Klasszikus

„A színpadon érzem a legjobban magam” – interjú Langer Ágnessel

2021.08.23. 12:35
Ajánlom
Kezdetekről, németországi tanulóéveiről és a színpad felszabadító flow-élményéről beszélgettünk a fiatal generáció egyik legtehetségesebb hegedűművészével, Langer Ágnessel a Kaposfesten. Rendhagyó módon több szó esett a múltról, mint a jelenről, de kiderült, miben érez rokonságot Bartókkal és miért a hegedű repertoárját tartja ideálisnak.

Amikor kértelek, hogy üljünk le egy interjúbeszélgetésre, rögtön igent mondtál, de azt is elmondtad, hogy nem ez a kedvenc tevékenységed.

Játszani természetesen jobban szeretek.

Játszani milyen? Otthonosan érzed magad a színpadon? Kell hozzá egy kis lámpaláz?

Nem vagyok izgulós, koncert előtt főleg nem. Akkor már mindent el lehet engedni.

Agnesselfportrait_39-115026.jpg

Langer Ágnes (Fotó/Forrás: Diana Negrete)

Éppen akkor? Én biztos arra gondolnék, hogy ha most rossz helyre teszem a kisujjam, azzal már tragédiákat lehet előidézni.

Ha megtettem mindent, hogy ez ne forduljon elő, akkor nincs más hátra, mint élvezni. A felkészülési folyamat sokkal inkább jár akár stresszel is, viszont maga a koncert a jutalom pillanata, akkor már csak a zene számít.

A színpadon érzem a legjobban magam, ott minden más megszűnik.

Hogyan találtál rá a hegedűre?

Zongorázni szerettem volna, de az előkészítő év felénél a szolfézstanár azt mondta, „hegedűs kezeim” vannak. Csak évek múlva derült ki, hogy valójában üresedés volt a hegedűszakon, és kellett a növendék.

De jól jártál vele.

Igen, mert a hegedű tényleg elsőre nagy szerelem lett, és az, mind a mai napig. Onnantól, hogy hazavittem a hangszert, le sem akartam tenni, és ha az iskolából hazaérkeztem, vagy már amikor reggel felkeltem, első dolgom volt, hogy kinyissam a tokot.

Ez még most is így van?

Abszolút, még mindig gyakran vannak ilyen epizódjaim.

Egy klasszikus zenésznek 12-13 évesen már el kell döntenie, hogy ezzel akar foglalkozni. Emlékszel arra, amikor te elhatározásra jutottál?

Igen, teljesen magától értetődő volt, már korábban az egyik legfontosabb dologgá vált az életemben a zene és a hegedű.

Tizennégy éves sem voltál, amikor a Mainz-i Hochschule für Musik akadémián kezdtél tanulni.

Veszprémben, egy kurzuson ismertem meg későbbi Mainz-i tanáromat, Anne Shih-t. Elmentem volna utána a világ végére is – és el is mentem. Amikor tizenhárom voltam, a szüleim beleegyeztek, hogy Németországba költözzek tanulni. Beiratkoztam egy nyelvtanfolyamra, megtanultam németül, aztán elvittek Mainzba, és ott „leraktak” egy német családnál, mint egy csomagot.

Céltudatosságra utal, hogy németül is megtanultál, mert arra volt szükség. Nem vágytál haza?

Dehogynem. Az az igazság, hogy túl fiatal voltam, nem sejtettem, hogy ez a döntés mivel jár és milyen nehéz lesz egyedül. Viszont Anne Shih kezei alatt hatalmas fejlődésnek indultam, nagyon inspiráló időszak volt.

Akkor nehéz volt?

Az első év igen, aztán beilleszkedtem, és szerencsére évente többször volt alkalmam hazajárni.

Langer Ágnes a Zeneakadémia művészfolyosólyán

Langer Ágnes a Zeneakadémia művészfolyosólyán (Fotó/Forrás: Zeneakadémia / Mudra László)

Újrafogalmaztad a kapcsolatodat a hegedűvel, ahogy felnőttél?

Kisebb koromban elképesztően izgalmas volt a kezembe venni a hangszert, mindig előre lapoztam a kottában, és azt is megtanultam amit nem kellett. Tudni akartam, mit lehet még kihozni ebből a hangszerből. Az elején ez olyan volt, mint egy rejtvény megfejtése.

És most?

Most talán a repertoár miatt szeretem leginkább a hegedűt. Szerintem nekünk van a legcsodálatosabb repertoárunk.

Ez mit jelent?

A zongorairodalom hatalmas, és ez nyomasztó is lehet. A csellóé talán túl szűk. A hegedűé átlátható, és rengeteg kincset rejt a szóló- és a kamararepertoár is.

Jelenleg egy 1782-es Gagliano hegedűn játszol, amit a Peter Eckes Kulturstiftung bocsátott rendelkezésedre. Milyen a hangszer?

Én nagyon szeretem, gyönyörű hangszíne van és nagy ereje.

Mi áll közelebb hozzád, a kamarázás vagy a szóló?

Azt szeretem, ha jut mindkettőből. Ez a legszebb a zenész karrierben, hogy ugyan sokat utazunk, de ez mindig frissességet hoz az életünkbe, új feladatokat és új embereket.

Kik azok a zeneszerzők, akik számodra a legfontosabbak?

Bach, Beethoven, Mozart, Schubert, Mendelssohn, de az oroszokat is különösen szeretem, Csajkovszkijt, Sosztakovicsot és Prokofjevet. Ám leginkább talán Bartókot. Nagyon közel áll hozzám a zenéje.

Bartókban mindig lenyűgöz, mennyire zárkózott volt, de mi mindent feltárt magáról a zenéjében. Ha nem írja meg ezeket a zeneműveket, sosem tudjuk meg, milyen mély ember volt.

Azt hiszem, ebben hasonlítunk! Én sem vagyok a szavak embere. De ez a csodálatos a munkánkban, hogy szavak nélkül tudunk elmondani mindent, sokkal többet, mint amit szavakkal ki lehetne fejezni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Monumentális nagyregénnyel jelentkezik Darvasi László

Június elején jelenik meg Neandervölgyiek címmel a József Attila-díjas Darvasi László eddigi leghosszabb regénye. A háromkötetes, több évtizedet felölelő műben a magyar vidék, a főváros és a nagyvilág történetei kapcsolódnak össze.
Zenés színház

„Az emberekben vagyok otthon” – interjú Nemes Tiborral

Nemes Tibor első premierjére készül a Budapesti Operettszínházban. A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős zenés színész hallgatója José Riveraként mutatkozik be a Carmen című musicalben április 20-án.
Színház

Megtartotta tavaszi bemutatóit a Loupe Színházi Társulás

A csapat elsőként a Lányok, fiúk! című monodrámát mutatta be Lovas Rozi főszereplésével, az előadás a családon belüli erőszak témájára reflektál. Áprilisban pedig A kezdet/vége című produkció is debütált, amelyet Sean O’Casey műve nyomán Horváth János Antal írt és rendezett.
Plusz

A sokoldalú Liszt Ferenc – itt vannak a Liszt Ünnep első programjai

Liszt Ferenc művészetének más-más oldalát mutatja be Martin Haselböck és az Orchester Wiener Akademie, Vaszilij Petrenko és a Royal Philharmonic Orchestra, a Kolozsvári Magyar Opera, illetve Francesco Tristano is. Október 9-én indul a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál.
Klasszikus

TITOK a Pannon Filharmonikusokkal

A társulat új évadában arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi a TITOK? A Pannon Filharmonikusok budapesti bérletsorozata már elérhető, áprilisban pedig Pécsett is meghirdetik új évaduk programját.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Nagy oratóriumokat játszik a Zeneakadémián a Haydneum

Meghirdette 2024/25-ös évadát a Magyar Régizenei Központ, a jövőre különösen nagyszabású Zeneakadémia Bérlet mellett továbbra is lesz Őszi, illetve Egyházzenei Fesztivál, és a fortepianót a középpontba állító sorozatukat is folytatják.
Klasszikus ajánló

Nemzeti sajátosságok és közös értékek a Budapesti Nemzetközi Orgonafesztiválon

A fesztivál művészeti vezetője, Mészáros Zsolt Máté orgonaművész és Liszt-kutató az orgonazene kiváló nemzetközi képviselőit hívta meg, akik május 5. és június 30. között adnak koncertet a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban
Klasszikus ajánló

Igényes zene, stílustól függetlenül – új koncertsorozatot indít az MVM

A klasszikus zenét és a minőségi könnyűzenét a középpontba állító új eseménysorozat indul az MVM támogatásával. Az MVM Classic&Club koncertjei a két műfaj kiemelkedő hazai tehetségeinek egyedi produkcióit vonultatják fel.
Klasszikus ajánló

TITOK a Pannon Filharmonikusokkal

A társulat új évadában arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi a TITOK? A Pannon Filharmonikusok budapesti bérletsorozata már elérhető, áprilisban pedig Pécsett is meghirdetik új évaduk programját.
Klasszikus ajánló

Képeslap Itáliából – olasz zeneszerzők művei csendülnek fel a MÁV Szimfonikus Zenekar koncertjén

Április 18-án a Müpában ad koncertet a MÁV Szimfonikus zenekar, az est során Rossini, Respighi, illetve Paganini műveit hallhatja a közönség. Az együttest Antonello Allemandi dirigálja, közreműködik Kelemen Barnabás. A zenekar a hangverseny részeként köszönti Fodor Ákos nagybőgőművészt.