekegyüttes.

"1. A Szerelem kastélyának, / Mondd, mi neve az alapjának? / - Hűségesen szeretni. 2. Mondd mi annak erőssége, / Erős biztos menedéke? / - Bölcsen elrejtegetni. 3. Melyek annak rései, / Ablakai, kövei? / - Hívó szép pillantások. 4. Hogy hívják a kapusát? / - Veszedelmes megszólások. 5. Milyen kulcs nyitja zárát? / - Udvarias könyörgés."

A Szerelem kastélya a címe az udvari szerelem idézett katekizmusának, amely a lovagkorban kérdezz-felelek játékra hívta a témában jártas vagy éppen a jártasságra még csak áhítozó férfiakat és nőket. Az allegorikus közelítés, amelynek lassan fakuló emléke Liszt Ferenc kamaszkori operájáig (Don Sanche, avagy a szerelem kastélya) jól nyomon követhető az európai kultúrában, a szerelem középkori kultuszához kapcsolódik. Új volt ez a kultusz, amely a trubadúrok és német kollégáik, a szerelmi szolgálat (Minne) megéneklésére vállalkozó minnesängerek ajkán nyert formát, s szakadt el az ókor és a kora középkor uralkodó mintájától. Ezek a dalnokok tették meg a szerelmet minden szép és nemes forrásává, s ők, az olykor Vénusszal azonosított Frau Minne hű szolgái avatták kategorikusan végtelenné és csillapíthatatlanná a szerelmi vágyat. S persze itt, a lovagkor udvaraiban alakult ki maga az udvarlás szokása és minden részletre kiterjedő szertartásrendje is: az epekedő férfival és a hótiszta erényeire büszke hölggyel, a hódolatteljes bókok és titkos jelzések egész rendszerével. S egyáltalán: az érzés korai, a vallásos szövegekből is lépten-nyomon fordulatokat kölcsönző romantikájával.     

Valahonnan e jelképekben és szenvedelmekben oly gazdag tájékról indul majd útjára a világjáró kaliforniai énekegyüttes, a Chanticleer Love story című szerelemtörténeti összeállítása is. "Gyere, kedvesem, menjünk ki a mezőre, töltsük az éjszakát (kinn) a tanyákon! / Korán reggel menjünk ki a szőlőhegyre, nézzük meg, fakad-e a szőlő vesszeje. Vajon kifeslettek-e virága bimbói, s a gránátalmafák virágoznak-e már? Ott ajándékozlak meg szerelmemmel." Így kezdődik a spanyol reneszánsz komponista, Sebastián de Vivanco motettája, amely szövegét éppúgy az Énekek énekéből kölcsönzi, akárcsak a korszak megannyi szerelmi szerzeménye. Az ótestamentumi szöveg e szerzők és közönségük számára már nemcsak Krisztus és az egyház összetartozásának allegóriáját jelentette, hanem a testi-lelki vágyakozás kifejezését is. "Mint a bogáncs között a liliom, olyan a mátkám a lányok között" - zengik majd több szólamban az amerikai dalnokok ugyancsak Vivancóval, hogy azután egy másik reneszánsz hispán, Tomás Luis de Victoria motettájában ezt énekeljék: "Barna a bőröm, de azért szép vagyok, Jeruzsálem lányai, mint Kedár sátrai, Zalma takarói." S hogy a szent hagyomány szerint Salamon királynak tulajdonított szerelmi ének később sem veszített a vonzerejéből, azt a 2002-ben, 94 esztendős korában elhunyt Jean-Yves Daniel-Lesur a capella főművének (Le Cantique des Cantiques, 1952) zárótétele okvetlenül érzékletessé teszi majd.

A szerelem kevéssé meglepő módon már a középkor alkonyán sem volt "csupán" az áhítat és a már-már öncélú epekedés univerzuma, bizony még a művészek számára sem. A tavasz érzékeket zsongító élményével szorosan összekapcsolódó szerelem ott lüktetett a madrigálok és chansonok garmadájában, s ez utóbbiak közül a 16. századi francia komponisták (Claude Le Jeune, Claudin de Sermisy, és a mindannyijuk közt leghíresebb Clément Janequin) több alkotása is próbát ad majd a Chanticleer harmadik budapesti koncertjén. A tavasz legszerelmesebb hónapja, a május ott virul Richard Strauss egyszerre szentimentális és ironikus férfikórusában is (Fröhlich im Maien), s ő persze már arról is beszél 1935-ös, időskori Rückert-kórusaiban, hogy előfordul: a szerelem ajtaján egy életen át éppúgy hiába kopogtat a balsorsú férfi, mint a gazdagság fényes kapuján (Vor den Türen).

A szerelemnek és a szerelem megéneklésének a 20. században és az új évezredben sem alkonyult be, ahogyan erről a Chanticleer együttese számára komponált kortárs kompozíció is bizonyságot adhat (Steven Sametz: Not an End of Loving). A 2010-ben ősbemutatott mini dalciklus címadó darabja, híven a szerelem fogalmát is utolérő posztmodernitás historizáló gesztusaihoz, a Nagy Károly udvarában élt yorki születésű teológus, Alkuin szövegét adaptálva zengeti ki a dal végét is messze túlélő szerelem diadalát. S hogy még mi mindent kínál korunkban a szerelem vokális kifejezése, azt a dalos Love story utolsó szakasza teszi majd élményszerűvé, három további angolszász zeneszerző kompozícióin keresztül. Az 1970-es születésű Eric Whitacre tartósan szerelmi házasságának hetedik évfordulóján ajándékozta meg hitvesét a 13. századi nagy perzsa poéta, Rúmí kórusművé formált versével (This Marriage), s benne e kedves fohásszal: "Legyen ez a házasság teli nevetéssel, s teljen minden egyes napunk a paradicsomban." Szintén a házasságot idézi, s kelet felé utazik az angol John Taverner a capella darabja is: de csupán a házasság megkötéséig és az ismerősen egzotikus Görögországig, hiszen az 1992-es Falusi esküvő (Village Wedding) egy ortodox házasságkötési ceremónia jeleneteit sorjázza. Hogy végül az ugyancsak a Chanticleer számára komponáló Stephen Paulus alkotása (The Lotus Lovers) egészen a kínai kultúrkörig és a női szempont megjelenítéséig ragadja a tizenkét kaliforniai mesterdalnok programját: Zi Ye, a gésaköltőként is emlegetett 4. századi kínai hölgy szimbólumokban gazdag pársorosainak megzenésítése révén. Mert, ahogy azt mindannyian jól tudjuk, a szerelem egyáltalán nem ismer határokat és hatalma alól senki sem vonhatja ki magát.     

Love Story - Chanticleer énekegyüttes

2012. január 29. 19:30 - Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sebastián de Vivanco: Veni, dilecte mi; Sicut lilium inter spinas
Tomás Luis de Victoria: Nigra sum sed formosa
Maurice Duruflé: Ubi caritas
Daniel-Lesur: Épithalame
Claudin de Sermisy: Tant que vivray
Clément Janequin: Toutes les nuits
Claude Le Jeune: Revoici venir du printemps
Richard Strauss: Drei Männerchöre - Von den Türen, Traumlicht, Fröhlich im Maien
Steven Sametz: Not an End of Loving - Where I Become You, We Two Boys Together Clinging, Not an End of Loving
Eric Whitacre: This Marriage
Sir John Tavener: Village Wedding
Stephen Paulus: The Lotus Lovers - A Rich Brocade, Late Spring, All Night, Illusions - ősbemutató
Válogatás ismert dalokból

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Jazz/World

Mácsai Pál lesz az utolsó ember a Földön? – új klippel jelentkezik a Platon Karataev

2025 elején jelenik meg a Platon Karataev zenekar negyedik stúdióalbuma, Napkötöző címmel. A lemez második, Nem felelhet című single-jéhez a zenekar frontembere, Balla Gergely koncepciójából Topolánszky Tamás Yvan írt és rendezett klipet.
Klasszikus

Gabriela Scherer: „Bensőséges pillanatokban az ember nem lehet túl hangos”

Első alkalommal jár Budapesten az utóbbi években egyre több nagy operaházban feltűnő svájci szoprán, Gabriela Scherer. Számos német és olasz hősnő után most a földöntúli Szent Erzsébet szerepében hallhatjuk, október 9-én, a Liszt Ünnep nyitókoncertjén.
Színház

Peller Károly a Veres 1 Színház előadásának legfontosabb titkát őrzi

Az emberi kapcsolatok összetettségére és törékenységére hívja fel a figyelmet Alexandre de La Patellière és Matthieu Delaporte Hogyan nevezzelek? című darabja. A nagy sikerű francia filmből készített előadást a tízéves Veres 1 Színház, amely jubileumát Peller Károly debütálásával ünnepli.
Vizuál

Az ókori Mezopotámia művészetét bemutató, átfogó kiállítás nyílik a Szépművészeti Múzeumban

Az Istenek és démonok királysága – Mezopotámia Kr. e. 1000-500 című tárlat október 5-én nyílik meg, és egészen február elejéig látogatható. A szervezők szerint hasonló léptékű kiállítás tízévente csak egy-kettő van a világban.
Klasszikus

Neves internetes médiadíjért versenyez a Concerto Budapest közvetítése

Magyar komolyzenei, filmes és internetes világsiker: a Concerto Budapest 2024-es Mozart-napjának élő közvetítését beválasztották a 14. Lovie Awards döntőjébe.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Gabriela Scherer: „Bensőséges pillanatokban az ember nem lehet túl hangos”

Első alkalommal jár Budapesten az utóbbi években egyre több nagy operaházban feltűnő svájci szoprán, Gabriela Scherer. Számos német és olasz hősnő után most a földöntúli Szent Erzsébet szerepében hallhatjuk, október 9-én, a Liszt Ünnep nyitókoncertjén.
Klasszikus ajánló

Válogatott vonósnégyeseket hoz Magyarországra a MERITA projekt

A MERITA – Európai Kamarazenei Együttműködés keretében érkezik Magyarországra két izgalmas műsor-összeállítású vonósnégyes: a Skazka Kwartet a Fonóban ad koncertet október 12-én, a PuraCorda a BMC színpadán látható október 21-én.
Klasszikus hír

Neves internetes médiadíjért versenyez a Concerto Budapest közvetítése

Magyar komolyzenei, filmes és internetes világsiker: a Concerto Budapest 2024-es Mozart-napjának élő közvetítését beválasztották a 14. Lovie Awards döntőjébe.
Klasszikus ajánló

Christoph Eschenbach lép fel a MÁV Szimfonikus Zenekarral

Az együttes hatalmas megtiszteltetésnek tekinti, hogy a zenei élet egyik legizgalmasabb karmester-egyéniségének vezényletével két hangversenyt is adhat Budapesten, október 26-án, a Zeneakadémián, 27-én pedig a Pesti Vigadóban.
Klasszikus videó

„A zene öröm veled” – rendhagyó helyszínen forgatott kisfilmet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Október 1-jén, a zene világnapján tette közzé új imázsfilmjét a Liszt Ferenc Kamarazenekar, amelyet az elhagyatott kelenföldi erőműben vettek fel. A történetben fontos szerep jut a Csuja Imre által megformált portásnak is.