Klasszikus

A szerelemhegedű

2014.06.09. 09:01
Ajánlom
Azaz viola d'amore. Rajongói közé tartozott Thomas Mann, egyik ma legismertebb előadója pedig Paul Hindemith volt, aki komponált is a hangszerre. A szépséges hangú, hangszer szakértői Budapesten jönnek össze tanácskozni június végén. A kongresszus szervezője Urbanetz-Víg Margit hegedűművész az RSO Wien nyugdíjas zenésze. Vele beszélgettünk kedvenc hangszeréről. INTERJÚ

- Mit lehet tudni a viola d'amore eredetéről?

- Többféle elgondolás is van. Egy arab származású zenész ismerősöm szerint Törökországból származik a hangszer, ugyanis a háremekben a hölgyek játszottak viola d'amoren. Ez számomra is és sok kollegának is meglepően új információ. Az én elképzelésem szerint Spanyolországon és Anglián keresztül jött be Európába a viola d'amore. A hangszer neve először 1649-ben tűnik fel egy levélben. Egy Johann Ritter nevezetű úr munkaadójának, IV. Vilmos weimari hercegnek írt egy öthúros hangszerről, melyet másfajta módon hangolnak és viola de l'amournak neveznek. Michael Praetorius már korábban, 1619-ben említ egy hangszert, amelyiken rezgőhúrok is vannak, és édesen, bájosan, kedvesen („lieblich") hangzik. Itt még a hangszer neve nem jelenik meg, de sokan azt gondoljuk, hogy ez már a viola d'amore lehetett. A kongresszus épp arra való, hogy mindenki, akit érdekel a hangszer be tudjon számolni az utóbbi két év kutatásainak eredményéről.  Utoljára Innsbruckban tanácskoztunk 2012-ben az ottani Régizenei Napok keretében.

- Mitől olyan varázslatos a viola d'amore hangja?

- Attól, hogy az általában öt-hét dallamhúr és a rezonáns húrok igazán érzelmes színt varázsolnak a koncertterembe. Nem szabad olyan erővel rányomni a vonót a húrra, mint a hegedűnél, mert akkor a szomszédos játszóhúr is megszólal. Inkább az akkordikus hangzás a tipikus a viola d'amorenál. Nem véletlen, hogy Melinda áriájának bevezetőjében is akkordok szólalnak meg a Bánk bán II. felvonásában.

- Ön hogy talált erre a hangszerre?

- A nyolcvanas években kezdtem el foglalkozni a barokk hegedűvel, és kölcsönkaptam a Bécsi Zeneakadémiától egy viola d'amorét. Amikor először megszólaltattam, rögtön beleszerettem. A salzburgi Carolino Augusteum Museum felkérésére az éppen restaurált hangszereken felvettünk egy CD-t 1996-ban. Ebben a múzeumban elég sok viola d'amore található, többek között 1697-ben, 1703-ban-készült hangszerek Johann Schorn hangszerkészítőtől. Gyönyörű hangjuk van. Azért is volt érdekes Heinrich Ignaz Franz Biber Partitáját játszani rajtuk, mert ebben az időben Biber Salzburgban élt és mindenki úgy tudja-gondolja, hogy játszhatott ezeken a hangszereken. Sajnos a viola d'amore többnyire múzeumi tárgy, nagyon kevesen játszanak már rajta. Éppen ezért alakult meg a Viola d'amore Society of America harminc évvel ezelőtt, hogy felélesszék a hangszer kultúráját.

- Az ismert modern zeneszerzők közül ki komponált erre a hangszerre?

- A magyar szerzők közül Ránki György, Seiber Mátyás, Farkas Ferenc műveiben szerepel a hangszer. A konferencia megnyitóján fog elhangzani Györe Zoltán Változatok egy 16. századi dallamra viola d´amoréra és cimbalomra című darabja. Gyönyörű vonósnégyest írt például Janáček viola d'amoréval. A hangszer Hans Pfitzner Palestrina című operájában, Puccini Pillangókisasszonyában vagy Prokofjev Rómeó és Júlia című balettjában is megjelenik.

- Kik vezetik a Nemzetközi Viola d'amore Társaságot?

- Két brácsás és viola d'amore játékos, Dr. Myron Rosenblum és Dr. Dan Thomason az alapító.

- Hogy került most Pestre a kongresszus?

- Kérdezték tőlem mint egyetlen magyar tagtól, mi lenne, ha most Magyarországon találkoznánk. Örömmel vállaltam a szervezést.

- Miért szívügye ez a hangszer?

- Szeretném másokkal is megosztani azt a csodát és örömöt, amit nekem a viola d'amore ad, hiszem, hogy a zenének valami pluszt kell adni az embereknek.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Na, Kisdajka, gyerünk!” – kiállítás nyílt Dajka Margit életéből

A Kisdajka. Dajka Margit (1907-1986) pályaképe című tárlaton a színésznő gazdag, fordulatos és országokon átívelő életútja elevenedik meg fotókon, videókon, nyilatkozatokon és önvallomásokon keresztül.
Vizuál

Két új Almodóvar-filmmel jön a Spanyol Filmhét

A válogatásban erős hangsúlyt kap Pedro Almodóvar művészete. Október 26-án debütál új filmje, a Párhuzamos anyasorsok, és két további alkotás is a nevéhez kötődik: az Emberi hang című kisfilmnek rendezője, míg a Benidormban havazik című Isabel Coixet-filmnek producere volt. 
Plusz

Elhunyt Csíkszentmihályi Mihály

A „flow”-elmélet atyja 87 éves volt.
Klasszikus

Az 1956-os forradalom zenéi

Akár a történelem kötötte össze őket október 23-a eseményeivel, akár a szerző akart ily módon emléket állítani a forradalomnak, sok zenemű létezik, mely mára elválaszthatatlanná vált 1956-tól. Egy csokorra valót gyűjtöttünk belőlük.
Színház

Átadták az eSzínház Fesztivál díjait

Október 20-án ünnepélyes keretek között adták át az ország első online térben rendezett színházi fesztiváljának szakmai és közönségdíjait a Radnóti Színházban, de kihirdették az Alapítvány a Magyar Színházakért 2020-as szakmai kitüntetéseit is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Minden hangjegy közös érdek – interjú Kelemen Barnabással és Keller Andrással

Az ’56-os forradalom évfordulóján egész napos programmal tiszteleg a hősök előtt a Concerto Budapest. A Magyar Kincsek Ünnepén olyan zeneművek is elhangoznak, amelyekkel máskor nemigen lehet találkozni. Az érdeklődőket pedig talán kellemes meglepetésként éri, milyen gazdag a zeneirodalmunk.
Klasszikus ajánló

Díjnyertes női zeneszerzők az Óbudai Danubia Zenekar műsorán

Missy Mazzoli és Dobrinka Tabakova műve is szerepel azon a Zeneakadémiai koncerten, melynek karmestere és brácsaszólistája az Óbudai Danubia Zenekar visszatérő vendége, Maxim Rysanov lesz.
Klasszikus magazin

Az 1956-os forradalom zenéi

Akár a történelem kötötte össze őket október 23-a eseményeivel, akár a szerző akart ily módon emléket állítani a forradalomnak, sok zenemű létezik, mely mára elválaszthatatlanná vált 1956-tól. Egy csokorra valót gyűjtöttünk belőlük.
Klasszikus interjú

„Olyan ez, mint új partnerrel táncolni” – interjú Vadim Gluzmannal

A világszerte ismert hegedűművész a Liszt Ferenc Kamarazenekar meghívására jött hozzánk, és október 25-én a Zeneakadémia színpadán a koncertmesteri széket is elfoglalja. Csupán rövid időre, mert az est második felében már kettősversenyt játszik Várdai Istvánnal. Az első próba után beszélgettünk vele.
Klasszikus hír

Kezdődik a Bartók Világverseny

Október 25. és 31. között rendezik meg a Zeneakadémián a Bartók Világversenyt. Az idei évben vonósnégyesek mérkőznek meg, a fordulókat élőben és online is követheti a közönség.