Klasszikus

A szimfónia árnyékában

Nem kis felháborodást keltett Brahms 1881-ben, mikor a Boroszlói Egyetemen bemutatták díszdoktorrá avatása alkalmából írt köszönődarabját: egy fennkölt mű helyett, ismert diákdalokat felvonultató kompozíciót hallhattak a professzorok. Az Akadémiai ünnepi nyitány csúcspontján megszólaló Gaudeamus igitur búcsú helyett ezúttal egy új karmestert köszöntött az MR Szimfonikusok élén. KRITIKA

Kovács János, az Operaház eddigi első karmestere már korábban is állt vendégként a zenekar élén, a 2014/2015-ös évadban viszont ő lesz a Rádiózenekar állandó dirigense. Az együttes évadnyitó műsorán Brahms, Bartók és Bruckner művei szerepeltek. A zeneszerzőket nevük kezdőbetűin kívül összeköti, hogy mindhárman az Osztrák-Magyar Monarchia területén, német zenei hagyományokon nevelkedtek. Talán ennek és a Beethoven IX. szimfóniája körül kialakult mítosznak köszönhető, hogy mindnyájukat különleges viszony fűzi a szimfónia műfajához.

Brahms már huszonegy évesen elkezdte írni első szimfóniáját, a bemutató azonban még több tíz évig váratott magára. A művet mérsékelt lelkesedéssel fogadta az osztrák közönség, egyesek pedig - Brahms akarata ellenére - egyenesen Beethoven Tízedikjeként tekintettek rá. Ennek egyik oka a mű utolsó tételben megszülető, Örömódát idéző dallam. Az egyetlen hangból kiinduló nagy ívű melódiává fejlesztés technikája az Akadémiai ünnepi nyitányban is megfigyelhető a Gaudeamus igitur esetében, - természetesen kellő humorral és komolytalansággal, ami a rengeteg ütős és rezes alkalmazása által jelenik meg a darabban. Az MR Szimfonikusok fúvósai mindezt bombasztikusan adták elő, Kovács János magával ragadó irányításával.

Bartók egyetlen szimfónia címet viselő műve a Kossuth-szimfónia, amelyet azonban maga a szerző is inkább szimfonikus költeménynek nevezett. A Concerto esetében sokakban felmerült a kérdés, vajon Bartók miért nem nevezi szimfóniának e művet, hiszen a concerto műfaji megnevezés talán még távolabb áll tőle. A kérdést maga Bartók ugyan megválaszolja egy műsorfüzetében, az azonban rejtély marad, miért nem írt soha szimfóniát. A Csodálatos mandarin bár eredetileg egyfelvonásos pantomim, gyakran adják elő tánc nélkül, zenekari szvit formájában. Kovács János rendkívül impulzívan irányította az együttest, a közönség számára is tökéletesen érzékelhető volt minden egyes gondolata, érzelmi megnyilvánulása, amit a zenekar gond nélkül követni tudott. A különösen nehéz témát feldolgozó mű előadását tömött, kemény vonós hangzás jellemezte, a csalogató pedig sejtelmesen és kacéran szólalt meg a klarinéton. Igazán méltó befejezése lett volna a koncert első felének, ha ezen a ponton megszólalhat a teljes verzió fináléja a színfalak mögötti szövegtelen kórussal.

Bruckner Brahmshoz hasonlóan igyekezett kitérni a Beethovennel való összehasonlítás elől, amely persze meddő próbálkozásnak bizonyult. A 19-20. század fordulóján kialakult egyfajta legenda a kilencedik szimfónia körül, miszerint aki azt megírja, nem élhet tovább. Brucknert is, akinek életműve legjelentősebb részét nyolc és fél szimfóniája teszi ki, előszeretettel emlegetik a kilences szám által kísértett komponisták között.  A műsorban szereplő VII. szimfóniájának komponálása idején bár saját halálának gondolata még nem fenyegette, mégis az elmúlás és az öröklét kérdései foglalkoztatták a zeneszerzőt. Ez leginkább a második Adagio tételben érzékelhető, amelyet Bruckner Wagner halálának napján fejezett be. Az első tételben a rezesek közt némi bizonytalanságot éreztem, ami azonban a lassú tételre nyomtalanul eltűnt, a szimfonikus irodalom történetében elsőként itt megjelenő Wagner-tubáknak köszönhetően. A ritka hangszeren magabiztosan játszottak a zenészek, amely hozzájárult a drámai, felforgató élményhez. Az összképet csupán a nyikorgó székek hangja rontotta, amely piano dinamika mellett a zenészek érzelmesebb megmozdulásait követte. Nem először tapasztaltam ezt a Müpában.

Bár nagy lelkesedés övezte a Müpa tízedik évadának nyitókoncertjét, cserébe a ráadás sajnos elmaradt. A szimfónia apróbb hibái ellenére különleges, szellemes, élettel és érzelmekkel teli estével ajándékozott meg az MR Szimfonikusok, mely okot ad arra, hogy egy izgalmas évad elé tekintsen mind a zenekar mind pedig a közönség Kovács János irányításával.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Rabul ejtette a franciák szívét, most Carreras partnere: Pasztircsák Polina

Violetta szerepében óriási sikert aratott a Toulouse-i Operaház szezonnyitó Traviata előadásában Pasztircsák Polina. A fiatal szopránnal beszélgettünk, aki titkos álmát és zenei idolját is elárulta nekünk.
Klasszikus

Új kezdet – a Hungarian Quartet első koncertje Perényi Miklós közreműködésével

Keller András - világhírű hegedűművész, a Keller Quartet alapítója és a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója által frissen életre hívott, egész pontosan újjáalakított Hungarian Quartet első koncertjét hallhatja a közönség 2019. január 4-én a Zeneakadémia nagytermében.
Zenés színház

Amikor a közönség elé lépek, csak a zene marad

A fiatal magyar drámai szoprán második helyet érdemelt a III. Nemzetközi Marton Éva Énekversenyen, és elnyerte a Fidelio különdíját is. Ádám Zsuzsannával az eddigi pályájáról, a kecskeméti Kodály-hatásról beszélgettünk, illetve arról, hogy honnan tudja, hogy neki operát kell énekelnie.
Klasszikus

Baráth Emőke női zeneszerző műveiből készített új lemezt

A 17. velencei énekes-zeneszerzőnő művei szerepelnek Baráth Emőke és az Il Pomo d’Oro új lemezén, amely az Erato kiadásában jelenik meg.
Vizuál

Ezeket nézze meg a gyerekkel decemberben!

Mutatjuk milyen gyerekfilmek érkeznek a magyar mozikba decemberben, akár az ünnepekre készülésként, akár arra, hogy lekösse a kicsiket az iskolai szünetben.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Film

Tetszett a Ruben Brandt? Ezeket a klasszikus zenéket hallhatod benne

Milorad Krstić animációs filmje, a Ruben Brandt, a gyűjtő az idei tél egyik legsikeresebb mozija, amelyben számos utalás történik a nyugati kultúra ikonikus alkotásaira. De milyen zenék hallhatók benne?
Klasszikus hír

Együttműködésről döntött a Filharmónia Magyarország és a Fesztiválzenekar

Az elmúlt öt évben több mint egymillió ember hallhatta a Filharmónia Magyarország rendezvényeit országszerte. A koncertszervező cég most együttműködési megállapodást írt alá a Budapesti Fesztiválzenekarral.
Klasszikus interjú

Rabul ejtette a franciák szívét, most Carreras partnere: Pasztircsák Polina

Violetta szerepében óriási sikert aratott a Toulouse-i Operaház szezonnyitó Traviata előadásában Pasztircsák Polina. A fiatal szopránnal beszélgettünk, aki titkos álmát és zenei idolját is elárulta nekünk.
Klasszikus ajánló

Remény és Győzelem

A világsztárokkal is dolgozó Ács János karmester december 15-én az Olasz Kultúrintézetben ezúttal a Nemzeti Énekkart fogja dirigálni.
Klasszikus lemez

Baráth Emőke női zeneszerző műveiből készített új lemezt

A 17. velencei énekes-zeneszerzőnő művei szerepelnek Baráth Emőke és az Il Pomo d’Oro új lemezén, amely az Erato kiadásában jelenik meg.