Klasszikus

„A szív ékszere” – Minden idők talán leghíresebb hegedűversenye

2017.03.09. 13:39
Ajánlom
„A következő télen szeretnék írni Önnek egy hegedűversenyt. Egy e-moll mű jár a fejemben, amelynek az eleje nem hagy nyugodni."
Felix Mendelssohn-Bartholdy

Felix Mendelssohn-Bartholdy (Fotó/Forrás: Boston Public Library / flickr)

Ezt írta Felix Mendelssohn-Bartholdy 1838. július 30-án kelt levelében nagyra becsült kollégájának, a hegedűművész Ferdinand Davidnak, aki a lipcsei Gewandhaus Zenekarának volt a koncertmestere, amikor a zeneszerző vezető karmesterként irányította az együttest.

A darab befejezésére végül még hat évet kellett várni, amely késlekedésnek igazából nem tudjuk az okát, de a komponálás konkrét fázisában a szerző folyamatos levelezésben állt a hegedűművésszel, gyakran kérve tőle tanácsokat a hegedűtechnikára vonatkozóan. Ez volt az egyik első olyan együttműködés zeneszerző és előadóművész között, amelyre aztán számos alkalommal sor került a zenetörténet során különösen versenyművek születésekor, hiszen mindig is fontos volt egy komponistának, aki esetleg nem birtokolta kellőképpen az adott hangszert, hogy kihozza az instrumentumból és az előadóból is a maximumot.

A hegedűverseny kéziratán az 1844. szeptember 16-os dátum szerepel, de egészen az 1845. március 13-án megtartott premierig folyamatosan javítgatta a darabot Ferdinand David tanácsainak megfelelően. Mendelssohn betegség miatt nem tudta vezényelni a premiert, ezért a dán zeneszerző, Niels Gade dirigálta az ősbemutatón a Gewandhaus zenekarát, a szólista pedig természetesen Ferdinand David volt.

A darab hamarosan igen népszerű lett és hatással volt egyéb zeneszerzőkre is. Bár felépítése követi a hagyományos gyors-lassú-gyors tételrendet, formailag számos újítással találkozunk a műben, hiszen már mindjárt a versenymű indítása is szokatlan, ugyanis a kor concertói mindig zenekari bevezetővel kezdődtek, amelyben meghallgathattuk a témákat, itt viszont rögtön a hegedű lép be minden idők egyik leglíraibb főtémájával. De újszerű volt a tételek egybekomponálása, attacca összekötése, valamint a cadenza helye, amely megelőzi a visszatérést (rekapituláció). Ezt később Csajkovszkij és Sibelius is átvette saját hegedűversenyében.

Mendelssohon e-moll hegedűversenye tulajdonképpen már a XIX. század végére az egyik legnépszerűbb hegedűverseny lett, Joachim József a négy legnagyobb német hegedűverseny között emlegette és úgy utalt rá, mint a „szív ékszerére”.

 

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A kultúra megfizethetetlen?!

A kulturális szféra szereplői évek óta komoly anyagi gondokkal küzdenek, a járványhelyzet, valamint a gazdasági változások pedig újabb kihívások elé állítják az intézmények vezetőit. Legutóbb a kata módosítása, valamint a rezsicsökkentés átalakítása késztette stratégiai változásokra a művészeket. Megkerestünk néhány színházat, hogy mondják el, hogyan érinti őket a jelenlegi helyzet.
Vizuál

Ország Lili elfeledett tévéfelvétele – Különleges felfedezéssel zárult a Fidelio kutatása

Mostanáig senki nem tudott annak a negyvenöt évvel ezelőtt készült televíziós riportnak a létezéséről, ami a Fidelio kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről. A hosszas kutatómunka eredményeként meglelt felvételt a művész születésének évfordulója alkalmából tárjuk a nyilvánosság elé.
Zenés színház

Az Eiffel Műhelyház valamennyi előadását törli az OPERA

A Magyar Állami Operaházat érintő forrásmegvonás miatt az intézmény levélben tudatta, hogy a gyermekprogramok kivételével nem tartja meg az Eiffel Műhelyházba tervezett előadásait. A CIKK FRISSÜLT.
Vizuál

Az ember, aki kikosarazta Ingmar Bergmant – 10 érdekesség a 85 éves Dustin Hoffmanról

A kétszeres Oscar-díjas Dustin Hoffman pályája nem indult zökkenőmentesen, azonban néhány rövid kitérő után már a legnagyobb rendezők ajánlottak neki főszerepeket.
Színház

„A színházban történetekre van szükségünk” – interjú Béres Lászlóval

Béres László a Karády zárkája után újra a Gyulai Várszínházzal dolgozik, ezúttal egy orosz szerzőhöz, Csehovhoz nyúlva. A rendezővel az augusztus 9-én látható előadásról, a drámaíróhoz fűződő viszonyáról, valamint a román színházi hagyományokról is beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Magyarországi bemutatók és világsztárok a Kaposfesten

2022. augusztus 13-16. között újra megrendezik az ország egyik legfontosabb kamarazenei ünnepét, a 13. Kaposfestet. Az idei fesztivál kiemelt vendége lesz Elisabeth Leonskaja, a zongora nagyasszonyaként emlegetett világhírű zongoraművésznő.
Klasszikus ajánló

A megújulás útján – augusztusban újra Arcus Temporum Művészeti Fesztivál

Valódi mélységek és tartalmak. Ezt kínálja minden évben az Arcus Temporum a Pannonhalmi Főapátságban. A monostor csodálatos tereiben idén is a zenei, az irodalmi és a képzőművészeti élet hazai és nemzetközi kiválóságai, és persze a bencés szerzetesek várják a közönséget augusztus 26–28. között.
Klasszikus interjú

„Abban bízunk, hogy a mi lelkesedésünk a közönségre is átragad” – Hornyák Balázs és Várdai István a Kaposfestről

Idén augusztus 13. és 16. között kerül sor az immár tizenhárom éves múltra visszatekintő kamarazenei fesztiválra, a Kaposfestre. A tervekről és a programról Hornyák Balázs fesztiváligazgatóval és Várdai Istvánnal, az eseménysor egyik művészeti vezetőjével beszélgettünk.
Klasszikus kritika

Történetek dallamokban, képekben, szavakban – ilyen volt a Fesztivál Akadémia Budapest

A hangszeres zene kiemelkedő jelentőségű előadói idén is felkeresték Budapestet, július 15. és 24. között került sor a Fesztivál Akadémia Budapest idei koncertsorozatára, amely során változatos karakterű hangversenyeken ismerkedhetett meg a hallgatóság a kamarazene gyöngyszemeivel.
Klasszikus kritika

Egyik szemem sír…

Megtartották Peter Caelen zongoraművész szólóestjét Keszthelyen, a Klassz a pARTon! Fesztivál keretében. Gyenge Enikő beszámolója.